Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-80
21 60. országos ülés december 3. 1869. fejezni, itt kitérések által a drága időt vesztegessem. (HaUjuk!) T. ház! Miután 1867-ben a többség a közös ügyet létrehozta, miután a quotát, az államadósságot, ezen irtózatos terheket elvállalta, természetesnek találom, hogy ezek fedezésére utólag oly nagy adózási rendszert kell létrehozni, melyet az egyenes adók tárgyát kéf>ező javadalmak megadóztatásával kielégíteni nem lehet. Hogy tehát ily viszonyok közt mellékadókra elkerülhetlen szükség van, hogy azon adónemeket egyszerre egy tollvonással eltörölni nem lehet, azt belátom. Hanem én mindamellett azt hiszem, t. ház, azon mellékadóknak, melyek a már említett szükségesnek fedezésére nélkülözhetlenül megkívántatnak, beszedési módja és kivetési rendszere által is nagyot lehet könnyíteni a népen, nagyot az országon és a sokaknál aggodalmat gerjesztő, elviselhetlennek feltűnő és oly szekánt módon behajtott adózásokat mérsékelni és az állam kincstárába más módon beszerezni lehet. A dohány-egyedáruság, a hol csak létezik, ott szabad föld nincs, hol dohány-egyedáruság van, ott birtokjog nincs, ott szabad kereskedelem nincs, ott minden nem egyéb, mint irónia azon esetben, ha a dohány-egyedáruságot az állam által gyakoroltnak képzeljük. En tehát, t. ház, a dohány-egyedáruságnak egyszerre történendő eltörlését lehetőnek tartom, a nélkül, hogy ez által valamely jelentékeny kárt volna kénytelen szenvedni az állam. Mint előttem szóló Gonda képviselőtársam emiitette volt, 1848-ban is az akkori pénzügyminiszter, és épen, ha nem hibázom, azon központi bizottságnak előadója maga a mostani pénzügyminiszter ur volt, — akkor azon véleményt terjesztette az országgyűlés elé, melyben a dohányjövedelem szabályozva van. Ott, ha nem csalódom, négy fokozat van felállítva; az elsőt képezik a dohánykereskedők, t. i. mindenkinek szabad akaratától függött dohányt árulni és vele kereskedni, és igy nem is lehetett sérelme, ha utánaadóval megrovatik. Ez olyan méltánj-os és igazságos, hogy ez bizonyosan egy embernek érzékenységét és kedélyét sem háborítja fel; ez oknál fogva a dohány-egyedáruság használatának gyűlöletes oldalát ez által el lehet hárítani. Nincs szükség azon erkölcstelen eljárásokra, melyeket a pénzügyőrök kutatások, emberek meg^ támadása és az által gyakorolnak, hogy megfizettetik magokat. Egynél például van 8 —10 mázsa dohány, ezt saját érdekükből elhallgatják, a másiknál, ha csak egy fontot is találnak, azt föladják, fogságba hurezolják. Az ily adóbehajtási mód által a békés kedély és az igazság fogalmának elnyomása eszközöltetik. De a mellett, hogy a dohány-egyedárusság gyűlöletes, egyszersmind czéltalan is. Mert a dohánytermelőktől az államnak egyszer egy, másszor 6 — 8 millió tehát bizonytalan ingatag jövedelme van;mig, ha a kereskedő szabadon áraihatja a dohányt, akkor mindig bizonyos meghatározott adó mennyiségre fog számithatni az állam, és e mellett könnyebben is fog ez adó behajtathatni, ugy, mint bármely adó, és azon óriási költségek sem lesznek szükségesek, melyekbe a íinánczok eltartása kerül. Ha egyébiránt ugy méltóztatnék találni a pénzügyminiszter ur, hogy ezen jövedelem még nem elegendő, akkor lehetne még azt is tenni, hogy pl. a dohányzók bizonj^os mérsékelt adót fizessenek. A kulcs kidolgozása nem oly nagy dolog, csak akarat kell hozzá, nem kerül oly óriási munkába. Ha tehát mondom, a tapasztalat azt mutatná, hogy azon jövedelemfogyatkozást, melyet az egyedáruság eltörlése által az állam szenvedne, a dohánykereskedők megadóztatásával nem lehetne teljesen pótolni, akkor adóztassanak meg a dohányzók ós azok, a kik burnótot színak, mérsékelt összeggel, ez azután pótolni fogja a hiányt, és ezen utón a gyűlöletes és erkölcstelen, az államnak óriási költségbe kerülő eljárás ez adó behajtásában is el fog kerültetni. En tehát egyenesen arra szavazok, hogy a Gonda képviselőtársam által beadott javaslat fogadtassák el. Elnök: Nem levén senki fölírva, méltóztassék a t. háznak határozni a fölött: vajon elfogadja-é a pénzügyi bizottság által módosított törvényjavaslatnak első czikkét, mely fölolvasta tott?vagy pedig a Gonda által beadott módosítást. Először tehát kérdés fölött fog történni : elfogadja-e a t. ház a dohányjövedéket tárgyazó törvényjavaslat 1-ső szakaszát, ugy, a mint azt a pénzügyi bizottság módosította? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint Gonda László ur módositványa elesik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: Elfogadja-e a ház? (Elfogadjuk!) El van fogadva, s holnap fog harmadszor felolvastatni. Következik a harmadik törvényjavaslat a bor és hus-fogyasztási adóról, Jámbor Pál jegyző (olvassa a bor- és hus-fogyasstási törvényjavaslat csimét s 1. §-át.) Széll Kálmán előadó : Ezen törvényjavaslatnál is ugyanazon módosításokat hozza a pénzügyi bizottság javaslatba, melyeket a másik két törvényjavaslatnál a t. ház most már el is fogadott. Ajánlom tehát a központi bizottság részéről ezen módositványok elfogadását. (Elfogadjuk !)
