Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

1(2, országos Ölés február 4. 1BTO. ] 55 fogunk törekedni, hogy Báes megye gazdasági iskolával el legyen látva. (Fölkiáltások a jobb ol­dalon : Jól van! Jól van!) Vukovics Sebő: En igen szeretem az igaz szót, bár honnan jöjjön is, és kétségüivül nem fogok ellene soha észrevételt tenni. Ennél­fogva mindazt, (Zaj és fölkiáltások: Most már az egész megye akar itt szóim! Halljuk!) mit t. ba­rátom a földművelési miniszter mondott, sajná­lattal ugyan, mert kétségkívül a hanyagság bár mely oldalon is létezzék az, mindig sajnálandó, annálinkább akkor midőn egész testület részé­ről történik — mondom mind azt sajnálattal de kénytelen vagyok hallgatással elfogadni; más­részről azonban, ha Bács megyétől méltán lehet követelni azt, hogy részéről is iparkodjék a föld­mivelést mint életmódjának legfőbb ágát elő­mozdítani lehetetlen mégis elhallgatnom azt, hogy — noha azon vidék oly fontos, oly nagy, sőt mint miniszter ur megjegyzé, majdnem egy kis orszá­got képez, — mégis a központi kormány részé­ről mindaddig nem volt kellő figyelem, azon vi­dék közlekedési eszközei előmozdítására. Midőn ezt megérintem, kétségkívül olyast mondok, a mi nem tartozik a kereskedelmi mi­niszter ur ressortjába, (Helyeslés a jobb oldalon), de átalános levén mégis a vád, kell hogy átalá­nos legyen a mentség is. (Halljuk!) Jelesen, t. ház, megvallom, ha a térképet tekintjük, alig ta­lálunk civilizált országban hasonlót Bács megyé­hez, mely oly roppant vidék létére, s mely ugy szólván félszigetet képez, csak egy híddal van ellátva a Duna folyón, ugy, hogy Pest és Pé­tervárad közt egy híd sincs. És noha Bács me­gyének jelesen alsó részének törekvése, szorgalma, lehet mondani áldozata is oda van irányozva, hogy Palánka alatt egy hajóhid építtessék, és noha e tekintetben az egész vidék többször fo­lyamodott, és habár elismerem, hogy a kormány részéről folynak is már a tárgyalások, de tett­leg eddig semmi sem történt, mi ama vidéket ama helyzetbe hozta volna, hogy kívánalma tel­jesüljön. (Fölkiáltások: Dologra!) Kérem ez a do­loghoz tartozik, mert ha valami akasztja meg az alsóvidék különösen Báes megye földmivelésé­nek haladását, az kétségkívül a közlekedés hiá­nya. Eddig vasútja sem volt, csak most legújab­ban nyílt az meg Szeged és Zombor közt; de különben, mint mondom, hidai nincsenek, mert mindeddig arra kevés figyelem fordíttatott. Elismerem tehát azt, a mit t. barátom a miniszter ur mondott, s remélve, hogy Bács a maga részéről megteendi mindazt, mit a haza vár, és óhajtom is, hogy közlekedési eszközei előmozditására ezentúl nagyobb figyelemmel le­gyen a kormány. Elnök: Maradjunk, kérem, a tárgynál. (Helyeslés.) Tisza László beadott egy inditványt, melyet, ha a ház elfogad, a miniszter ur is szí­vesen vesz tudomásul, kérem a jegyző urat, szí­veskedjék fölolvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) „In­dítvány, beadják: Tisza László, Mukits Ernő, Gromán Dezső, Pilaszánovics József, Jankovics Miklós, Jankovics Gyula: „Alólírottak, nem osztozhatván a t. föld­mivelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium elő­terjesztésének azon állításában, „ hogy a mi első sorban a felsőbb gazdasági szakvezetést illeti, erről az immár létező 4 felsőbb országos tanin­tézet által, egy időre gondoskodva lesz", s még kevésbbé azt: „hogy ezen felsőbb tanintézetek­ben, a felsőbb gazdasági szakképzettség megszer­zése az ország különböző vidékeinek viszonyaihoz mérten is mindenkinek lehetővé van téve, tisztelettel indítványozzuk: mondassák ki, hogy a földmivelési, ipar- és kereskedelmi magy. kir. minisztérium uta­sittatik, miszerint addig alaposan megvizsgálva a helyi viszonyokat, a fölállithatás módozatait, az 1871-ki költségvetésben okvetlen hozzon javas­latba egy felsőbb országos gazd. tanintézetet az országnak északi és, külön egyet az országnak déli részére, melyektől minden ily intézet távol és egészen eltérő viszonyok közt áll fön, s ké­szítse addig elő az ügyet ugy, hogy ez ujabb intézetek a törvényhozás hozzájárulta után azon­nal fölállittathassanak." Lónyay Gábor : En egyenesen az in­dítványra szorítkozom és azt egész átalánossá­gában pártolom, mert én is helyeslem azon né­zeteket , melyeket indítványozó képviselőtársam előadott, t. i. hogy gazdasági tanintézetekre szük­ségünk van, és hogy többre van szükségünk, és szintén helyesnek tartom azon nézetet, hogy az eddig fölállított gazdasági tanintézetek nincsenek az ország különböző vidékein helyesen elosztva, és az egyik első föladat volna : ezen hiányt pó­tolni. Véleményem szerint azonban az indítvány egy része kihagyandó volna, legalább ezen al­kalommal , azon része t. L, mely kötelességévé teszi a miniszternek, hogy már a jövő 1871-ki évben az alföldön is állíttassák föl ily taninté­zet. Az indítvány ezen részét azért vélem kiha­gyandónak, mivel az alföld érdekei a debreczeni, a keszthelyi, és sok részben a magyar-óvári tan­intézet által is ki vannak elégítve, holott a fel­földre nézve ez épen nem mondható. (Helyeslés a középen.) Még egyet kívánok ezen nézetem támoga­tására fölhozni, t. i. hogy a felföldnek több vi­dékéről már vannak is nagyszerű hazafias aján­latok, a melyek föltételezik azt, hogy a tanin­tézet létesítése ott már a jövő évben lehetséges. 20*

Next

/
Thumbnails
Contents