Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-113

113. országos ülés február 5. 1870. 163 T. ház! Ugy hiszem, a mit most előadtam, mind irni és olvasni tudó embereken történt; ha pedig az adóvégrehajtó urak, illetőleg pénzügyi közegek, a nép ezen osztálya ellen is oly kiméietlenül és, szerintem, törvénytelenül járnak el: szerintem nincs kétség, hogy az irást nem tudó földnépével semmivel sem fognak kíméletesebben bánni. Ugy vagyok meggyőződve, újságot nem mondtam, mert ezen panaszok az országban átalánosak ; sőt ha folytatnám, sem tudnék újságot mondani, mert majdnem mindenki tud ilyenféle dologról beszélni. Én tehát nem akarom a t. házat tovább untatni; (HaUjuk! Halljuk!) s nincs egyéb hátra, mint, hogy pénzügyminiszter úrhoz a következő interpellátiót intézzem. (Halljuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa Borlea Zsigmond interpeUátióját): „Van-e tudomása a t. pénzügyminiszter urnák arról, hogy némely pénzügyközegei a direct és indirect adótartozások behajtásánál a fenálló rendeletek s szükséges formalitások félrevetésével a népet sanyargatják, t. i. a direct adótartozásokat exekutió utján hajtják be a nélkül, hogy a tartozások fizetésére előbb intő czédula által vagy más alkalmas módon szólítanák föl az illető tartozókat; az indirect adókat, s illetőleg az illeték tartozásokat pedig ugyancsak executió utján hajtják be a nélkül, hogy az illetőknek előbb fizetési meghagyást küldenének? s ha van, tett-e valami intézkedést ezen önkényes eljárás megszüntetése végett? s ha nem tett, s talán ama eljárást helyesnek tartja, mire alapítja ezen, a nép sanyargatására szolgáló eljárást ? „2-or. Ha pedig tudomása nincsen; miután tény, hogy sok helyen a pénzügy némely közegei által az adótartozásokat, a nép sanyargatásával s elkeseredéssel, interpellátióm 1-ső pontjában említett módon szokták behajtani: hajlandó-e ezen rendellenes s a nép nagy kárára szolgáló eljárás megszüntetésére gyors s erélyes intézkedést tenni, s a netán törvénytelenül eljáró hivatalnokai szigorú megfenyitését elrendelni ?" Elnök: A miniszter úrral közöltetni fog ezen interpellátió. Irányi Dániel: T. ház! Egy határozati javaslatot van szerencsém bemutatni. (HaUjuk!) Az ország állapota minden hazafit érdekel, de annak ismerete a képviselőre nézve kötelesség ; e nélkül, (HaUjuk!) e nélkül sem a meglevőnek változtatása, hasznos reformoknak biztos alapra fektetése, sem a kormány tevékenységének s működésének megítélése nem lehetséges. Ezen ismeretét az ország állapotának nagy részt a statisztika szokta nyújtani, de ez egyrészt — különösen nálunk — nem mindig hiteles adatokon alapul, másrészt nem is a legújabb adatokat képes szolgáltatni; erre tulajdonképen csak maga a kormány van képesítve. Ezen szükségét az ország állapota ismeretének érezték más államok is, és ezért szokássá lett, hogy a kormányok, midőn a kamarákat megnyitják, az ország állapotának ismertetésével állnak elő. így az Egyesült államokban , tudjuk, hogy a köztársaság elnöke egy úgynevezett üzenettel szokta megnyitni a congressust. Francziaországban szintén minden ülésszak elején a kormány két rendbeli iratot terjeszt a kamarák elé. Az egyik „Exposition du gouvernement", a másik „Situation de 1' empire." Ezek egymást kiegészítik és képét nyújtják az ország állapotának. Ugyanennek szükségét, gondolom, érezzük mi is, és igy minden további indokolást mellőzve, bátor vagyok egy határozati javaslatot fölolvasni és azt a t. ház figyelmébe ajánlani. (Olvassa): „A kormány oda utasittatik, hogy ezentúl minden ülésszak elején miniszteriumonkint részletes és kimerítő jelentést tegyen az ország állapotáról, tekintettel a kül-, had- és kereskedelmi ügyekre is, a múlt évi adatok alajjján, s ezeket legalább is az előbbi év adataival összehasonlítva, s a mennyire szükséges, magyarázattal kisérve. E jelentésbe foglalandó egyszersmind az egyes minisztériumok be- és kiadványainak száma, s a be- és kiadás közötti átlagos időtartam." Ez utóbbi hozzáadást azért tartottam szükségesnek, hogy ez könnyíteni fogja nekünk megítélését annak : vajon a minisztériumok a kellő szorgalmat fejtik-e ki az ügyek elintézése körül, vagy nem? Elnök: Parancsolják még egyszer fölolvasni? (Hallottuk már! Nem kell!) E szerint esak ki fog nyomatni. (Bal felől: Halljuk még egyszer!) Tessék tehát, mert a szabályok ugy kívánják, még egyszer fölolvasni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Irányi Dániel határozati javaslatát.) Elnök: Ki fog nyomatni és a képviselő urak közé kiosztatni, s midőn a ház parancsolni fogja, fölvétele a napirendre tűzetni. Tisza Kálmán : Tiszt, képviselőház! A miniszterelnök úrhoz, mint honvédelmi miniszterhez kívánok egy interpellátiót intézni. A dolog állása rövideden az, hogy Debreczen városára, mely az 1868-ik évet megelőző időkre 86 egész 93 ujonczot adott évenkint, már azon évben a magyar felelős minisztérium utján 183 ujoncz vettetett ki. A városi hatóság folyamodott ez ellen a minisztériumhoz, s onnan azon választ nyerte, hogy majd az állítás eredménye fogja igazolni: helyesek-e azon érvek, melyeket fölhozott az iránt, hogy a 183 ujoncz 21*