Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-77

426 77- országos Ülés november 30. 1869. mult három évi országgyűlés elé számadásá­nak bemutatása előtt beterjesztette 420. szám alatt a magy. kir. főszámvevőszék felállításáról ós hatásköréről törvényjavaslatát, melynek 19-ik §-ában azt irta : „A főszám vevőszék 1869. évi január hó 1-ső napján kezdi meg működését." íme, itt van akkori törvényjavaslata, tessék megnézni. Mielőtt 1868-iki zárszámadását közelebb bemutatta, ama törvényjavaslatot kellé vala előre bocsátania, s ekkor következetes lett volna a kormány és saját maga előbbeni meggyőződé­sével s a most másképen magyarázott törvé­nyekkel. Abban hagyván a mult országgyűlésre be­terjesztett törvényjavaslatát pénzügyminiszter ur, ezen országgyűlés egyetértőleg a kormánynyal, a házszabályok 111 -ik §-ához képest egy 15 tag­ból álló pénzügyi bizottságot választott. S a mint tisztelt pénzügyminister ur most ez ülésszak alatt beterjesztette 1868. évi zár­számadását, ugyancsak beleegyezett a ház ama határozatába, miszerint az tüzetes tanulmányo­zás és véleményes jelentés készítése végett a 111. §. értelmében a pénzügyi bizottsághoz uta­síttatott. Az állandó pénzügyi bizottság 1869. nov. 12-ről 110. sz. a. azt jelenti az 1868-ik évi zárszámadásra nézve, hogy egy parlamenti bi­zottság nem vizsgálhatja meg ama sok egybe­vetést, hosszú időt, utánszámitásokat kívánó számadást, hanem ugy véli, hogy az államszám­adás állandó megvizsgálásának egy főszámve­vőszék felállítása felel meg, mely első fokban megtévén vizsgálatát, terjeszsze aztán a pénzügyi bizottsághoz, s ez juttassa az országgyűlés elé. Ezen állandó pénzügyi bizottság kisebbsé­gének tagjai Zsedényi Ede, Gíezy Kálmán és Szontagh Pál (csanádi) urak még azt is jelentik, hogy az 1868-ki számadás, az 1867-ki nélkül nem is vizsgálható meg, ilyen rendszeres zár­számadás pedig bemutatva nincs, tehát határo­zatilag kéri utasíttatni pénzügyminiszter urat 1867-ik esztendei rendszeres zárszámadásának bemutatására. így levén a dolog, nincs itten sem egyik, sem másik határozati javaslat feletti vitatkozás­nak következetesen helye addig, míg a tisztelt országgyűlés, a kormány befolyásával megválasz­tott állaudó pénzügyi bizottság előttünk fekvő jelentései felett nem határoz. És midőn ezen közbizodalommal választott országos pénzügyi bizottság azt véleményezi és jelenti, hogy az államszámadások egyedül ál­lami főszámvevő szék által vizsgáltathatnak meg rendszeresen, s annak 3 tagja világosan kiemeli, hogy az 1867-iki számadás nélkül az 1868-iki meg sem vizsgálható, s az még rendesen bemu­tatva nincs: lehetlen itt a pénzügyi bizottság­nak, és magának a háznak eompromittálása nél­kül mást határozni, mint azt, hogy a pénzügyi bizottság véleményes jelentése elfogadtatik, hely­ben hagyatik. Pénzügyminiszter uraz 1867-ikóvi zárszámadásának rendes alakban bemutatására utasittatik. Mert a pénzügyminiszter ur saját maga ér­deke melletti, s előbbeni törvényjavaslatával el­lenkező állításai ellenében, az egész pénzügyi bizottság, és a kisebbségnek senki által meg nem czáfolt jelentése fekszik előttünk. Mi, mint ország­gyűlés nem vizsgáltuk behatóan sem az 1868-iki zárszámadást, sem azon csomagot, melyet pénz­ügyminiszter ur 1867-iki számadásnak állit, de a pénzügyi bizottság kereken tagadja : tehát hin­nünk kell saját pénzügyi bizottságunknak, s an­nak és önmagunknak eompromittálása nélkül nem lehet Justh József ur héttagú bizottságát el­fogadnunk: mert annak az állandó pénzügyi bi­zottság hivatalos és senki által meg nem czáfolt jelentése szerint nem is volna mit megvizs­gálnia. Nincs más következetesség előttünk, a pénz­ügyi bizottság jelentésének helyben hagyása és elfogadása után, mint Ghyczy Kálmán határozati javaslatát magunkóvá tenni, s a pénzügyi bi­zottságot a hozzá utasított államföszámvevő­szég felállítása és hatásköre iránti törvényjavas­lat tárgyalására s jelentésének beterjesztésére utasítani. Es minthogy már ez évben még akkor sem lehet gyökeresen átvizsgálni az 1867-ki és 1868-ki számadásokat, ha az 1867-ki is beadatnék : a jövő évi bevételi ós kiadási előirányzatot eddigi mó­don állapítsa meg a tisztelt ház. Én tehát a pénzügyi bizottság jelentéseit és azok után Ghyczy Kálmán ur határozati javasla­tát, mint egyedül következetest, elfogadom. (He­lyeslés a hal oldalon.) Tóth Vilmos ; A tárgyalás alatt levő bizottsági véleményes jelentés és a két határo­zati javaslat beadói között a szóban forgó ügy lényegének eardinalis részére nézve egyetértés van. Mindnyájan kimondják, hogy a pénzügyminiszter által beadott zárszámadások rendszeresen meg­vizsgálandók; mindnyájan határozottan kimond­ják, hogy ezen rendszeres megvizsgálás egy szak­értőkből alakítandó számvevőszék által eszköz­lendő ós épen ezért mindnyájan ezen számvevő­szék fölállításának szükségességét elismerve, an­nak létrehozását erélyesen sürgetik. Az eltérés, és nézetem szerint lényeges elté­rés az, hogy, mig az igen t. barátom Justh József által beadott határozati javaslat a mon­dott elveken kivül egy határozott positiv tör­vényre támaszkodik, addig a bizottság kisebbsé-

Next

/
Thumbnails
Contents