Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-76
76. országes Hét november 29. 1869. 403 alkotmányos utón 1867 végén néhány millióval többet szavaztunk meg bizonyos közös költségekre, mint a mennyit az absolut hatalom azelőtt tőlünk követelt. Azonkívül, hallottuk, a mit én ugyan nem tanultam meg, és reménylem, a t. házban is igen kevesen tanulták meg, hogy föl lehet és föl kell menteni egy minisztériumot egy kimutatás és szónoklat alapján a rendes számadások nélkül ; meghallottuk, hogy a hol van is ily számadás, föl kell aziránt rendszeres és alapos megvizsgálás nélkül menteni; meghallottuk, hogy a vizsgáló küldöttség elé maga a t. miniszter ur tűzheti ki azt, hogy minő kérdésekre terjeszsze ki a vizsgálatot. Oly dolgok ezek, t. ház, melyeket, hogy meghallottunk, szomorú, de ha meg is tanultuk, még szomorúbb. Az igen tisztelt pénzügyminiszter ur beszédében ismét és ismét minduntalan visszatérve, emiitette a törvényeket és az ezek iránti tisztelet kötelességeit. Bizonynyal, a törvényeket tisztelni s ott, hol azoknak megsértése valaki által czéloztatik, azokra hivatkozni kell; de tagadom, hogy itt bármely indítvány, bármely eddigi szónok is a törvények megsértését akarta volna. S épen azért, midőn igy minden szükség nélkül fordul elő ismételve a törvények emlegetése, ne vegye a t. miniszter ur rósz néven, ha eszembe jut azon magyar példabeszéd, melyet azonban applicálni nem akarok, hogy: „nem az tiszteli igazán az Istent, a ki mindig száján hordja a nevét." (Derültség bal felől.) Ezek után, t. ház, bezárom beszédemet, (Halljuk! bal felől) azon reményben, hogy a t. miniszter ur nem fogja követelni, hogy e tekintetben oly eljárás követtessék, mely nagyon veszélyes praecedenst alkotna, s mely a ház jogainak nem gyakorlását, de elvetését vagyis megszorítását eredményezné, s a mely, higye meg a t. miniszter ur, hogy ő rá nézve is nem volna kedvező. Kifejezem azon reményemet, hogy, ha ez nem sikerülne, hogy a t. miniszter ur attól magától elálljon, a t. ház nem fog arra ráállni: mert a miniszternek, kinek sikerült ily módon, a törvényekre hivatkozással, a törvények intentióit megbuktatni, s ez által czélját elérni, lehet ügyességének örülni is; de a ház, mely magát ily játékra fölhasználtatni engedné, (Nagy zaj jobb felől. Fölkiáltások: Bendre'.) maga fölött törne pálczát, mitől ezen házat és hazát mentse meg a gondviselés. (Élénk hosszas éljenzés bal felől.) Máriássy Béla: Én a jelen tárgyat az országra nézve fontosnak tartom: mert a jelen vita oly törvény körül forog, mely, nézetem szerint, az alkotmánynak alaptörvényét képezi, mely a viszonyok mostohasága miatt 1848 óta mindeddig életbe nem léptethetett. E törvény ugyanis a számadások megvizsgálása iránt intézkedik ; nézetem szerint azonban az országgyűlés a számadásokat minden tekintetben meg nem vizsgálhatja: mert nem csak az a fő dolog, hogy a beszedett adókból a miniszter többet ne adjon ki, mint a mennyi preniminálva volt ; hanem a főkérdés az, hogy a miniszter azon ezimre forditotta-e az ország adóját, mely az országgyűlés által meghatároztatott ? Már pedig, ha a miniszternek jogában állna bármi maneuverrel ezen számadások megvizsgálását elhalasztani, vagy oly közegre. ruházni át a felülvizsgálás jogát, melyre az országgyűlés közvetlen rendelkező hatalommal nem bir: akkor, nézetem szerint, a miniszter felelőssége a megvizsgálás tekintetében illussoriussá válnék. Magyarország ezen jogáért nagyon sokáig küzdött; ezen joga Magyarországnak tisztán és határozottan az 1848-ki IV-ik t. ez. 6. §-ában benfoglaltatik. Bocsánatot kérek, ha még egyszer ezen törvény felolvasásával fárasztom a házat; de egyátalában Magyarországban a törvényeket anynyira el szokták magyarázni, hogy én mindig, mikor a törvényekre hivatkozom, habár a törvény fölolvasásával fárasztom is a házat, azt fölolvasni szükségesnek tartom. A törvény igy hangzik : „Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és a következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, és az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés föl nem oszlathatok." Itt e törvényben világosan, szabatosan ki van mondva, hogy a miniszteri számadásoknak az országgyűlés elé kell terjesztetni; világosan és szabatosan ki van fejezve az is, hogy azoknak az országgyűlés által tárgyaltatni keli. Az 1848-ki törvényt ismét magyarázta az 1867-ki törvény. Madarász József: Fájdalom ! Máriássy Béla: Magam is azt mondom, hogy, fájdalom, ezen törvény Magyarországnak jogaiból igen sokat elvett; de épen azért mert elvett, az országnak ily sarkalatos jogát nem akarom a jelen határozat által megsemmisíteni. Ugyanis ezen törvény azt mondja: „Midőn ő felsége az országgyűlést bármi okból előbb föloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett, s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna: az országgyűlés még ezen év folytán, és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak.* Mi ezen törvény értelme? Az, hogy ha ő felsége az országgyűlést pl. augusztus vagyszep51*
