Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-86

jQQ 86. országos illés deciember 16. 1869. 1869-ik évi álíamköltségvetésről szóló 1868-ik évi I. törvényezikk a közmunka és közlekedési minisztérium kezelése alatt álló utaknak fentartása költségeit 1.980,000 írtban állapította meg. Ezen összeg csekélyebb volt mindannál, mely az államutak intézményének Magyarországon történt meghonosítása óta bármely évben hasonló ezélra fordíttatott. A közlekedési minisztérium kötelességének tartotta az ut fentartására szükséges munkák kiadását ezen törvényszabta korlátok közé szorítani; de másfelől azt is kötelességének kellett ismernie, hogy a meglevő és kezelése alatt álló kőutakat legalább járható állapotban tartsa és azokról akép gondoskodjék, hogy a közlekedés rajtok teljesen fen ne akadjon. Ezen kötelesség érzetében némely régibb, még a volt kormány által kötött szerződóseket, melyek az évenkint szükséges szállításokra és munkákra vonatkoztak, magára nézve is kötelezőkül el kellé ismernie; továbbá meg is kötött az elkerülhetlen szükséges munkákra és szállításokra nézve több évre szerződéseket, azért, mert a több évi időszakra kötött ily nemű alkuk sokkal jutányosabbak a csak egy évi tartamra kötötteknél. E szerződéseket felbontani, a szükséges s amúgy is a minimumra leszállított kavicsmennyiséget az utakra ki nem állítani : azonos lett volna az utaknak tökéletes vógromlásával. Második és egyik legfőbb oka a magát kiütött hiánynak azon körülmény , hogy az 1868-ki költség-előirányzatból 249,682 frt. nem használtathatott fel. Ugyanis, tisztelt ház! a szerződésileg kiadott munkák csak akkor fizettethetnek ki, midőn azok a vállalkozók által teljesen befejezve, és a maga rendjén felülvizsgálva lettek. A szerződött munkák na,gy része csak a következő év folytán végeztetik be. így történt ez a tavali szerződésekkel is. Az 1868-ban szerződtetett munkák igen nagy része csak a folyó évben készült el. A folyó év elején érvényre jutott pénzügyi szabályok pedig a múlt évi pénzadománynak bizonyos határidőn tul való felhasználhatását tiltják, ugy, hogy a mi azon határidőig nem utalványoztathatik, az az államkincstár részére visszamarad. Eként történt az, hogy az 1868-ki adományból a különben még rendelkezésre állott fenébb érintett 249,682 frt. nem utalványoztathatván, a kincstár javára viszszamaradt, és így ezen jelentékeny összeg kifizetése a folyó évi adomány terhére esett. Harmadszor elodázhatlan kiadásokat okoztak a minisztériumnak azon hidak kijavításai, melyeken a közlekedés ezen javítások elmulasztása esetében teljesen fenakadt volna. A legtöbb hid fából van, s igy azok alkatrészei néhány év múlva teljesen elromlanak, s a közlekedést megakasztják. Ezeket mulhatlanul ki kellett javítani, különben megszűnt volna a közlekedés; megszűntek volna a postajáratok. Negyedszer tetemes és számmal kifejezve 89,000 írtra menő költséget okoztak azon rombolásoknak helyreállításai, melyeket az idén az elemi csapások, árvizek és hegyomlások stb. előidéztek. Hozzájárul mindezekhez Ötödször azon körülmény, hogy az 1869-ik év folyamában, tehát az államköltségvetési törvény megállapítása után, mind a munkabér, mind az anyagok ára oly tetemesen felszökött, hogy az eddigiekhez mérve csaknem két annyira tehető. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. házat, hogy ezen elősorolt okokat méltó tekintetbe véve, az általam 420,000 írtban kért póthitelt megszavazni méltóztassék. (Megadjuk!) Elnök : Ha senki nem kivan szólni, a kérdés az: vajon a ház elfogadja-e a pénzügyi bizottság véleményét vagy nem, a mely abból áll, hogy e póthitel ne külön javaslatban terjesztessék ma elő, hanem a jövő évi költségvetésbe vétessék fel? (Elfogadjuk!) Tehát elragadtatik. A kitűzött napirendnél fogva következnék ama három törvényjavaslat, melyek iránt Várady képviselő ur tett észrevételt, de mit magam is felhoztam volna, t. i. hogy azok előbb kinyomatva nem levén, csak ma osztattak ki és igy méltóztassék azok tárgyalását holnapra halasztani. Következik tehát az Irányi képviselő ur két törvényjavaslatának fel vagy fel nem vétele fölötti tanácskozás; egyike ezeknek az adóreformról, másika a felnőtt személyek elemi oktatásár nak előmozdításáról szól, Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az adóügyi reformra vonatkozó törvényjavaslatot.) Irányi Dániel : Én ugyan azt gondolom, hogy ez indítványoknak az osztályokhoz utasítása iránt már tegnapelőtt lehetett volna határozni, mikor ezen kérelmemet előterjeszteni bátor voltam, és pedig azért, mert ez törvényjavaslat, és nem határozati javaslat, vagy egyszerű indítvány levén, nem a 99., és illetőleg 100., hanem a 102-dik czikke alá esik a házszabályoknak, mely pedig igy szól: „Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvényjavaslatba szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani." Megtörtént. „A törvényjavaslat a tagok közt kinyomatva szétosztandó." Megtörtént. „Ha a ház tárgyalni kívánja, (Közbeszólások: Ha kívánja!) mindenesetre osztályüiósi tárgyalásra utasítandó. * A 99-ik szakasz azon indítványokról szól, melyek nem törvény alkotását czélozzák, s ezen indítványokra nézve azt rendeli, hogy ezeknek fölvételi ideja meghatároztatik, azalatt kinyomatván, a tagok