Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-80

20 80- országos Uiés december 3. 1869. hívásának joga fejedelmi jog, melyet a minisz­terek tanácsa által szokott gyakorolni; ha pedig olyan esetet veszünk, midőn nem valóságos el­napolás, hanem szünetelési idő következik be, — veszszük például a legközelebbi esetet — em­lékeztetem a t. házat, midőn a képviselőház magát a szünetelésre elhatározta, mind a minisztérium, mind a ház részéről az volt kitűzve, hogy szep­tember első napjaiban összejövünk, a nap meg­határozása az elnökségre bízatván, hogy egyet-. értőleg a kormánynyal — miként ennek lenni kell — az illető napra összehíja a házat. Ha te­hát nem szeptember közepére, hanem október közepére hivatott össze, ha tehát a ház septem­ber közepén nem volt együtt, az nem a ház bűne, nem a ház, hanem a minisztérium ténye. (Bal felől élénk helyeslés, jobb felől nyugtalanság.) En t. ház, megmondtam első beszédemben, és ehhez ragaszkodom most is, hogy én, miután a kérdések megoldását most ugy sem látom le­hetőnek, nem akarok sem egyikre, sem másikra, nem magára a dohány-monopóliumra nézve sem részletekbe bocsátkozni. Hogy elvileg és fő voná­saiban, miként gondolom ez ügyet elintéz hetőnek, azt a múlt országgyűlés alatt kifejtettem; arra nézve pedig, hogy én adjak be az iránt javasla­tot, utasitóm a miniszter urat azokra, a miket Simonyi Ernő barátom a kormány és az ellen­zék kötelességeire nézve igen helyesen elmondott. Csak azt csodálom, hogy azt nem mondja a mi­niszter még, hogy : ha ő a budgetet nem terjeszté be maga idejében, miért nem terjesztette be az ellenzék? (Elérik helyeslés és derültség bal felől.) Azt mondja t. miniszter ur, és ezen állítá­sát még megerősítette Hoffmann képviselő ur, ki, ugy látszik, azért, hogy elmondhassa: veni, vidi, vici, mihelyt hatalmas beszédét megtartotta; el is távozott . . . (Jobb felől felkiáltások: Itt van!) Legalább nincs a helyén! Képviselő és miniszter ur — mint mondám — azt mondják, hogy fö­lösleges is ezen határozat, mert ilyen határozat már van. Először is ily concret alakban ezen határozat ma még nem létezik; de másodszor, ha egy határozatnak ideje letelt és azon idő alatt nem teljesíttetett az, mi benne határozva volt, okvetlenül szükséges azt megújítani, ne hogy ugy látszassák, hogy a ház is megnyugszik rendeletének nem teljesitésében. (Helyeslés bal felől.) A mi azt illeti, hogy az ellenzék méltóz­tassék lehetővé tenni, hogy az azon határozatban foglaltak kivihetők legyenek: én azt kérdem először is, hogy a javaslatok tétele és különösen a budget iránti javaslatok tétele kit illet: a kormányt-e vagy az ellenzéket? Mindenesetre első teendője a kormánynak : letenni a ház asz­talára a javaslatokat. De továbbá ismét kérdem: hát a napirendet ki határozza meg : a többség-e vagy a kisebbség? Ha tehát a javaslatok annak idején le lesznek téve a ház asztalára, és ha a ház többsége a napirendet meghatározza, ugy, hogy azok és ne más tárgyak vétessenek föl ; akár minő indokok által legyen az ellenzék ve­zéreltetve, soha sem leend hatalmában kivinni, hogy ne azok, hanem mások tárgyaltassanak: és azt mondani, hogy az ellenzék csupa ellenzéki viszketegből mellékes érdekű tárgyakkal foglal­koztatván a házat, okozta, hogy a költségve­tést nem lehetett tárgyalni, nem egyéb, mint légből kapott állítás. Nem lehet tárgyalni azt, a mi beadva nincs, nem voltak ped'g beadva a budget iránti javaslatok. Még csak egyet jegyzek meg, és pedig arra, hogy a t. pénzügyminiszter ur indokolta második beszédében, miért nem tett eleget annak idejé­ben a törvényben reá rótt kötelezettségnek ? Nem akarok most abba ereszkedni, hogy magok ezen indokok helyesek és elfogadhatók-e vagy nem ? de azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ha valamely törvény a kormányra vagy annak egyik tagjára valamely kötelezettséget ró: nem attól, s nem azon tagtól függ megítélni, teljesítse-e azon kötelességet vagy nem ? hanem, ha azt látja, hogy a körülmények ugy kívánják, hogy czélszerübb nem teljesíteni: ez iránt a kép­viselőháznak beleegyezését kell kikérnie. (Élénk helyeslés bal felől.) Ez hitem szerint a rendszeres eljárás és kérem, hogy ez követfcessék jövőben. Egyébiránt határozati javaslatomat, mint a mely nem ismétlés, mert az 1868-ik é\i deczem­ber 5-ki határozat nem ezekről, hanem ezeknek csak egy pontjáról szól és mert az 1868-ik évi deczember 5-ki határozat csak a múltról beszél, mig ez a jövőre akar szólni, ajánlom a t. ház figyelmébe. (Élénk helyeslés a bal oldalon,) Elnök: Senki sem levén feljegyezve, a vita be van zárva. A kérdés most az, vajon átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ezen törvényjavaslatokat a pénzügyi bizottság jelentésével együtt, elfogadja-e a t. ház, vagy nem ? Akárhogy dőljön el e kérdés, ez nem zárja ki azt, hogy Tisza Kálmán képviselő ur határo­zati javaslatára is szavazzon a ház, mert ezen határozati javaslat nem áll ellentétben ezen tör­vényjavaslatokkal, hanem különálló indítvány (Helyeslés.) Első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a t. ház átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául ezen négy törvényjavaslatot, úgymint: a czukor-adóról, a bor- és hus-fogyasztási adóról, a ház-jővedelem és személyes kereseti adóról, és a dohányjövedékről szóló törvényjavaslatokat? A kik elfogadjak, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) A többség elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents