Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-104

ggg 104. országos ü\i Batthyány Kázmér örököseivel Kis-Bér iránt kötött egyességben kötelezett összeg kifizetésére." Ludvigh János: Tiszt, ház! Én csak azon esetre teszek észrevételt, ha Justh képviselő indítványára kellene szavazni. Az ő indítványa nem correct, mert megváltásról nem lehet szó. (Megvételről.) Akkor sem egészen teljes; hanem talán igy lehetne kifejezni: „A Batthyány család kielégítésére." Ezzel minden meg van téve. (Eüenmondások.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Valóban nem lehet eléggé esudálkozni azon, hogy a tisztelt minisztérium által egy kérdésben, mely tisztán csak formális szempontból támasztatott, a házban mintegy készakarva érdemleges vita idéztetett elő. Kezdettől fogva praeeisirozva volt ezen részről az, hogy itt nem czéloztatik megtámadása a vételnek vagy egyezségnek, hanem csak egyedül az kívántatik, hogy tartassanak meg a törvényes formák. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Megtartattak! Ghyczy Kálmán: De épen e törvényes formák nem tartattak meg. Pedig, t. ház, legyen ez akár vétel, akár egyezség, bármely esetben a minisztériumnak az országgyűlés hozzájárulása nélkül ily nevezetes összegről rendelkezni joga nem volt. Ha vétel volt az állam részére, nem lehetett venni az állam megegyezése, az országgyűlés hozzájárulása nélkül. Ha, a mint állíttatik, de a mit én részemről nem hiszek és nem tartok, csupán csak váltság tétetett, akkor, ha ez elismertetik, elismertetik azon confiscatiónak jogosultsága, mely Batthyány Kázmér jószágait érte, (Ellenmondás a jobb oldalon) és ha van értelme annak, a mint a t. minisztérium vitatja a kérdést, erre alig találok más okot, mint hogy ezen tényt törvényesíteni igyekszik. (Élénk ellenmondás a jobb oldalon.) Nem akartam e tárgyban fölszólalni; azonban a t. pénzügyminiszter urnák két észrevétele fölszólitásra kényszeritett. Ö Győrffy Gyula képviselő urnák azt felelte, hogy a határozat, melyre Győrffy Gyula t. barátom hivatkozott, később keletkezett, mintsem a vétel megtörtént volna, igy tehát azon határozat már nem alkalmazható ama korábban történt vételre vagy egyezkedésre. De a határozat meghozatott deczember 4-én, a tárgyalás a kisbéri jószág megszerzése iránt pedig most folyik, és igy, nézetem szerint, a határozat, mely korábban hozatott, érvényesíthető és azt érvényesíteni kell is a mostani tárgyalás alkalmával. Különösen pedig fölszólalok azon fogalmazás ellen, melyet a t. jaénzügyminiszter ur olvasott föl. Ha jól hallottam, ő azt monda, hogy a kérjanuár 25. 1870. déses összegnek kifizetése iránti rendelkezés akkép igtattassék a költségvetésbe, mint a Batthyány Kázmér örököseivel kötött egyezség következtében kifizetendő összeg. De kérdem: yajon azt akarja-e a t. pénzügyminiszter ur, hogy mi egy egyezséghez szóljunk, melynek tartalmát nem ismerjük? Ha volt valaha eset, melyben az országgyűlés kívánhatta, hogy a minisztérium az általa kötött egyezségeket, szövegök szerint, a hozzájok tartozó irományokkal együtt mutassa be, ily eset a mostani, midőn a pénzügyminiszter ur kívánja, hogy egy oly egyességet helyeseljünk és állapítsunk meg, melynek tartalmát nem is ismerjük. (Helyeslés.) Én tehát pénzügyminiszter ur fogalmazását egyátalában el nem fogadhatom. Azt'tartom tovább, t. ház, hogy miután a kérdés érdeme ellen egy részről sem történt kifogás, miután nem szándékozik senki a házban oda törekedni, hogy Kis-Bér az állam részére meg ne szereztessék, ezen kérdés további érdemleges tárgyalásával fölhagyhatnánk, és tisztán a formai kérdésre szorítkozhatnánk. A formai kérdés csak ugy correct, mint Győrffy tiszt, barátom előadta: (Helyeslés a bal oldalon) mert, ha Kis-Bért meg nem veszszük az örökösöktől, mily jogczimen fogja a kormány birni? Mncs más jogczime, mint az erőszakos jogfoglalás. Hogy pedig az állam erőszakos foglalás CZ1IX16 ÍJJIRUU bírjon valami birtokot . . . Hoffmann Pál: Egyesség! Ghyczy Kálmán: . . . ugy hiszem, az állam méltóságával sem egyez meg, de egyátalában semmi sincs veszélyeztetve, ha a t. minisztérium törvényjavaslatot ád be Kis-Bér megvételére nézve. Ugy, mint a fenforgó okokból Mácsa-Eeskendre nézve a t. ház a vételbe beleegyezett, más fontosabb okoknál fogva bele fog egyezni abba is, hogy a beterjesztendő ujabb törvényjavaslat elfogadtassák és szentesittessék. Miután pedig Győrffy Gyula t. barátom javaslata által a dolog érdemére nézve egyátalában semmi sincs veszélyeztetve, én azt részemről elfogadandónak tartom; ha pedig el nem fogadtatnék, akkor azon módosítással, h.ogj „jószág-váltság-összeg" helyett „megvétel" tétessék, a második szavazás alkalmával Justh képviselő ur indítványára is szavaznék. Bátorkodom kérni a t. házat, méltóztassék e szerint a kérdéseket szavazás alá bocsátani. Fámkor Pál jegyző: Csernatony Lajos! Csernatony iLajos : Elállók. (Helyeslés minden oldalon.) Jámbor Pál jegyző: Patay István! (Jobb felől: Halljuk! Bal felől: Eláll!) Patay István: Sajnálom, hogy épen es