Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-114

114. országos illés február 7. 1870. 193 melyek kiterjesztik müködésöket a monarchia másik részért is, csak egyoldalulag, t. i. ott, a hol székhelyük van, adóztattassanak meg — van szerencsém azon vállalatok által fizetendő adó­felosztására, melyek vezényleti székhelye vagy a magyar, vagy az osztrák állam területén fek­szik, de üzletöket a másik állam területére is kiterjesztik, különösen pedig a 'szabadalmazott államvaspálya társulat adósságára vonatkozólag az osztrák minisztériummal kötött egyességet törvényjavaslat alakjában a t. háznak benyúj­tani. (HelyesUs.) Megjegyzem, hogy ezen törvény­javaslat nem foglalja még magában mindazon társulatokat, melyekre nézve intézkedni szüksé­ges; de a többi is tárgyalás alatt van, és re­ménylem , hogy legrövidebb idő alatt ezekre nézve is előterjeszthetem a törvényjavaslatot. Ilyen például a dunagőzhajózási társulat, mely szintén Bécsben székel, de működését Magyar­országon és külföldön is folytatja. Ez iránt tehát utólag be fogom terjeszteni a javaslatot. Továbbá van szerencsém benyújtani törvény­javaslatot a „Pesti Lloyd" társulat és „Pesti tőzsde és gabnacsarnok" által pesti dunarakpar­ton épitendő ház iránt adandó kedvezményről. Tagadhatatlan, hogy mind a „Pesti Lloyd", mind a „Pesti tőzsde és gabnacsarnok" a ke­reskedelem érdekeit előmozdítja; mindamellett nincs itt szó az állam részéről adandó segély­ről, de miután a nevezett társulatok a duna­parton házat kivannak építeni, ez iránt bizonyos kedvezményeket vagyok bátor javaslatba hozni, és ezeket a jelen törvényjavaslatban bemutatni. Továbbá a Temes folyó és Béga csatorna területén 271,682 holdnyi ár terület létezik, melynek vízkár elleni biztosítása czéljából társu­lat alakult. Hogy ezen társulat muukálatait ke­resztülvihesse, a minisztériumhoz azon kérelmet intézte, hogy a társulat tagjai által bizonyos kulcs szerint fizetendő évi járulékok alól, — ugy mint ez régebben a tiszaszabályozási társulatnál történt, és a mint .múlt évben Horvátországban a Lojnskopolye tefület ármentesítés! és kiszári­tási költségeire nézve is elhatároztatott — ré­szint fölmentessenek, részint e tekintetben ked­vezményekben részesittessenek. Miután ezen en­gedményt csak az országgyűlés adhatja meg. van szerencsém erre nézve a törvényjavaslatot benyújtani. Végre, t. liáz, van szerencsém benyújtani törvényjavaslatot a szőlőváltsági kötvények szel­vényadójáról. Az 1868-ki XXVl-ik törvényczikk megállapította a jövedelmi adót és a szelvény­adót ; s miután a szőlőváltságról szóló XXIX-ik törvényczikk ezen váltsági kötvényekre nézve nem tett kivételt, a törvény értelme szerint ezek 10% jövedelmi adóval lettek volna meg­ItÉPV. H. JÍJLPLÖ 1841 v. adóztatandók; de azt hiszem, méltányos, hogy I ezen kötvények ugyanazon kedvezményben ré­szesüljenek, mint a földtehermentesitések, (Élénk helyeslés,) t. i. 10% helyett csak 7% jövedelmi ' adót fizessenek. A miért is erre vonatkozólag | beterjesztek egy törvényjavaslatot. Kérem a t. házat, méltóztassék mindezen törvényjavaslatokat kinyomatni, miután pedig mind az 5 pénzügyi természetű, kérem, méltóz­tassék azokat a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ezen törvényjavaslatok ki fognak 1 nyomatni és a pénzügyi bizottságnak kiadatni. Győrffy Gyula: A napirendhez kívá­nok szólni. (Halljuk!) A házszabályok 121. §-a értelmében „A napirendre kitűzött tárgy fölötti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani, a ház különös engedelme nél­kül nem szabad." (Zaj. Jobb felől: Megengedte!) A házszabályokat, ugy hiszem, a, ház minden tagjával, és igy a miniszter úrral szemben is alkalmazni kell; és igy a miniszter urnák, ha méltóztatnék neki a házszabályokat és a t. há­zat respeetálni, (Zúgás és zaj a jobb oldalon) kö­telessége lett volna a ház engedelmét kikérni, hogy a napirendet megszakíthassa. (Helyeslés bal j fdől, zaj a jobb oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter: Nagyon sajnálom, hogy a t. képvi­selő ur épen akkor, mikor szólani kezdtem, nem méltóztatott hallani azon szavakat melyekkel beszédemet bevezettem. En ugyan is azt mond tam, hogy ha a t. ház megengedni méltóztatik, néhány törvényjavaslatot fogok előterjeszteni. (Helyeslés, derültség a jobb oldalon.) Nyáry Pál: Tiszt, ház! Nem tartozom azok közé, kik hajlamot éreznek magukban azon esetben is, ha mások talán már kitalálták volna a kör négyszegitését, azt újra kitalálni akarni; én magamat annak újra kitalálásával nem fá­rasztanám!; azért megvallom, miután egy igen fontos intézményről van szó, oly fontos intéz­ményről, mely a nemzet alkotmányosságának zárköve, inkább óhajtottam volna azon előhala­dottabb nemzetek példáját követni, melyek majd egy század óta kívánják pénzűgyeiket rendbe szedni, és annak egyedül czélra vezető eszközét, az úgynevezett „cour de comptes" intézményt már megalkották inkább kívántam volna, mon­dom, azoknak előmunkálatait felhasználni, és a mi már ott létezik, azt azonnal elfogadni, mint­egy uj térre lépni, a mely téren — valljuk meg igazán — egészen ujonczok vagyunk. Az állam­nak úgynevezett comptabilitása három részre oszlik: az első a törvényhozási, a második a közigazgatási vagy közkormányzati, a harmadik a bírói. Az elsőt gyakorolja a nemzet képviselői által. Az egyik gyakoroltatik a felelős miniszte­? 25

Next

/
Thumbnails
Contents