Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-115

115. országos ülés február 8. 1870. 219 a t. ház elé, akkor nem teljesítheti az ellenőr­ködóst; ha pedig nem változtathat, akkor miért tegyék a számvevőszék megjegyzései ezen kör­utat ? ( Én, t. ház, különben azon következetesség­nél fogva, a melyiyel a törvényhozásnak saját maga intézkedései irányában el kell járnia, nem értem ezen ellenszenvet: hisz a t. ház már al­kotott ily törvényt. Itt van az 1868. : XLVI. t. ez. a függő adósságok ellenőrzéséről ; itt nem volt mind ezen serupulus; a függő adósságok ellenőrzésére a t. ház kiküldött egy bizottságot, mely bizottság elmegy Bécsbe, és a közös pénz­ügyminiszter s alárendelt közegei tartoznak tör­vényes hatáskörűkhez tartozó minden művelet­nél az ellenőrző bizottságnak fölvilágosítást adni, könyveiket és számadásaikat megtekintés végett nyitva tartahi. Nem mondja a törvény, hogy a bizottság a minisztériumnak tegyen jelentést, hanem azt mondja, hogy minden ellenőrző bizottság éven­kint külön jelentést teend eljárásáról az illető tör­vényhozásnak. Ha tehát akkor a közös minisztérium irányában nem tartottuk ezt következetlennek, nem tartottuk sem a minisztériumra nézve lealá­zónak, sem az országgyűlésre nézve kivihetetlen­nek, én egyátalában nem látom, hogy miért kí­vánjuk ezt most mellőzni. Hoffmann képviselő ur igyekezett hosszasan kimutatni, hogy ez tökéletesen mindegy ; tegyük föl, hogy mindegy : ekkor méltózhassanak azt figyelembe venni, hogy a képviselőháznak egy tetemes része megnyugvást tog találni abban. ha az államszámvevőszék nem a minisztérium utján, hanem egyenesen az országgyűléssel köz­lekedik; ha ez mindegy, megadhatják ezen elég­tételt a képviselőház ezen nevezetes részének, mely magát ez által megnyugtatva fogná érezni. Meg kell vallanom, t. ház, igen különös az, hogy három óv múlva jövünk csak azon gondo­latra, lépünk tulajdonkép azon térre, hogy egy áílamszámvevőszék fölállításáról tanácskozhatunk : ez oly dolog, mely nélkül az országnak egy hétig sem lett volna szabad lennie. Most pedig mintegy szemrehányásképen, de melyet mi, mint Tisza képviselőtársam mondotta, szívesen elfogadunk, mintegy szemrehányáskép hozatik föl, hogy az ellenzék akarja, sürgeti az áílamszámvevőszék fölállitását. Igenis sürgetjük, kívánjuk, hogy föl­állittassék . de egyszersmind ne méltóztassék hinni, hogy mi ezen államszámvevőszóket csupán a jelen minisztérium ellenőrzésére állítjuk föl, mert minden optimismus mellett csak nem képzelik, hogy e minisztérium örökké megmarad 1 ? más minisztérium is fog jönni, és akkor mi nem fo­gunk élni azon tanácscsal, melyet Hoffmann kép­viselő ur adott, hogy várjuk be, míg többségben leszünk, hanem akkor is azon törvénynek meg­tartását fogjuk kívánni, melynek megalkotását most sürgetjük; mert mi az ellenőrzést minden kormányra nézve, bármely pártból legyen is, mindig kívánjuk, óhajtjuk, s kívánjuk pedig azért : mert, mint előre bocsátottam, a közva­gyon kezelésénél sem bizalom, sem más tekin­tetnek helye nincs, hanem csupán a szigorú el­lenőrzésnek. Nem fogom a t. ház figyelmét tovább fá­rasztani ez ügyben. Azok után mik elmondattak, ugy hiszem, a dolog elegendőleg meg van vi­tatva és én csak röviden kinyilatkoztatom, hogy a kissebbség különvéleményét pártolom. (Helyes­lés hal felől.) Széll Kálmán előadó: Azon indo­kolásban, melyiyel szerencsés voltam, mint a központi bizottság előadója a központi bizottság egy jelentését kisérni, iparkodtam körvonalozni azon álláspontot, melyet a központi bizottság a külön véleménynek a 23-ik szakaszra vonatkozó részére nézve elfoglalt; iparkodtam előterjeszteni azon nézeteket, melyek vezérelték a központi bizottságot, midőn a külön véleménynek a 23-ik sza­kaszra vonatkozó részét nem fogadta el. Nem szándékom ismételten visszatérni, azokra miket tegnap volt szerencsém előadni, röviden ragasz­kodva a tegnap kijelentettekhez s íöntartva a központi bizottság e szakaszra vonatkozó néze­teit, de elfogadva, — mint már volt szerencsém kijelenteni — Perczel képviselő ur fogalmazását és styláris módosítását, van szerencsém e sza­kaszt ugy a mint van, elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Előre megjegyzem, hogy 20 kép­viselő névszerinti szavazást kér. Mielőtt azonban föltenném a kérdést, bátorkodom némelyeket előadni. A lényegre nézve csak két különböző szerkezet van előttünk. Az egyik az, a melyet a központi bizottság többsége beadott, s a 2-ik a központi bizottság kisebbségének külön véle­ménye. A többi módositvány inkább stiláris, ugy hogy vélekedésem szerint először is szavazni kel­lene a központi bizottság szövegére, és ha ez elfogadtatik Perczel Béla módositvány ára, sőt még Ivánka képviselő ur módositványa fölött is lehet szavazni, miután ez is beilleszthető a szer­kezetbe. (Helyeslés.) Ha ezeket el nem fogadja a tisztelt ház, akkor szavazhatunk majd a kisebb­ség különvéleménye fölött, s ha ez sem fogad­tatnék el, Ivánka képviselő ur módositványa fö­lött, mely ebbe bele illeszthető. Ez fölfogásom a do­log állásáról. — Ha nem helyes, méltóztassanak hozzá szólani. Az első kérdés tehát az: elfogadja-e a t. ház a 23-ik szakaszt a központi bizottság szöve­gezése szerint? 28*

Next

/
Thumbnails
Contents