Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

206 ,1 *- országos ülés február 7. 1870. nek; az kiadná a maga számvevőjének észrevé­tel megtétele végett, és azon számvevő nem a számadóval közli, nem mondja neki, hogy tessék az észrevételek fölött határozni; pedig itten pláne az van mondva, hogy a minisztériummal közli és a minisztérium határoz. Engedelmet ké­rek : hiszen a miniszter nem határoz! legfölebb a számviteli nehézségeket iparkodik eloszlatni. Az a kérdés, hogy midőn az államszámvevőszék megtette határozatait, följogosittassók-e egyene­sen magához a minisztériumhoz adni a nehézsé­gek eloszlatása végett, vagy pedig egyenesen a háznak tegyen jelentést, és a ház adja ki a mi­niszternek? Ez mindenesetre, mint látjuk, a légi gyakorlatoknál sok időt megkímélne, mert a ház átlátja azt, hogy itt számadásokat vizsgálni bajos, mert itt ki-ki nézetei szerint megnevezi a nehézségeket, a miniszter egyenkint felel azokra, ez pedig oly hosszú időt venne igénybe, hogy a czélnak még sem volna megfelelve. En e szem­pontból fogván föl a kérdést, részemről a kisebb­ségi nézethez csatlakozom, de azon világos kije­lentéssel, mit jegyzőkönyvbe is kívánok tétetni, hogy az államszámvevőszék a maga nehézségeit egyenesen a ház elé terjeszti, a ház, ha jónak látja, a miniszterrel a nehézségek eloszlatása végett közli; a ház elé kell mint supremum fórum elé jönni, mely a nehézségek fölött vég­legesen határoz. Ez indokból a kisebbségi né­zethez csatlakozom. Zsedényi Ede : Egy rövid észrevételem van, tiszt, ház ! En tulajdonképen azt hiszem, a pénzügyi bizottság az államszámvevőszékkel csak a nemzetnek egy független ellenőrző közeget akart alkotni: nem akarta azt sem közigazgatási, sem végrehajtási hatalommal fölruházni; ha pe­dig, mint a kisebbség kívánja, az államszámve­vöszéknek joga van évnegyedenkinti kimutatásait, melyeket rendesen átküld a minisztériumoknak, azon esetben, midőn tulhaladást vesz észre, mi­előtt még a miniszteri tanácstól fölvilágosítást kapott volna, egyenesen a képviselőháznak meg­küldeni, ez vagy fölösleges, mert hisz a képvi­selőház ugy sem határozhat a nélkül, hogy a minisztert kihallgatná, vagy pedig a közigazga­tásba való beavatkozás volna: miniszter­tanács meghallgatása előtt a képviselőház egy határozatát akarná fölhívni. Ennélfogva a szer­kezetet ajánlom. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Csak azokra akarok egy pár szóval felelni, a miket Zsedényi 1. képviselőtársam mondott. (Ralijuk!) 0 azt mondotta, hogy a számvevőszék az által, hogy a kisebbségi véleményben megmondott ese­tekben a házuak is jelentést tesz, a közigazga­tási hatóság teendőibe avatkozik. Én ezen né­zetben nem vagyok. A képviselő ur azt mon­dotta, hogy a háznak a számvevőszék csak ak­kor tehet jelentést, ha a számvevőszéknek a minisztérium fölvilágositásokat adott, és ha ezen fölvilágositások a számvevőszéket, illetőleg annak elnökét ki nem elégítik. Én azt tartom, ezen utóbbi fölfogás szerint inkább állíttatik föl a számvevőszék mint közigazgatási közeg, mint a kisebbség véleménye szerint: mert ugy már va­lósággal mintegy határoz a számvevőszék a fö­lött, hogy a miniszter előterjesztése kielégítő-e vagy nem? míg ellenben a kisebbségi vélemény szerint, a midőn, rendkívüli esetekben kivéve, ha t. i. jelentékeny eltéréseket lát, jogosítva van évnegyedenkint értesíteni a házat, nem tesz egyebet, mint föladatát teljesiti. Föladata pedig az, hogy általa a képviselőház a kormány pénz­ügyi kezeléséről mindig pontos és hiteles értesí­tést nyerjen. A további teendő a házat illeti, mely a szerint, a mint a miniszter képes volt | az eltérést igazolni, vagy nem, helyeslését vagy | nem helyeslését mondja ki. Itt csak arról van ; szó, hogy ne évek múlva, hanem folytonosan mindig, a mikor szükséges, értesítve legyen a ház arról, a mi a minisztériumok kebelében tör­ténik, és én legalább részemről azt tartom, hogy az államszámvevőszék csak akkor fog hivatásá­nak teljesen megfelelhetni, ha általa a ház foly­vást közvetlen tudomást szerez a pénzügyi ke­i zelésröl, és csak kisebb mértékben fog hivatásá­| nak megfelelhetni akkor, ha a háztól elzáratik, I és ha oly helyzetbe hozzuk a házat, hogy csak I évenkint egyszer és csak egy-két évvel a kiadá­sok megtétele után fogjon arról értesíttetni, a mi történik, a mi fölött talán majd lehet dispu­tálhatni és megrovó határozatot hozni; de a dolgon segíteni már nem lesz lehetséges. Igen furcsának találom azt az eszmét, me­lyet a t. képviselő ur fölhozott: hogy az állam­számvevőszék elnöke semmi szin alatt se tehes­sen jelentést a képviselőháznak, mielőtt a mi­nisztériumtól a fölvilágosítást meg nem kapta. Zsedényi Ede Nem azt mondtam! Tisza Kálmán: Már engedelmet ké­rek, azt méltóztatott mondani. Akkor igen fur­csa lehet helyzete: ha ő oda adja megjegyzé­seit a minisztériumnak vagy a miniszterelnök utján a minisztertanácsnak, ós ennek tetszik észrevételeit meg nem tenni, vagy megtenni fél esztendő alatt, egy esztendő alatt vagy másfél esztendő alatt: akkor a számvevőszék ne tehes­sen jelentést a háznak? hiszen igy nem is lehet felelős, mert a minisztérium tetszésétől függ, hogy teljesítheti-e kötelességét vagy nem. (Ugy van ! bal felől.) Én tehát nem látván egyátalá­ban alapját azoknak, a mik a központi bizott­sági szerkezet védelmére a képviselő ur által fölhozattak, a kisebbségi szerkezetet ajánlom.

Next

/
Thumbnails
Contents