Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-116

«• 116. országos uii dést kell intéznem a miniszter úrhoz, hogy miután még most is az 1867-ki meghatalmazás mellett rendelkezik a megyéket illető pénzekről: tulaj donkép milyenek azon összegek, melyeket miniszter ur a megyékkel, városokkal és vidékekkel együtt megállapított azok kormányzását illetőleg ? A költségvetésben az áll, hogy a miniszter urnák e czélra szüksége van 7.335.229 frtra. Ha azonban a miniszter ur beleegyezik, hogy annyi mint tavaly, t. i. 1.269,000 írt. levonassék, és azt méltóztatik nyilvánítani hogy ő ezen 1.269.000 frt. levonásával is a megyékben és az országban a közigazgatás és kormányzat érdekében a felelősséget egészen magára vállalja: én tökéletesen megnyugszom; de ha miniszter ur e részben nyilatkozatot nem tesz, azt gondolom, mi nem vagyunk feljogosítva arra, hogy abból, mit a miniszter ur szükségesnek előterjesztett, t. i. 7.355,229 frtból egy krajczárt is levonjunk. Eötvös József b. cultusminiszter: T. ház! (Halljuk!) Én csak Nyáry Pál barátom egy nyilatkazotára akarok észrevételt tenni, a mennyiben t. barátom azt méltóztatott mondani, hogy azon miniszter, ki bizonyos sommát kérvén a háztól, abból valami levonást enged, nem parlamentáris, nem alkotmányos miniszter. Ezen elvet igy felállítva én nem fogadhatom el. (Helyeslés jobb felől) A miniszter teljes meggyőződése szerint terjeszti a t. ház elé budgetjét, tekintetbe véve a szükségletet, tekintetbe véve, hog}

r a szükségletek miként pótolhatók, ba a ház valamely egyes kiadásra nézve ugy van meggyőződve, hogy az átalán véve nem szükséges, a ház azt a költséget kitörölheti a budgetből, azon költség nem fog teljesíttetni, és a miniszter azért épen oly alkotmányos marad, mint annakelőtte volt. Azonkívül minden miniszter a maga tárezájából igen természetesen a lehetőségig nagy eredményeket szeretne előmutatni, s a dolgok természeténél fogva főkép a maga tárezáját tartja szem előtt, mig a t. ház nem egy tárczára fordítja csak figyelmét, hanem fordítja figyelmét az összes államköltségre és ennek következtében oly kiadást, melyet a miniszter szükségesnek tart. olyannak tekinthet, a mely elhalasztható ; s ennélfogva lejebb szállíttatván budgetje, a miniszter folytathatja tárezáját, a nélkül hogy azért alkotmányos miniszter lenni megszűnnék. Végre még azon esetre is, ha valamely költséget vagy befektetést a miniszter szükségesnek tart s a ház ezen nézetben osztozik, de a szükségnek pótlására nézve gazdaságosabb módokat tud feltalálni, én nem látom át, hogy a miniszter azt miért nem fogadhatná el, miután ugyanazon egy szükséget pótolni lehet talán KÉPV. H. XAPLÓ 184-J V. február 9. 1870. 249 oly módon, mely kevésbbé költséges, és a melyet a miniszter maga nem talált fel, de a ház bölcsesége feltalált és melyet a miniszter nagy örömmel elfogadhat a nélkül hogy megszűnnék alkotmányos miniszter lenni. Csak azért, mert annyi fontosságot tulajdonitok t. barátom szavainak, tartottam szükségesnek azt megjegj^ezni. (Helyeslés jobb felől.) Rajner Pál belügyminiszter: T. képviselőház! Közoktatásügyi miniszter ur kiterjeszkedvén az elvi kérdés megoldására, én ezen tárgyba többé nem bocsátkozom, hanem bátorkodom Nyáry Pál mélyen t. képviselő urnák előadása ellenében két szempontot emelni ki. Először nem áll az. hogy a minisztérium nagyobb összeget hozott volna be és ez a pénzügyi bizottság által megcsonkíttatott volna: mert a minisztérium a szőnyegen fekvő összeget hozta be. De áll másrészről, hogy ezen költség nem azonos azon költségvetésekkel, melyek a megyék által beterjesztettek, és én mindenek előtt kén3

7

telen vagyok kijelenteni, hogy én mindenekelőtt szem előtt tartva azt, hogy a megyék tekintély ők ben ne csak ne csonkittassanak, hanem inkább öregbittessenek ; ezen szempontot én szem előtt tartva, tisztába jöttem magammal, midőn ezen összeget javaslatba hoztam, hogy a törvényhatóságok jelen állásuknak megfelelhessenek; és mikor magammal ez iránt tisztába jöttem, akkor hoztam be ezen költséget, t. i. némely megtakarítások számbavételével a 6 millió összeget, így tehát Nyáry Pál t. képviselő urnák azon állítása, hogy ezen pénzösszeg leszállittatott, nem levén alapos, az egész vita, hogy micsoda kötelezettség ered a parlamentalismus elvéből a miniszterre ily levonások folytán, nem volt itt helyén : mert eddig még nem tudhatni, hogy mit fog határozni a t. ház, de itt még az én eredeti beadványom szolgál alapul a pénzügyi bizottság jelentésének. A másik kérdésre nézve, melyben a képviselő ur a Huszár képviselő ur által felhozott kérdésben tovább kiterjeszkedett s azt mondotta, hogy meg nem foghatja, hogy a minisztérium a múltra nézve mikép járhat igy el, miután a törvény csak 5 százalékos levonást szabott meg, mégis az egyes megyékben 8 százalékot vont le, tökéletes igaza volna t. képviselő urnák, ha az egyes megyék költségvetései szolgáltak volna alapul a pénzügyi bizottság és annak folytán a ház határozatának; hanem a virement megengedtetett, sőt kimondatott az is, hogy az egész czimben szabad kéz engedtetik a minisztériumnak : mert ezen 5 százalékos levonás kiindulási pontja az volt, hogy mégis az interkalarékből némi megtakarítás háromolhatik. De az interkalare termeszetét nem lehet bizonyos megyékre 32