Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-97
B7. országos liiés janttár !7. 1870. 225« rák-magyar monarchiának pénzügyei felett lebeg, az, a mi leginkább aggodalommal tölti el minden hazafi kebelét. 1849-től 1866-ig, tudjak, ezer kilenezszáz millió forinttal szaporodott a évenkinti deficitekből az osztrák államadósság; jelenleg azt halljuk, hogy titkos deficitek vannak : deficitek 300 millió forint értékig! Nem tudom valóban igy van-e; annyit azonban tudok, hogy mindenkinek meggyőződése e házban, hogy a deficit lavinaszerüleg fog felszaporodni még béke idején is. Mi történik, ha az ágyuk ismét megdördülnek ? Erre a feleletet magára a t. házra bizom. A mi a szükségleteket illeti, bátor vagyok arra nézve a következőket megjegyezni. Szükségleti rovataink átalában véve a legszomorúbb helyzetet mntatják, melyben egy állam létezhetik. Ha valaki egybeállítja az összes európai költségvetéseket, még pedig akként, hogy felemiitvén az összes államkiadást és bevételt, egy külön rovatba helyezi az államadóssági kiadásokat, mint a melyekkel a meglevő rendszer jelenleg már nem polemizálhat, és külön rovatba állítja azon kiadásokat, melyek a hadügy, tengerészet , udvartartás , pénzügy , lovagrendek stb. tekintetében történnek; és ezen rovathoz számítaná azon adót is, minőt p. Ruménia fizet a szultánnak s minőt fizetünk mi quóta alakjában az osztrák „birodalomnak" ; a másik rovatba beirja a tulajdonképeni államkiadásokat, minők nem csak az összes közoktatásügy, nem csak azok az összes közegészségi, szegényügyi, közlekedési, közmunkai, ipari, földművelési és kereskedelmi ügyre, hanem az összes közigazgatási, törvényhozási és igazságszolgáltatási ügyekre tett kiadások; ha, mondom, valaki e rovatokat igy állítja egybe, akkor bizonyára setét képét nyújtja Magyarországnak; mert Európának egyetlen egy államában sem áll ily nagy aránytalanságban a termékenyítő és tulajdonképeni államkiadások összege a merőben meddő és népérdekellenes kiadásokhoz, mint Magyarországon. E részben nem fogom a t. házat untatni és nem fogom felolvasni azon táblázatot, melyet összeállítottam. (Halljuk!) Ha valakinek a t. képviselő urak közöl kételye van, bátor leszek vele azt az ülés után azonnal közölni. Magyarországon a termékenyítő és tulajdonképeni államkiadások összege alig egy hatodát képezi a meddő és nép érdekellenes kiadásoknak. Európának egyik államában sem létezik ez aránytalanság. Es e szégyent még inkább tetézi az, hogy Törökország is kedvezőbb állapotban látszik lenni e tekintetben, mint mi. Mondom „látszik lenni", mert nem vagyunk tisztában az iránt, mennyi hitelt érdemelnek azon számok, a melyek e tekintetbe Törökországra nézve félhivatalos utón hozzánk átszivárogtak. KÉPV. H. NAPLÓ 18f; ív. Mi okozza tehát ezen nagy aránytalanságot? Okozza — igen sokan elmondták már — a közösügyes alku és a közösügyes alku határain belül azon politika, melyet a jelen kormány követ. A mi a közös ügyeket illeti, tudjuk, hogy nem csak a hadügy és a tengerészet vesz roppant összegeket igénybe: a külügyekre is oly kiadások történnek, a melyek Magyarországra nézve aránytalanok, tekintve a más államok által , tett ilyféle kiadásokat. De különösen a pénzügy az, mely nálunk roppant so ! ;at fölemészt. Az mondatott e részben, hogy a közösügyes alku megköttetett és a delegatiók vannak feljogosítva ezen tárgyak felett vitatkozni, illetőleg dönteni. Azt hiszem, okvetlenül a mi kötelességünk e téren az eszméket tisztázni. A hadseregre nézve az mondatott különösen, hogy a nagy hadsereget fen kell tartani, mert különben Magyarország elpusztul. E részben jelenleg nem fogok bővebb elmélkedésbe bocsátkozni, legyen azonban szabad csak a következő megjegyzést tennem. Az első kérdés az: vajon szükséges-e, hogy Magyarország, illetőleg az osztrák-magyar monarchia annyi katonát tartson, oly rendszer alapján, mint a jelenlegi, és hogy annyi katona húzza a napi dijat mint jelenleg 1 és vajon nem volna-e lehetséges a keretek és a legénység tekintetében más rendszert p. o. a porosz rendszert behozni ? Jelenleg mellőzöm ftzen kérdés bővebb fejtegetését, hanem áttérek azon kérdésére, mely szintén jelentékény és melyre nézve a t. jobboldal sem fogja mondhatni, hogy e részben, daczára a háborús fellegeknek, nem lehetne javítani. Ez az osztrák tiszti karnak és különösen a tábornokkarnak túlzott nagy száma. Franeziaország volódi katonai állam volt egész e pillanatig és Francziaországnak 519 tábornoka volt akkor, midőn minden erejét, minden kilátását a hadseregbe, a condottierekbe helyezte. Poroszország tudjuk győzött Szadovánál; hét nap alatt megsemmisítette Ausztria azon bálványát, melynek a nép érdekei évtizedeken át feloldoztattak. Poroszországnak hány tábornoka van? 205. Es hány van Ausztriának, mely 7 nap alatt Poroszország ellenében szintúgy, miként 1859-ben Olaszországban elvesztett mindent, mely az egész hadjáratban egyetlen csatát sem nyert ? Ausztriának van 570 tábornoka. Tehát ott 200, itt 570. Ez csekélységnek látszik, de azt hiszem, meglehetne őrizni az európai sulyegyent azon értelemben, a mint azt az osztrák-magyar politika fogja fel, ha ezen tábornokok száma kissé lejebb szállíttatnék is. De vannak más pontok is. Itt van például a ruházat kérdése. Én nem látom át egyáta29