Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-84

84. országos ülés december 9. 1896. 63 rökországi keresztény népek rabszolgaságán alapított állapotnak fentartása, és hogy ezen eonventiók a török területnek és a független Montenegrónak átlépésére az osztrák-magyar hadsereg részéről vonatkoznak; „tekintettel végre arra, hogy az osztrákmagyar ország részérőli ilyen magaviselet, egyrészről a keleti keresztény népeknek rokonszenvét Osztrák-Magyarország irányában conpromitálni, másfelől pedig más hatalmaknak nemcsak diplomatiai, de katonai beavatkosását is kihívni, és Magyarországot oly állapotba hozni képes lenne, hogy az ellenkezőleg rendeltetésével és feladatával, fegyverét a törökével a keresztény népek ellen egyesitse és ez által adott alkalommal saját belsejében polgárháborút vívjon ki; „tekintettel arra, hogy a keresztény népek, különösen pedig a mostam souzerain keresztény államok, Magyarországnak a nemzetközi, illetőleg a keleti viszonyokra való befolyása erőködésének más eredményét várták: „a m. kir. miniszterelnökhöz keleti utjáróli ^isszajővetelekor következő interpellátiói pontokat intézem: „1-ör. Vajon tanácsolta-e miniszterelnök ur is ö felségének a konstantinápolyi és keleti utat. •és minő ezélból? (Derültség.) 2-or. Vajon megkísértettek vagy megállapittattak-e Konstantinápolyban a portával bizonyos conventiók, és minő jellemnek? „3-or. Mikép egyeztethető össze ezen conventiók kísérlete vagy megállapítása a semlegesség, be nem avatkozás, béke politikájával í B

4-er. Miképen egyez meg az 'osztrák-magyar hadsereg a török területre való benyomulásának conventiója az 1856-ki párisi alku 7. §-ával? „5-ör. Miképen egyez meg a Montenegróba való benyomulásának conventiója Montenegrónak Törökország irányában) függetlenségének tettleges elismerésével Ausztria részéről és magának a portának is, az 1856-ki párisi conferentiák jegyzőkönyvének 15. száma alatt kifejezett elismerésével, hol Montenegrónak tettleges helyzetét respectáini ígéri? „6-or. Magára vállalja-e a m. k. minizterelnök ur és a magyar kormány a felelősséget a portávali solidaritásért, és e solidarításnak valamint belülrőli, ugy kivülrőli következményeiért?" Elnök: Közöltetni fog miniszterelnök úrral. Vallásügyi miniszter ur kíván szólni. (Halljuk!) Eötvös József b. vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. ház ! Miletics Szvetozár képviselő ur 1. é. november 25-én interpellatiót intézett a eultusminiszteriumhoz, melyben előadván, hogy az 1868: IX. törvényezikk értelmében összehívott görög-szerb congressus a patriareha által eloszlattatott; előadván, hogy a congressus kisebbsége ez ellen akkor óvást nyújtott be, és ezen ügyben a minisztériumnál is eljárt, kívánván, hogy a congressus folytatását határozza el; előadván, hogy később a congressus csak elnapoltnak declaráltatván a „Budapesti Közlöny" szerint október 15-re rendeltetett öszszehivatni; előadván, hogy ennek daczára össze nem hivatott: azon kérdéseket intézi a eultusminiszteriumhoz : 1-ször. Jóváhagyta-* a szerb patriareha azon tettét, hogy a eongressust f. é. Julius 14-ik napján szétoszlatta és mily alapon? 2-szor. Adott-e ki oly határozatot, melynek folytán a congressusnak csak elhalasztottnak kellene tekintetni, s melynek következtében a szerb patriareha a eongressust újból és minél hamarább, s ugyan a ,,Buda-pesti Közlöny" szerint f. é. október 15-re egybehívni tartozott volna? 3-szor. Van-e tudomása, hogy később egy más legfelsőbb határozat, valakinek befolyása folytán, adatott volna ki, mely szerint a szerb patriarehának azon jog tulajdoníttatnék vagy adatnék, hogy a eongressust kedve szerint eloszlathatja s uj választásokat más congressusra rendelhet meg, és mily egyházi vagy állami törvényen alapul e hatalom elismerése vagy adása ? Végre kérdi : melyek a minisztérium szándékai a congressusra nézve ? Hogy ez interpellátióra felelhessek, szükséges, hogy hivatkozzam az 1868: IX. törvényczikkre, mely a dolog természeténél fogva a minisztérium eljárásának szabályául szolgál. E törvényezikk 3-ik szakaszában a görög-keleti egyházhoz tartozó két metropolia híveinek jog adatik, egyházi és iskolai ügyeiket az illető metropoliták által ő felségének teendő előleges bejelentés mellett egybehívandó congressusokban önállóan intézni; a 4-ik §-ban kimondatik, hogy mindkét metropolia híveinek joguk van, a legfelsőbb jóváhagyási jog fentartása mellett, egyházi gyülekezeteiket szervezni; az 5-ik §-ban kimondatott, hogy az első szerb congressus — mielőtt az önálló szervezkedés megtörténnék — álljon a főpásztorokon kívül 25 egyházi, 50 világi és ezek között 25 határőrvidéki követből; végre a 7-dik szakaszban az mondatik, hogy az első eongressusnak első teendője — nem egyetlen, de első teendője — lesz a congressus szervezete iránt — legfelsőbb jóváhagyás mellett — határozni. E törvényben a minisztérium kötelességévé tétetett, hogy a congressus mihamarébbi összehívását eszközölje: ez megtörtént; hogy a congressus a metropolita által hivassék össze és ez összehívás bejelentessék : ez is megtörtént; hogy a congressus 75 tagból álljon, ez szintén teljesíttetett ; és a mennyiben a két metropoliának