Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-114
206 ,1 *- országos ülés február 7. 1870. nek; az kiadná a maga számvevőjének észrevétel megtétele végett, és azon számvevő nem a számadóval közli, nem mondja neki, hogy tessék az észrevételek fölött határozni; pedig itten pláne az van mondva, hogy a minisztériummal közli és a minisztérium határoz. Engedelmet kérek : hiszen a miniszter nem határoz! legfölebb a számviteli nehézségeket iparkodik eloszlatni. Az a kérdés, hogy midőn az államszámvevőszék megtette határozatait, följogosittassók-e egyenesen magához a minisztériumhoz adni a nehézségek eloszlatása végett, vagy pedig egyenesen a háznak tegyen jelentést, és a ház adja ki a miniszternek? Ez mindenesetre, mint látjuk, a légi gyakorlatoknál sok időt megkímélne, mert a ház átlátja azt, hogy itt számadásokat vizsgálni bajos, mert itt ki-ki nézetei szerint megnevezi a nehézségeket, a miniszter egyenkint felel azokra, ez pedig oly hosszú időt venne igénybe, hogy a czélnak még sem volna megfelelve. En e szempontból fogván föl a kérdést, részemről a kisebbségi nézethez csatlakozom, de azon világos kijelentéssel, mit jegyzőkönyvbe is kívánok tétetni, hogy az államszámvevőszék a maga nehézségeit egyenesen a ház elé terjeszti, a ház, ha jónak látja, a miniszterrel a nehézségek eloszlatása végett közli; a ház elé kell mint supremum fórum elé jönni, mely a nehézségek fölött véglegesen határoz. Ez indokból a kisebbségi nézethez csatlakozom. Zsedényi Ede : Egy rövid észrevételem van, tiszt, ház ! En tulajdonképen azt hiszem, a pénzügyi bizottság az államszámvevőszékkel csak a nemzetnek egy független ellenőrző közeget akart alkotni: nem akarta azt sem közigazgatási, sem végrehajtási hatalommal fölruházni; ha pedig, mint a kisebbség kívánja, az államszámvevöszéknek joga van évnegyedenkinti kimutatásait, melyeket rendesen átküld a minisztériumoknak, azon esetben, midőn tulhaladást vesz észre, mielőtt még a miniszteri tanácstól fölvilágosítást kapott volna, egyenesen a képviselőháznak megküldeni, ez vagy fölösleges, mert hisz a képviselőház ugy sem határozhat a nélkül, hogy a minisztert kihallgatná, vagy pedig a közigazgatásba való beavatkozás volna: minisztertanács meghallgatása előtt a képviselőház egy határozatát akarná fölhívni. Ennélfogva a szerkezetet ajánlom. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Csak azokra akarok egy pár szóval felelni, a miket Zsedényi 1. képviselőtársam mondott. (Ralijuk!) 0 azt mondotta, hogy a számvevőszék az által, hogy a kisebbségi véleményben megmondott esetekben a házuak is jelentést tesz, a közigazgatási hatóság teendőibe avatkozik. Én ezen nézetben nem vagyok. A képviselő ur azt mondotta, hogy a háznak a számvevőszék csak akkor tehet jelentést, ha a számvevőszéknek a minisztérium fölvilágositásokat adott, és ha ezen fölvilágositások a számvevőszéket, illetőleg annak elnökét ki nem elégítik. Én azt tartom, ezen utóbbi fölfogás szerint inkább állíttatik föl a számvevőszék mint közigazgatási közeg, mint a kisebbség véleménye szerint: mert ugy már valósággal mintegy határoz a számvevőszék a fölött, hogy a miniszter előterjesztése kielégítő-e vagy nem? míg ellenben a kisebbségi vélemény szerint, a midőn, rendkívüli esetekben kivéve, ha t. i. jelentékeny eltéréseket lát, jogosítva van évnegyedenkint értesíteni a házat, nem tesz egyebet, mint föladatát teljesiti. Föladata pedig az, hogy általa a képviselőház a kormány pénzügyi kezeléséről mindig pontos és hiteles értesítést nyerjen. A további teendő a házat illeti, mely a szerint, a mint a miniszter képes volt | az eltérést igazolni, vagy nem, helyeslését vagy | nem helyeslését mondja ki. Itt csak arról van ; szó, hogy ne évek múlva, hanem folytonosan mindig, a mikor szükséges, értesítve legyen a ház arról, a mi a minisztériumok kebelében történik, és én legalább részemről azt tartom, hogy az államszámvevőszék csak akkor fog hivatásának teljesen megfelelhetni, ha általa a ház folyvást közvetlen tudomást szerez a pénzügyi kei zelésröl, és csak kisebb mértékben fog hivatásá| nak megfelelhetni akkor, ha a háztól elzáratik, I és ha oly helyzetbe hozzuk a házat, hogy csak I évenkint egyszer és csak egy-két évvel a kiadások megtétele után fogjon arról értesíttetni, a mi történik, a mi fölött talán majd lehet disputálhatni és megrovó határozatot hozni; de a dolgon segíteni már nem lesz lehetséges. Igen furcsának találom azt az eszmét, melyet a t. képviselő ur fölhozott: hogy az államszámvevőszék elnöke semmi szin alatt se tehessen jelentést a képviselőháznak, mielőtt a minisztériumtól a fölvilágosítást meg nem kapta. Zsedényi Ede Nem azt mondtam! Tisza Kálmán: Már engedelmet kérek, azt méltóztatott mondani. Akkor igen furcsa lehet helyzete: ha ő oda adja megjegyzéseit a minisztériumnak vagy a miniszterelnök utján a minisztertanácsnak, ós ennek tetszik észrevételeit meg nem tenni, vagy megtenni fél esztendő alatt, egy esztendő alatt vagy másfél esztendő alatt: akkor a számvevőszék ne tehessen jelentést a háznak? hiszen igy nem is lehet felelős, mert a minisztérium tetszésétől függ, hogy teljesítheti-e kötelességét vagy nem. (Ugy van ! bal felől.) Én tehát nem látván egyátalában alapját azoknak, a mik a központi bizottsági szerkezet védelmére a képviselő ur által fölhozattak, a kisebbségi szerkezetet ajánlom.
