Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-75
75. országos ülés november 27. 1869377 len iromány. Erre nézve először hivatkozom azon az államszámadások történetében hallatlan tényre, hogy ezen irományban a bevételek csaknem felének, ötvenegy milliónak hova lett fordításáról semmi felvilágosítás, semmi kimutatás nem foglaltatik. De továbbá, ha a 328. szám alatti kimutatás számadás, az abban foglalt tételeknek meg kell egyezni az 1868. esztendei zárszámadással, azaz azon összegeknek, melyek a 328. szám alatti irományból, mint az egyes minisztériumoknak 1867-ről fenmaradt hitelmaradványai vagy tulkiadásai tetszenek ki, ugyanazon összegekkel, ugyanazon mennyiségben elő kell fordulniuk az 1868. esztendei zárszámadásban, melynek első rovata az 1867. esztendőről fenmaradt tulkiadásokat, vagy hitelmaradványokat foglalja magában; ezen tételek pedig meg nem egyeznek. Bocsánatot kérek a t. háztól, ha számokat leszek kénytelen fölolvasni. (Halljuk!) Érdekesek lehetnek azokra nézve, kik előre nincsenek elhatározva arra, hogy minden esetre tiszt, barátom Justh József határozati javaslatára szavaznak. (Halljuk!) A belügyminszterium hitel-maradványa a 328. szám alatti kimutatás szerint 160,005 frt, az 1868. esztendei zárszámadásnak azon része szerint, mely sommázatnak neveztetik 285,475 frt, az 1868. esztendei zárszámadásnak azon része szerint, mely összehasonlításnak neveztetik, 656,962 frt; a közlekedési minisztérium hitelmaradványa a 328. szám alatti kimutatás szerint 141,563 frt, a sommázat szerint tálkiadása van 1,195,165 frt, az összehasonlítás szerint ismét hitelmaradvány van 222,075 frt; a kereskedelmi minisztériumnak a 328. szám alatti kimutatás szerint túlkiadása 381,246 frt, a sommázat szerint 270,476 frt szintén túlkiadás. Az összehasonlítás szerint 230,429 frt hitelmaradványa van. A vallás- és közoktatási minisztériumnak hitelmaradványa a 328. szám alatti kimutatvány szerint 63,763 frt, a sommázat szerint 31,832 frt, s az összehasonlítás szerint 12,498 frt. Az igazságügyminiszteriumnak hitelmaradványa a 328. sz. alatti kimutatás szerint 103,274 frt; a sommázat szerint túlkiadása van 70,104 frt, s az összehasonlítás szerint 102,556 frt hitelmaradványa. A pénzügyminiszteriuinnak hitelmaradványa a 328. sz. alatti kimutatás szerint 3.296,651 frt, a sommázat szerint túlkiadása 99,521 frt, s az összehasonlítás szerint hitelmaradványa 3.041,253 frt. Kettő közül tehát, tiszt, ház, egynek állani kell: vagy nem áll az 1868. évi zárszámadás, és ezt bizonyosan a t. pénzügyminiszter ur állítani nem fogja; vagy ha az áll, akkor egyátalában nem áll azon kimutatás, mely a 328. sz. alatt előterjesztetett, s az nem egyéb, mint KÉPV. H. NAPLÓ. 18?|. m. figyelembe nem vehető hasznavehetetlen iromány. (Helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon. Zaj.) Egyébiránt annyi bizonyos, hogy az 1867. esztendőről más valamely zárszámadásnak létezni kell; mert emlékezni fog a t. háznak minden tagja, hogy az 1868. évi zárszámadásnak egy lapja sincs, melyben bevezetve ne lennének az 1867. évről fenmaradt hitelmaradványok vagy tulkiadások; bevezetve vannak határozott összegekben. Ezen határozott összegeknek tehát vagy önkényesen kellett az 1868-ik évi számadásokba bevezettetni, a mit föl nem teszek; vagy más már befejezett számadásokból kellett átvétetniök, de nem vétethettek azon kimutatásból, mely a 328. sz. a. foglaltatik; mert azzal nem egyeznek. Tehát egy más számadásból kellett vétetniök. Mutassa elő azt a pénzügyminiszter ur: akkor arról intézkedni fog a ház, de a 328. sz. alatti kimutatás semmi bizottsági tárgyalás és vizsgálat ala nem bocsátható, hacsak — egyenesen kimondom -— a ház magát a számvizsgálat tekintetében giíny tárgyává tétetni nem akarja. (Helyeslés bal, mozgás jobb felől) A mi az 1868. évi számadásokat illeti, a mi hiányzott az 1867. évre nézve, az kelleténél is bővebben fordul elő az 1868. évet illetőleg. Az 1868. évet illetőleg előfordul több mérleg, két sommázat és két összehasonlítás. Nem lehet, t. ház. föladata ezen vitának, ezen számadási okmányokat érdemileg tárgyalni. En is tehát csak azoknak külalakjára nézve akarok néhány észrevételt tenni. Hogy a mérlegek több ideális tételen alapulnak, azt talán nem szükség bővebben mutogatni : mert ki állithatná azt, hogy biztos számadáson alapszik azon állítás, hogy a magyar korona uradalmainak erdői, s a rajtok levő fundus instructus 1867 végével ennyi milliomot, s 1868 végével ismét ennyi milliomot értek, tehát az értékgyarapodás 15.500,000 frtot tesz? Sőt más tekintetben is kell e részben még észrevételt tennem. A pénztári mérlegben az foglaltatik, hogy az 1867. esztendő végével értékpapírokban volt a pénztárban 10.357,124 frt, az 1868. esztendő végével 15.100,955 frt, és ezen mintegy 5 millió frtnyi többlet mint egyik faktor működik azon 2 millió 480,761 frt kiszámításában, mely az államvagyon- és a jövedelmi mérlegben mint tiszta cselekvő vagyon, mint megtakarítás mutattatik ki. Ezen értékpapírok azonban a számításban névszerinti értékben vannak felvéve; milyenek? nem tudom, meglehet, teljes értékűek, de ha ezen értékpapírok változó cursusa vétetik tekintetbe, a mennyiben azok még talán most is az állampénztárban lennének, igen, meglehet, hogy azon 15 millió frtnyi értékpapír, mely az 48
