Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-86
86. országos ülés deczember 16. 1869. Oíí ez irományokat elkészíteni, s azok csak ma osztathattak ki, magam hoztam volna indítványba, hogy azok csak holnapra tűzessenek ki napirendre. Bujanovics Sándor jegyző (folytatólag végig olvassa a jegyzőkönyvet.) Szontagh Pál (csanádi) : A jegyzőkönyv azon pontjára, mely az általam a múlt ülésben beterjesztett balassa-gyarmati iparosok kérvényére vonatkozik, azon alázatos észretételem van, hogy az a folyamodványi kitételnek és a tényállás kivonatának nem felel meg egészen, t. i. a jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy azon iparosok által követelt összegeket utalványoztatni kérik; azonban a folyamodvány kitétele és a tényállás szerint a kérvénynek tartalma az, hogy az 1849beu már utalványozott összeg folyóvá tétessék, így voltam bátor akkor előadni s igy kérem kiigazittatni. Elnök: Nincs akadály arra nézve, hogy ez igy kijavittassék. Egyébként a jegyzőkönyv hitelesítve van. Van szerencsém bemutatni Vajda János képviselő ur részéről baranyamegyei siklóskerületi Kémes, Tésenfa, Szaporcza, Piski, Ráad, Kóros és Adorjás községek folyamodását a kisebb királyi haszonvételek eltörlése végett. Továbbá Cseresnyés Károly, köz- és váltóügyvéd, jelenleg n.-károlyi lakos kérvényét, melyben 16,000 frt értékű vagyonának a szatmári volt fináncz-hivatalnokok törvényellenes eljárása folytán szenvedett megkárosítása és egyéb panaszainak orvoslását kéri. Mind a két kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Pásztélyi János: Máramaros megye több lakosa kérvényét van szerencsém a t. háznak benyújtani, melyben egy uj törvényszéknek Huszton való felállítását kérelmezik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Ürményi Miksa: T. ház! A következő tiszteletteljes interpellátiót vagyok bátor intézni a t. pénzügyi miniszter úrhoz. (Olvassa): „A szeszgyártás megadóztatásának jelenleg alkalmazott rendszere mellett különösen a czukorrépa aránytalanul sujtatik, ugy, hogy alig tekinthető már haszonnal feldolgozható anyagnak s következőleg nagy része külföldre adatik el. Azon biztos reményben, hogy az 186 7-ki törvények folytán ezen visszás helyzeten rendes törvény által segítve lesz, tiszteletteljesen kérdem a pénzügyminiszter urat: nem lenne-e hajlandó az idő közben bekövetkező tetemes károkat ideiglenes intézkedés, illetőleg póttörvény benyújtása által megelőzni?'' Ezen tiszteletteljes interpellátió indokolására méltóztassanak megengedni fölemlítenem azon háromszoros károkat, melyek a jelenlegi állapot fenállása alatt a ezukorgyárosokat, még nagyobb mértékben a czukorrépa-termelőket, és elvégre a szeszgyártókat érik. Magyarországban, hajói tudom, 23 vagy 24 czukorgyár áll fen. Ezen gyárak összesen közel egy millió mázsa czukorszörpöt termelnek évenkint: ebből mennyi vitetik külföldre, arról biztos tudomásom nincs; de állithatom, hogy igén nagy része az ujabb időben Franeziaországba vitetik ki. Ezen körülmény eléggé mutatja, hogy ez által okvetlenül nemzetgazdasági kárt szenved országunk : mert először ezen ezukorszörpöt oly olcsón kell elárusítani, hogy a kivitel' Franeziaország által megfizettethessék, ott feldolgoztathassák, és mint szesz visszajöhessen Triesztbe és ott a mi szeszünkkel versenyezhessen. Ez az egyik kár; a másik pedig az, hogy a répatermelők azt tartják, miszerint körülbelül egy mázsa ilyes szörpben — ingyen, mert aztán azt nem is számítják a vevők —- annak kiállítására szükséges körülbelül 50 mázsányi répatrágyaanyag vitetik ki. Ha tehát ezen szörpnek csak kis része vitetik is ki, 25 egész 30 millió mázsa trágya-anyagot nélkülözünk, a mit természetesen ismét külföldön vett trágya-anyagokkal kell pótolnunk. Ezek ára, hogy a veszteséget pótolják, szintén felmenne közel egy millió forintra. A harmadik kár, t. ház, melyet szeszgyártóink szenvednek, az, hogy ezen, Eraneziaországban gyártott szesz visszajön Triesztbe, és ott a mi szeszünk árát tetemesen nyomja. Ezekat elegendőnek tartottam annak indokolására, hogy az imént felolvasott interpellatiómat benyújtsam. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa az interpeUáüót.J Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : T. ház! Ha méltóztatik megengedni, pár szóval lesz szerencsém az interpellátióra válaszolni. (Halljuk!) Azt tartom, az iránt kétsége nem lehet senkinek, hogy a pénzügyminisztériumra nézve is, a czukorgyártás érdekeinek előmozdítása már adózási és nemzetgazdasági szempontból is a legfőbb kérdések közé tartozik az országban. Ennélfogva az ez iránti törvényjavaslat előkészítésére nézve még ezen év kezdetén szakbizottságok hivattak össze, és mind a czukor megadóztatására, mind a szesz adókra nézve munkálataikat közel befejezték és nemsokára nyomtatásban megfognak jelenni, mi a minisztériumnak kétségkívül tájékozásul fog szolgálni a különböző érdekek kielégítésére teendő intézkedésekre. Azt is van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy mind a czukoradóra, mind a szeszadóra nézve, az 1867-ik évi XII. törvényczikk
