Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

112. országos Illés február 4. 1870. ] 4­és ezzel együtt az összes hazai ipar emelésére csak 11,200 frt van javaslatba téve. Azon várakozás után, melyre a t. miniszter följogosított, ki — mint elébb mondám — a teendők szükségét fölismeré: ez, tiszt, ház, nem igen kedvező tapasztalás. Ismét egy év áll előttünk, melyben a hazai ipar emelésére semmit sem teszünk, mert Ma­gyarország összes ipar érdekeit csak nyomorult 11,000 forinttal előmozdítani, annyi, mint a sem­mitsemtevós. Nem akarok én, t. ház, beszédet tartani arról, mit mindnyájan tudunk, mit min­denki érez: hogy hazánkban az annyira elhagya­tott ipar ügye az ország polgárosodásának, anya­gi jólétének egyik legkiválóbb érdeke. De kény­telen vagyok fájdalmamat kifejezni a fölött, hogy midőn annyi improduetiv czélra, — hogy egye­bet ne említsek, — a katonai fölösleges létszám föntartására, milliókat költünk, akkor a legszük­ségesebb érdekek előmozdítása, az ország élet­föltételeinek egyike, ily szégyenletes mérvben el­hanyogoltatik. Természetesnek togja találni a t. ház, hogy én, mint az ellenzéknek tagja, ki a kormány e részbeni teendőinek programmját, ha ugyan ilyes­mi létezik, nem ismerem, ki a szükséges teen­dőkhöz igényelt és a kormány kezei közt levő adatoknak birtokában nem vagyok: nem lehetek oly helyzetben, hogy a költségvetésnek ide vo­natkozó részét átdolgozzam, és hogy e helyett uj javaslatot terjeszszek a ház elé. De meg fog­ják bocsátani, hogy, midőn az összes hazai ipar­czólok emelésére irányzatba vett 11,200 forintot megszavazom, nem hallgathatom el azon meg­győződésemet, hogy ily csekély összeggel a ha­zai iparnak lendületet adni, vagy — hogy az igen t. miniszter urnák szavaival éljek — „azt európai színvonalra emelni" a teljes lehetetlen­ségek közé tartozik. Gorove István közgazdasági mi­niszter : Azt hiszem, t. haz, az előttem szóló Képviselő ur sem fogja hinni, hogy azon összeg által, melyet én a budgetben fölvettem, vagy melyet ő fogna a budgetben indítványozni, elé­rethetnék azon czól, melyet jelentésemben meg­említettem, és melyre képviselő ur hivatkozni szives volt, t. i.: hazai iparunkat európai színvo­nalra emelni. Méltóztatik a t. képviselő ur tudni, hogy az igen sok más föltételtől függ : függ a törvényhozás irányától; függ különösen a kereskedési rendszertől; függ a vámdijak megálla­pításától és más számtalan oly állami és kormá­nyi intézkedéstől, melyek ezt előmozdítani hi­vatvák. Micsoda programmja van a kormánynak az I ipar fejlesztésére nézve oly viszonyok közt, mi­( dőn a magánosok ereje nem elegendő, arra azt | hiszem, a kormánynak lesz alkalma nem egy­szer a t. ház figyelmét fölhívni. A bndgetnek, valamint átalában ugy különösen e czélra vo­natkozó szerkezete négy évi tapasztalataink ered­ménye: első évben ugyanis körülbelül ugyan­ily összeg volt fölvéve a budgetbe, mint jelen­leg, s a mi különösen a szaknevelés előmozdítására előirányzott 6000 frtot illeti, miután az országban időközben országos iparegyesület alakult és ezen országos iparegyesület ezéljául tűzte ki az iparos szaus[evelést: az országos iparegyesület fölszólította a törvényhatóságokat, különösen a nagyobb közsé­geket, a városokat, hogy mennyiben hajlandók ily szakiskolákat állítani 1 egyszersmind kérte az országos iparegyesület a kormányt, hogy e rész­beni tevékenységét mozdítaná elő. A kormány akkor kinyilatkoztatta, hogy hajlandó minden oly községet, vagy várost, mely ily szakiskolá­kat életbe léptetni kivan, gyámolítani. Mi lett az eredmény? Az, hogy az országos iparegyesü­let fölszólitására, mely több, gondolom körülbelől 70 városhoz intéztetett, bejelentetett, hogy az or­szágban csak öt ilyen ipariskolának fölállítása czéloztatik és pedig kettő Pesten, egy Budán, egy Kolozsvárott, egy Brassóban, s a kolozsvári, ugy hiszem nem is jött létre. Az e részbeni ta­pasztalat tehát magára az iparra nézve nem volt valami kedvező. De igenis igaza volt a t. képviselő urnák abban, a mit előadásának elején fölhozott, hogy az ipar azon törvényjavaslat folytán, a melyet a t. háznak benyújtani szerencsém volt, jöven­dőre igenis utalva lesz a szakbeli értelmesség kifejlesztésére : és reményiem igenis, hogy a mi eddigelé elhanyagoltatott, vagy a mi nem telje­síttetett teljesíttetni fog jövőre. De e részben ugy ítéljük meg a helyzetet, hogy a mennyiben az ipar törvény életbe nem lép, és a mig az il­lető hatóságok a szakbeli iskolák életbeléptetését elhatározandják: a kormány annyi tapasztalati adatokat fog gyűjteni, hogy remény lem azon ör­vendetes eredménynyel fogunk találkozni, hogy az iparosok nagyobb összeget fognak igénybe venni akarni; valamint a kormány azon kelle­mes helyzetben lesz, hogy nagyobb összegeket fog indítványba hozhatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Az iparczélok között 3-ik sorban ezt találom: állandó kézmű­ipar kiállítására 1000 frt. Vagyok bátor kérdezni a t. miniszter úrtól, hogy hol s mikor kívánja ezen állandó kézmű iparkiállitást rendezni és miként gondolja, hogy erre 1000 frt elegendő lesz ? Gorove István közgazdasági mi­niszter : (Halljuk.) Ezen összeg azon czélból vétetett föl, hogy az országos iparegyesület itt Pestena pesti iparosok számára egy állandó iparkiál­19* *

Next

/
Thumbnails
Contents