Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-116

116. országos Ülés február 9. 1870. 231 ugyanannak feliratát, melyben Udvarhelyszéknek az incompatibilitás tárgyában alkotandó törvény iránti kérvényét pártolja ; ugyanannak feliratát, melyben az Eszterházy képtárnak államköltségeQ megvételét kéri. Ezen kérvények a kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Egyéb előterjesztése az elnökségnek nincs. Rónay Jáczint: T. ház! Egy kérvényt van szerencsém bemutatni, melyben Paal György esikvándi lakos a kincstárnál kiérdemlett 10 évi szolgálata után csekély nyugdijat megszavaztatni kér. Ajánlom a kérvényi hizottságnak. Kovách László : T. ház! (Bal felől: Lassan!) Van szerencsém bemutatni Gyöngyös város képviselőtestületének nyilatkozatát és kérvényét. melyben ez Berecz Ferencz országgyűlési képviselő ur által f. évi január 24-kén a közoktatási miniszter úrhoz az iskolai ügyben intézett interpellátióban a városi képviseleti testület ellen intézett vádakra vonatkozólag nyilatkozik és ezen nyilatkozatot az illető miniszterrel, kivel az interpellátió közöltetett, szintén közöltetni kéri. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottságnak oly utasítással kiadatni, hogy a miniszter ur róla válaszadása alkalmával tudomást vehessen. Elnök: Ezen kérvény tehát a miniszter úrhoz tétetik át, (Fölkiáltások bal felől: A kérvényi bizottsághoz!) Tehát a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Széll Kálmán előadó: A t. ház tegnapi ülésében a központi bizottságot megbízni méltóztatott, hogy figyelembe véve az államszámvevőszékre szóló törvény 4-ik §-ra beadott módosítást, ugy szintén figyelembe véve az ezen módosítás s a központi bizottság szövege tárgyalásánál a házban felmerült nézeteket, a 4-ik §-t újra szövegezze. A központi bizottság e tisztében eljárván, van szerencsém e törvény újonnan szövegezett 4-ik §-át bemutatni. (Olvassa az uj 4-ik §-t.) ,Az állami számvevőszék elnöke és többi tagja az országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai. Az elnök a föszámtanácsos és a számtanácsosok, kineveztetésükkor, a miniszterekkel, vagy egymás között nem lehetnek fel-, vagy lemenő ágbeli rokonságban, vagy másodizigleni oldalrokonságban, vagy ugyanily fokú sógorságban. Időközben beállható esetekben az állami számvevőszék illető tagja áthelyeztetik, a mi alól kivételnek esak az elnökre nézve van helye, ha ennek a fönebbi fokozat alá eső rokona, vagy sógora miniszterré lesz." Elnök: Méltóztatnak talán megegyezni, hogy holnapra tűzessék ki tárgyalásra? (Kinyomatni!) Kinyomatni bajos lesz holnapra, de mindenesetre megkísértem, (Felkiáltások. Litografiromi!) Meg fog történni. Következik a napirenden levő tárgy. Jámbor Pál jegyző: Simonyi Ernő! (Nincs jelen!) Csiky Sándor! Csiky Sándor: A szőnyegen forgó belügyminiszteri költségvetésre átalánosságban több rendbeli észrevételemet vagyok bátor at. ház elé terjeszteni. Meglepőleg hatott rám mindenek előtt azon körülmény, hogy mind a belügy-, mind a többi minisztérium előterjesztett költségvetései évenkint növekednek; igy a mostan tárgyalás alatt levő költségvetés a tavalyi 1869-nél mintegy 478,000 írttal nagyobb, s ha az egészet veszem, a belügyminiszter jelen évi költségvetése körülbelül 12 millióra rug. Ha a t. ház ez összeget az ezelőtti években, de különösen 1848 — 49-ben volt költségvetéssel, összesen mely 877,000 frtra rúgott, egybevetem, kitűnik, hogy azon idő óta a belügyminiszteri költségvetés 11 millió néhány száz írttal emelkedett; ennek okát én megérteni nem tudom, különösen akkor, midőn az 1848 —49-ki költségvetésben több oly tétel találkozik, mely tételek a mostani belügyminiszteri költségvetésben nem foglaltatnak. Olyanok voltak akkor különösen az országgyűlési költsógek,melyek a belügyminisztériumnak költségvetésébe voltak fölvéve. Ilyen volt a fiumei kormányszékre fordított jelentékeny összeg, a koronaőrök fizetése, az országos levéltár kiadásai. Ezen tételeket a 49-ki költségvetésben benne találtam, és annak összege mégis csak 812,000 forintra ment. Ha tehát e szörnyű növekvést tekintetbe veszem, és azzal az adófizető nemzet anyagi ereje nem gyarapodását, hanem alásülyedését tapasztalom; megvallom, t. ház, ennek tekintetbe vétele rám aggasztólag hat. és ugy tudom, hogy az összes nemzet, melyre ezen terhek óriásilag nehezednek, aggodalommal néz a jövő elé: a tekintetben, hogy mi módon lehetne ezen szörnyű terhek viselését könnyíteni ? T. ház! Ez az egyik körülmény, melynél fogva én átalánosságban a költségvetésre észrevételeimet megtenni kötelességemnek tartottam, és egyszersmind aggodalmamat kívántam kifejezni. A másik, t. ház, az, hogy találtam egy tételt a belügyminiszter költségvetésében, melyből látom, hogy Erdély még most is kivételes állapotban levén, a jövőre nézve is abban megtartatni szándékoltatik. Ott különösen királyi biztos működik, és a csendőrség van még alkalmazásban. Azonban a királyi biztosi kormányzatot, a csendőrség önkényes működését azon óriási költségekkel egybevéve, melyeket ezeknek kielégítésére kell forditatni, megvallom, én az alkotmányos élettel, a parlamentális kormányzattal összeegyeztetni nem vagyok képes. Alkotmá-