Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-97
97. országos ülés január 17. 1870. 215 lenne. Véleményem szerint azok találták el leginkább az igazat, a kik azt mondták, hogy az államháztartást ugyanazon elvek vezetik, a melyek egy jól berendezett magánháztartást; hogy valamint a magánháztartásban, ugy az államháztartásban is két főtorvónyre kell főleg ügyelni, a munkára és takarékosságra, és ezen főtörvényből szükségkép következik továbbá azon szakasz, hogy nem a jövedelmeket kell igyekezni minden áron fokozni a kiadásokhoz képest, hanem ellenkezőleg a költségeket kell mérni a jövedelemhez, Vannak — megengedem — kivételes esetek, vannak esetek, midőn mind az államgazda, mind a magánember kénytelen akár a tökéhez nyúlni, akár pedig hitelhez folyamodni. Ez esetek azok, midőn vagy a végszükség parancsolja, vágj 7 pedig hasznos beruházások forognak fen. Ezen esetekben igenis megengedem, hogy valamint a magánember, ugy az ország pénzügyére is a hitelhez folyamodhasson ; azonban szükséges először is, mint mondám, hogy a végszükség kétségtelen legyen és szükség, hogy midőn beruházások történnek, azok czélszerüek és hasznosak legyenek : mert lehetnek némely beruházások, a melyek első tekintetre hasznosaknak látszanak, de melyek nem czéíszerüen intéztetvén, az országnak kárát okozzák inkább, mintsem hasznára leimének. Akkor például, midőn nem tekintve arra, vajon a kamatokat képes-e megfizetni az ország kincstára, egyre másra történnek beruházások, oly beruházások, melyeknek kamatozása csak hosszú évek során várható, ilyen esetekben bármily hasznos lett volna. Különben a beruházás, én ezt czélszerünek nem nevezhetem. De következik továbbá szabályképen az is, t. ház, hogy meg kell különböztetni a kiadásokat azon sorrendben, a melyben szükségességük élénkbe tűnik. Jean Baptiste Say, ha jól tudom, volt az első, ki ezen osztályozást megkezdte, három felé osztván a költségeket, úgymint : szükségesekre, hasznosakra és fényüzésiekre. En a fényűzési rovatot, mindaddig, mig a hasznosakra mód és alkalom nyilik, megengedhetőnek nem tartom, hanem igenis azt óhajtom, hogy a hasznos kiadásokra minél nagyobb összeg takaríttathassák meg. Az elkerülhetlen költségekhez számítjuk azokat, t. ház, melyek a társadalomnak, az államnak fenállását biztosítják. Ilyenek az ország bel- és külbátorságának biztosítására szükséges költségek, ilyenek azok, melyeket a közigazgatás, az igazságszolgáltatás igényel, s ilyeneknek kell ehsmernünk az utóbbi időkben azokat is, melyeket az adósságok rovata alatt tanultunk ismerni; de szükséges, hogy ezen adósságok olyanok legyenek, melyeket magunk és a magunk javára csinálunk. A hasznos beruházások és kiadásokhoz számítom azokat, melyek a nevelés, a közlekedési eszközök, melyek a földmivelós, az ipar, kereskedés kifejlésének előmozdítására szolgálnak; a második rendben hasznosakhoz, melyeket mások a fényüzésiekhez, én azonban szintén, de csakis a másodrendben hasznosokhoz számítom, sorolom továbbá azon kiadásokat, melyek a szépművészetek, múzeum és • középületekre vonatkoznak. így állapítván meg, tisztelt ház, azon sorrendet, melyben a költségeket tenni czélszerüleg kell és lehet, azon kérdés merül föl: vajon mily arányban kell tehát ezen költségeket ezen sorrendben teljesíteni? Azt gondolom, minél kevesebb kívántatik az úgynevezett elkerülhetlen költségekre és minél több takaríttatik meg a hasznosakra, annál helyesebb elvek szerint van berendezve a háztartás. Nálunk, fájdalom! az arány megfordítva áll és mi azon költségekre, miket elkerülhetetleneknek neveznek, a jövedelem nagyobb részét vagyunk kénytelenek elkölteni, azonban azokra, melyeket hasznosaknak ismer el, minden ember csak filléreket gazdálkodhatunk meg: nevezetesen a nevelésügyre, nevezetesen a közlekedési eszközökre. Tudom én, t. ház, hogy ez más országokban is, fájdalom, így van, különösen pedig a monarchikus államok legnagyobb részében (Ugy van! a szélső hál oldalon) de ha Franczia-, Olasz-, Poroszországban ugy van is, ott legalább, ha sok pénz költetik a seregre, ha nagy sommák költetnek az adósságokra, ezen adósságok nem idegen ezélokra tétettek, és a sereg nem idegen sereg az országra nézve, mig ellenben nálunk az adósságok nem csak a nemzet érdekében nem, hanem nagyrészt a nemzet érdeke ellen csináltatnak, (Ugy van! a szélső hal oldalon) és a hadsereg idegen zászlajára, alkatára és vezérletére nézve. Hogy a közigazgatásra, hogy az igazságszolgáltatásra és különösen ezen utóbbi ágára a közszolgálatnak elegendő pénz nem jut épen azért, mert azt az úgynevezett elkerülhetlen szükségek felemésztik, az fájdalom, szintén igaz: mert ime az igazságszolgáltatás azon része, mely közvetlenül az igazságügyi miniszter felügyelete alatt áll, a mint a lapokból közelebb megtudtuk, valóban nem legörvendetesebb állapotnak örvend, ugy annyira, hogy a királyi táblánál tizenhárom egész 14,000 tárgyhalmaz hátralék fekszik és maga a legfőbb törvényszék, a semmisitőszék nem győzi a munkát; és ezen tárgyhalmaz nem azért gyűlt ott össze, mintha a birák nem teljesítenék kötelességüket, mintha hanyagok lennének; hanem minthogy a birák száma I nem elegendő, nem elegendő pedig azért, mint-
