Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-75

384 75. országos ülés november 27. 1869. leti magát az országgyűlést. Ezen elvek annyira kétségbe vonhatatlanok, hogy azok helyessége felett alkotmányos érzelmű embernek kétkedni nem is lehet; azok oly elvek, melyek minden alkotmányosság legfőbb biztositékát képezték, ezeket oly elveknek tekintem, melyeket soha semmi körülmény közt mellőzni vagy megsérteni nem lehet és nem szabad, meg kell tartani azokat még akkor is, ha megtartásuk némi nehézséggel jár, mindaddig, mig a változott viszonyok folytán jobbakkal nem pótoltatnak. Lássuk már most, mit rendelnek az államszámadásokra nézve az általam fenébb idézett törvények. Az 1848. III- törvényczikk 37. §-a igy szól: „A minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles." Az 1848. IV. törvényczikk 6. §-a, mely az országgyűlés berekeszthetését és feloszlathatását, illetőleg az 1867. X. törvényczikk által némi változást szenvedett, következőleg szól: „Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlattathatik." Az 1867. X. törvényczikk végre ezeket mondja: „Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet; oly esetben, midőn ő felsége az országgyűlést bármi okból előbb föloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett, s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna : az országgyűlés még azon év folytán, és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak." Xemde ezekből világos és eltagadhatatlan, hogy az országgyűlésnek, nem pedig még egy ezután rendszeresítendő hatóságnak feladata a bezárt és a törvényhozásnak benyújtott számadások felett még az év lejárta előtt határozni? Mondhatná erre Ghyczy képviselő ur: hiszen az általa behozott határozati javaslat is határozat a számadások fölött; de én tagadom, hogy az ily határozat, mely csak azt mondja, hogy majd másszor határozunk, (Derültség) határozat jellegével birna. Ily okoskodással élni talán lehet oly törvény ellenében, mely nem rendeli annyira világosan az ellenkezőt, mint azt az általam elébb idézett törvények; de azt alkalmazni, különösen épen az 1848-ki törvények rendeletei ellenében, azon törvények ellenében, melyek az átalakulás és alkotmányos kormányzati rendszernek alapföltételeit foglalják magukban, egy oly tárgyban, mely épen annyira fontos, mint az évi költségvetésnek megállapítása : az ily eljárás, nézetem szerint, alkotmányos eljárásnak épen nem mondható. Megvallom, nem szeretnék, és épen a törvényhozás részéről nem szeretnék egy praecedenst felállítva látni arra nézve, hogy maga a törvényhozás egy ily sarkalatos jognak gyakorlatát ellenkezőleg a törvénynyel, nem a törvény által meghatározott időben akarja teljesíteni, hanem annak teljesítését elhalasztani kívánja. En ezt lehető következményemé nézve igen veszedelmes előzménynek tekintem; mert ha a törvényhozásnak szabad magát ezen jog gyakorlata alól fölmenteni, másra bízni vagy elhalasztani, ugy az 184 8-ki törvény ugyanazon szakaszában meghatározott és az alkotmányosság főfeltételét képező másik jogot, t. i. a költségvetés évenkinti megszavazását is lehetne egy ily határozat által mellőzni és későbbre halasztani. Remélem tehát, t. ház, hogy mindazok, kik az 1848-ki törvények ezen rendeleteinek megtartását mindenekfelett álló hazafiúi kötelességüknek ismerik, teljesíteni fogják a törvény ezen rendeletét annyiban, a mennyiben az valóban teljesíthető is. A másik tárgy, mely a kérdésnek állását felvilágosítja, s melyről szólani kívánok, az: minő eljárást szab meg a törvény ezen két évi államháztartás eredményeinek megbirálásánáí? "Ne feledjük, hogy az alkotmányosságnak 18 én szünetelése oly viszonyokat teremtett, melyeknek nyomása alatt sokat nem ugy végezhettünk, mint azt valóban végezni kellett volna: az átmenet egyszerre s a rendes viszonyok mérve szerint eszközölhető nem volt, és igy mind az államköltségvetés meghatározásnál, mind a minisztériumnak adott felhatalmazásnál koránseni érvényesíttethetett mindaz, a mit rendes viszonyok közt érvényesíteni lehet és kell. így az államköltségvetés megállapítása tekintetében is tapasztalni lehet, hogy az 1867 -ki állambevételek és kiadások kezelésére nézve a minisztériumnak sokkal korlátlanabb meghatalmazás adatott, mint azon törvényben, mely az 1868-ki költségvetésről szól, és ez ismét sokkal szélesebb meghatalmazást tartalmaz, mint az utolsó költségvetési törvény, mely az 1869-ik évre hozatott. Hasonló szempontból kell az egyes évek zárszámadásait is tekinteni : ennélfogva, midőn a minisztérium a két elmúlt évről számol, a számadások eredményei-