Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-75
372 7 ^ országos ülés november 27. 1869. és szilárdítására, ugy saját jogos átalakítására való befolyás jogának tényleges meghiúsítását jelentené; „tekintettel tehát arra, hogy az illető katonai végvidéknek lakosai, mint ugyanezen állami és országos jognak hajdani részesei, azon joggal és egyszersmind kötelességgel is birnak, hogy a magyar királysággal történt kiegyezkedésnek mondott viszonyaitól és esetleges módozatairól és a fönebbi királyságok belső szervzetéről szabadon választott képviseltetésök utján egyenjogú szóval nyilatkozzanak, és erről többi tartománybeli véreikkel közös gyülekezeten vitatkozzanak; „ tekintettel továbbá arra, hogy a másik, jóllehet kisebb része a határőrvidéknek egyszersmind része a szerb vajdaságnak, melyet ő felsége szüntetett meg, és a magyar királysággal kapcsolt össze azon föltétel alatt, hogy a történeti jog alapján, mely alapja a fenálló dynastiának is és a magyar királyságnak is, a szerb nemzetnek nemzetiségi és nyelvi tekintetben a politika és művelődés terén biztosítékok adassanak és mely jogot a magyar királyság is elismert az által, hogy az ő felségének elődeitől, mint magyar királyoktól a szerb nemzet összeségének („tóti eommunitati nationis Rascianae i. e. Serbicae") újból is kiadott diplomák és államjogi kiváltságok egyszersmind a magyar caneellaria utján is adattak ki; másodszor az által, hogy Magyarország azon szolgálatok gyümölcsét, miket a szerb nemzet neki a törökök elleni védelem által tett, elfogadta és élvezte is; harmadszor az által, hogy a magyar törvényhozás is az 1791-ki XXVII. t. ez. által a mondott szerb kiváltságokat elvileg elfogadta, azon egyetlen egy záradékkal: „a mennyiben, vagy jobban szólva, a mely a királyságnak alapalkotmányával nem ellenkezik" (quae fundamentali constitutioni regni non adversantur); „tekintettel továbbá arra, hogy most a végső idő, hogy a szerb nemzetiségnek biztosítékai az elismert elvből, a királyság alapalkotmányával rnegegyezőleg megvalósíttassanak, és hogy a katonai végvidék feloldásának esete erre a legillőbb alkalom, a mennyiben ezen esetben és ezen alkalommal ugy is, administrativ szempontokból, Bács-Bodrog-, Bánság- és Szeremben is uj változtatásokat kellend majd életbe léptetni; „tekintettel végre arra, hogy itt a végső idő, hogy a nagy események küszöbén, melyek Magyarország egységét és alkotmányát, és egyátalában az alkotmányos szabadságot fenyegetik, egy oly tényállapot eonsolidáltassék Magyarországon, mely a magyar korona országaiban! minden, s igy a szerb nemzetnek is megelégedésére alapos és képes leend, az egész állami erőt nem csak mechanice öszpontositani, hanem szellemileg is, a szabadság- és nemzetegyenlősóg utáni lelkesültség erélyével hatványozni; „mindezen szempontok és tekintetekből méltóztassék a képviselőház hozni következő határozatot : „A magyar kir. kormány felhivatik, hogy járjon el és eszközölje ki ő felségénél: „1. hogy a katonai végvidék minél előbb, de nem részenkint, hanem az egész, mint olyan oldassék föl és lépjen alkotmányos életbe; azonban „2. mindenekelőtt az e szabad választások garantiája mellett választott horvát-szlavón végvidéki nemzeti képviselők, ép oly szabadon választott dalmát, sziavon és horvát tartománybeli népképviselőkkel értekezzenek Zágrábban a katonai végvidék föloldásának módjáról, valamint alkotmányos életbe való léptetésének és a mondott királyság polgári részeivel való összekapesoltatásának módozatairól, ezen változás folytán szükségelt módosításairól és a belső szervezkedési intézményekről; ,3. hogy a szerb nemzeti eongressusnak, a melyik fönáll, és a melyben a magyar korona országaiban levő szerbek vannak képviselve,. az egyház-nemzeti ügyeiért leendő uj összehívása alkalmából, ideiglenesen (ad hoe) adassék fölhatalmazás, hogy az a magyar korona összes országaiban levő szerbek nevében és ezen országok megváltoztatott államjogi körülményeihez, országos integritásához és alapalkotmányához képest a szerb nemzetiségnek és szerb nyelvnek a nemzeti jogegyenlőség alapján és egyéni jogegyenlőség határáig való biztosítása és kifejlesztése tekintetéből föltételeket és garantiákat formulázzon, és azokat a pesti és zágrábi országgyűléseknek megfontolás és helybenhagyás végett terjeszsze elő." Ivánka Zsigmond: T. ház! Azt hiszem, hogy mielőtt a t. ház határozatilag kimondaná, hogy esen beadott két határozati javaslat kinyomtatását elrendeli, kell, hogy a felett határozzunk: kivánjuk-e kinyomatni, vagy nem ? Azt hiszem, a t. háznak kötelessége ugy az idővel, mint a pénzzel gazdálkodni: mert ha a t. ház minden ily és hasonnemü indítványt és határozati javaslatot kinyomat, melyek különben is szükség nélkül annyi időt vesznek el a háztól, és melyeknek kinyomatása, és ekkénti terjesztése a mi érdekeinkre nézve talán nem is kívánatos, akkor a ház saját érdeke ellen cselekszik. Annálfogva indítványozom, hogy a beterjesztett két javaslat indokolását, vagy ha lehetséges, magát a határozati javaslatot is kinyomatni ne méltóztassanak. (Zaj.) Csernátony Lajos: T. ház! Én azt hiszem, a házszabályok azért hozattak, misze-
