Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

374 104. országot Blés január 25. 1870. a pénzügyminiszter, és ezek jövedelmei igen re­lativok, némely évben e jövedelem igen csekély, legtöbbnyire a kiadásoktól függ; ott tudniillik nagy játékot szoktak űzni a kiadásokkal némely sápisták, kik befolyással birnak az alsóbb ka­marai tisztviselőkre. Ezen üzelmek megakadályo­zását óhajtom, mert e birtokok több száz, tán pár ezer holdra terjednek. En tehát Tisza Kál­mán képviselő ur azon indítványát, hogy napi­rendre tűzessék e kérdés, pártolom, s akkor rész­letesen előadandom nézetemet. Tisza Kálmán: Nem szándékozom a dolog részleteibe bocsátkozni; de lehetetlen a pénzügyminiszter ur előadására egy pár megjegy­zést nem tennem. Azt monda miniszter ur, hogy mig a na­gyobb eladásokra nézve elismeri, hogy a tör­vényhozás helybenhagyásától függ intézkedése, addig a-kisebbekre nézve, ugy hiszi, hogy mint felelős miniszter a maga felelősségére intézkedhe­tik, vagyis a kisebb részletek eladására jogo­sítva van. Először és igen tág értelmi fogalom, a na­gyobb és a kisebb, és ezen elv alkalmazása — ha csak meg nem határoztatik szorosan egy határ­vonal — igen messze vezetne. (Felkiáltás a hál ol­dalon : Igaz!) Továbbá mindenesetre ott, hol ál­lamvagyon elidegenítéséről van szó, csakis szűk körre lenne szorítható a miniszter felelőssége melletti intézkedés. De különben ezen miniszteri felelősség melletti eljárás teljesen illusorius lesz, ha a miniszter ugy jár el, mint a t. pénzügy­miniszter most, hogy tudniillik a maga fele­lősségére megteszi az eladást, de a mi a felelős miniszternek kötelessége volna, hogy arról ma­gától felszólítás nélkül is minden körülményről jelentést terjeszszen a ház elé s annak jóváha­gyását kérje. Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Ezen észrevétel folytán kérem a t. képviselő urat, méltóztassék az általam beterjesz­tett költségvetés 6-ik lapjára fordítani, ott meg fogja látni, hogy a minisztérium egyenkint elő­terjesztette azon uradalmakat, hol ily eladásokat létesíteni kivánt. (Olvassa:) „Az , eladott szliácsi fürdőnek 83.000 frtnyi vételárából 5.500 frt, szolnoki bir­tokrészletek eladása 28.218 frt, lugosi .. birtok­részletek eladása' 1.950 frt, dentai birtokrészle­tek eladása 15,235 frt, tokaji birtokrészletek el­adása 52,000 frt, erdélyi birtokrészletek eladása 5.400 frt, államépületek eladása 3.407 frt, az eladott szklenói fürdőnek 32.000 frtnyi vételárá­ból 4.600 frt, a steinbachi malomért az utolsó részlet 53 frt, összesen 116.363 frt. — Horvát­Szlavonországban pedig: a zágrábi selyemgyár­épületért ez évben lejáró részlet 484 frt, Nagy­Tábor urodalomhoz tartozó birtokrészekért 1.200 frt, a kéngyár eladásából az 5. részlet 1.000 frt, a varasdi vámépületért járó, 7 évi részlet­ben fizetendő 8.291 frt vételár fejében 1.000 frt, a brodi téglaógetőház után járó, 5 évi rész­letben fizetendő 1.311 frt vételár fejében 262 frt; összesen 3.946 frt, mindössze 120.309 frt, kérekszámban 120.300 frt." Elég az hozzá, hogy azon 120.300 frtra nézve, melyek itt előirá­nyoztatnak, kötelességemnek tartottam megne­vezni azon tételeket, melyekből ezen bevétel esz­közölhető lesz. így tehát azon kötelességnek, melyet telje­síteni tartozom, hogy t. i. megnevezzem azon tárgyakat, melyeknek eladásából az összeg befoly, eleget tettem. Egyébkint a t. ház az egész költségvetést és így ezt is a pénzügyi bizottsághoz utasította. Soha sem hiszem, hogy e háznak annyi fölösle­ges ideje legyen, hogy minden legcsekélyebb, gyakran csak négyszögtelekre terjedő eladási szerződéseket áttekintsen; ez által legnevezete­sebb törvényhozási föladataiban fognának mu­lasztások okoztatni. Nem csak. e kérdést, de más közigazgatási tárgyat illetőleg is, nincs a háznak sem' ideje, sem alkalma, hogy minden egyes rész­let fölött maga tartson vizsgálatot. Pénzügyi tárgyakban érre van hivatva a pénzügyi bizott­ság, különben pedig a képviselőháznak jogában áll bármely, nem csak a pénzügyi, de akármely más tárczára vonatkozó körülményre nézve kü­lön, azon czélra kiküldött bizottság által a rész­leteket megvizsgáltatni. (Élénk helyeslés a jobh oldalon.) Tisza Kálmán: T. ház! (Felkiáltások a jobb oldalon : Nincs többé joga szólni!) Elnök í A tárgyhoz a képviselő ur két­szer szólt: bocsánatot kérek, nem adthatok többször szót. (Vagy saj.) Bocsánatot kérek, nekem mint elnöknek a discussioba beleszólni jogom van. A tárgyhoz magához a képviselő ur kétszer szólt, ahhoz tehát többször nem szólhat; hanem vannak czimek a szabályokban, melyek mellett többször kérhet valaki szót; ha ily czim alapján kivan ismét felszólalni, méltóztassék ezt megmondani. Tisza Kálmán: Miniszter ur fólbesza­kitott, s én deferentiából kihallgattam. Elnök: Méltóztassék tehát szólani, ha félbe volt szakítva beszéde. Tisza Kálmán: Igen helyes, hogy a miniszter ur félbeszakítván beszédemet, alkalmat adott megismernem, miként érti ő a részletes előterjesztéseket és indokolásokat. Figyelmezte­tett, hogy egy lapot fordítva meg fogom látni, mely részek adattak el. Én e lapokat régen for­gattam s ezekről nem láttam egyebet, miut azt,

Next

/
Thumbnails
Contents