Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-77
430 77. országos Btés november 30. 1869. arithmetikai tételeinek helyességét vizsgálja hanem vizsgálja egyszersmind az országgyűlés meghatározásából azoknak a felállított status praeliminarissal való megegyezését vagy eltérését, szóval az egyes tételeknek nem csak numericus valóságát, hanem egyszersmind alkotmányos természetét is. Ez okból tekintik magát a főszámvevőszéket az alkotmány egyik szükséges kerekének, és ez okból föltételeztetik egyszersmind annak a kormánytól való teljes függetlensége. Hiszen e függetlenség — mint igen t. tagtársunk Tisza Kálmán Angliára hivatkozva bebizonyította — anynyira ment, mielőtt az eljárás 1866-ban módosíttatott volna, hogy a teljes részrehajlatlanság rendszerén alapuló hivatal az úgynevezett eontrolor generál, ki a főszámvevőszék elnöke, egy ízben tagja levén a felsőháznak, saját ülésén jegyzéseket tevén a budget átalános szerkezete iránt, a budgetnek a kormány által való visszavonását szorgalmazta és előidézte. T. ház! Ha én hasonlattal akarnék élni — igaz, hogy minden analógia csak bizonyos pontig áll — a pénzügyminiszter számadásainak az országgyűlés és a számvevőszék általi megvizsgálását hasonlítanám a nagykereakedőházak könyvviteleinek vizsgálásához Vannak nagy kereskedőházak mint tudjuk, melyeknek évi forgalmuk oly nagy sőt nagyobb is, mint Magyarország egész budgetje. Azok is szinte oly pontos és erős könyvvitelt visznek, mint maga a budget vivője, a pénzügyminiszter. A különbség csak az, hogy a pénzügyminiszter évenkint köteles az országgyűlés, és általa a közönség elé bocsátani a maga könyveit és azokat vizsgálat alá ereszteni; ellenben a kereskedő házak csak akkor, ha liquidatio alá kerülnek. E pontban találom a hasonlatosságot: t. i. akkor, midőn liquidatióról van szó, a könyvek biró elé szoktak kerülni. A biró nem képes ítéletet hozni arra nézve, hogy helyesen és jóhiszemmel vitettek-e az illető könyvek? ő nem vizsgálja meg a könyveket, hanem erre nézve van fölállítva egy különös professio, mely a jelentékenyebb kereskedelmi házak könyveit vizsgálja, az úgynevezett aeeorenting commissions. Ebben vannak előkelő firmák, szintoly nagyok, mint a prókátorok firmái; ezek megvizsgálják a könyveket, jelentést tesznek, és ennek nyomán képes azután a biró ítéletet hozni az illető házak jóhiszeméről vagy az ellenkezőről. így van az, t. ház, az országgyűlésen is. Mi alig volnánk képesek magukat a könyveket megítélni, azért szükséges, hogy a számvevőszók azokat előlegesen megvizsgálja, mind arithmetikai, mind alkotmányos szempontból, ós ha elénk kerülnek, mi nem csak fölülvizsgáljuk a számvevőszék munkáját, hanem mi némikép a birói jogot is gyakoroljuk azoknak helyes vagy nem helyes voltára nézve. Felhozattak, t. .ház, némely okok a Grhyczy Kálmán képviselőtársam által javasolt mód ellen. Először mondva volt, hogy a felhatalmazás roppant nagy, s azért minél hamarabb intézkedni kell, hogy a miniszter oldassák fel a felelősség alól. T. ház! felfogásom szerint ezen körülmény inkább az ellenkező mellett szól: mert minél lényegesebb és terhesebb a meghatalmazás, annál pontosabbnak .kell lenni a fölülvizsgálatnak. (Helyeslés bal felől.) Mondatott az igen t. miniszter ur által, hogy ne álduzzuk fel a jót a jobbnak reményében. Teljesen osztozom ezen véleményben ; de meg i van-e már azon jó ? Mncs semmi e téren; mert — szemrehányást nem akarok tenni — de már harmadik esztendeje, hogy minisztériumunk van, és a parlamenti minisztérium egyik legszükségesebb kelléke a szóban forgó számvevőszék, még csak javaslatképen fekszik előttünk. Haannak birtokában leszünk, biztosítom a pénzügyminiszter urat, hogy nem fogjuk a jót a jobbnak reményében feláldozni. Azt is monda miniszter ur, hogy a minisztériumnak igénye van elnézésre. Megvallom, ha minisztereink múltját tekintem, és tekintem azt, hogy ők is a szabadság védői közé tartoztak, mint én, és az alkotmányosság kiküzdésében tetemes részt vettek, akkor megvallom inkább azt mondanám: ha van vagy volt kormány, melytől joggal várhatni, hogy az alkotmányos rendszer kivívásában segédkezet nyújtson: valóban ezen kormánynak volna az kötelessége, (ügy van! Igás! bal felől.) Elnézésre t. ház! csak a gyenge kormány szorul és oly kormány, melynek tehetségeiben hiány van; az ily kormány fordul a maga pártjához, és kér elnézést; de azt hiszem, mostani kormányunk, mi a tehetséget illeti, ezen állapotban nincs, (FöllááUások jobb felől: Nincs ám!) s azért sem tőlünk, sem a maga pártjától elnézésre nem szorul. Mondva volt, t. ház! az is, hogy még ezúttal történjék kivétel. T. ház, kivételről kivételre esztendőnkint haladunk előre. Azt hiszem, valahára elérkezett az idő, hogy ennek véget vessünk, s épen a jelen perczben, midőn maga" a pénzügyi bizottság jelentette azt, eltérni attól, s ismét kivételes alapon állni, véleményem szerint, méltóságunkkal meg nem egyeztethető. Azt mondotta tisztelt barátom Tóth Vilmos államtitkár ur, hogy az országos hitel ugy kívánja. Megvallom, a mennyire ily dolgokban csekély tapasztalattal birok, semmi sem képes megingatni valamely ország hitelét, mint az, ha látják, hogy a provisorius állapot abban soká tartatik fen. Ha a kereskedelmi és iparvilág látni fogja,
