Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-57
84 57. országos ülés október 25. 1669. hetne, mint az, hogy a központi bizottság, mely minden indok nélkül a kir. biztos eltávolítását kérte, soha többé a belügyminisztériumnál nem emelt panaszt, hogy a királyi biztos beleavatkozott volna hatáskörébe. A mi a katonai dislocatiót illeti, ez a kir. biztos hatáskörébe tartozott s a kir. biztos ezen hatáskörében csak és egyedül a közbiztonság érdekeit tartotta szem előtt. Azt mondja t. képviselő ur, hogy: „Gyöngyös-Patáról 46, Gyöngyösről 20-nál több baloldali választó polgár a megyei törvényszék elé állíttatott, holott a törvényszéki tekintély méltó compromissiójával mint ártatlanok haza bocsáttattak." —A mi a gyöngyös-patai 46 egyén befogatását illeti, ez nem a kir. biztos, hanem az illető vizsgáló szolgabíró intézkedése volt; ellenben azon 5 egyén, a kiket a királyi biztos a gyöngyösvárosi hatóság elleni erőszakos ellenszegülés miatt, a törvényszék elé állíttatni rendelt: a bünfenyitő törvényszék által bűnösnek találtatván, fogságra el is ítéltettek. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy : „Kaál község jegyzője, ki a törvényszék elé terjesztett alapos vád folytán, az illető szolgabíró által felfüggesztetett, azon egyszerű folyamodására, hogy ő, mint jobboldali, üldöztetik: a kir. biztos által, hátiratüag visszahelyeztetett, később azonban minden proteetio daczára az elmozdítást nem kerülte el." A tényállás itt is egy kissé eltér a valóságtól. Ugyanis Kaál község jegyzőjét az illető szolga biró minden vizsgálat és jelentés nélkül függesztvén fel hivatalától, a kir. biztos őt magának a községnek folyamodására ideiglenesen, a vizsgálat befejeztéig hivatalába visszahelyezte. De mihelyt a befejezett vizsgálatból kiderült, hogy hanyag és szolgálatra képtelen, maga a kir. biztos volt az, a ki a jegyzőt hivatalából elmozdította. Az interpellátió további folyamában felhozta t. képviselő ur, hogy : „Gyöngyös városának magán ügyvéde és épen nem tisztviselője Himfy József, a választásra való befolyása miatt, hivatalától felfüggesztetett. 6 ' A tényállás itt is tévesen van előadva: mert először Himfy József Gyöngyös városának tiszti főügyésze és másodszor ellene bünfenyitési vizsgálat lón elrendelve és ezen vizsgálat következtében a kir. biztos őt, a belügyminiszter rendelete folytán volt kénytelen hivatalától felfüggeszteni. „Kékessy János szolgabíró jelentésére, — mondja folytatólag a t. képviselő ur — hogy neki a patai biró az engedelmességet hivatalból megtagadta, az engedetlenség megbüntetése helyett Pata községe más szolgabíró járásába tétetett át." Erre válaszom a következő: Patán f. évi január hó 3-án nagyobbszerü verekedés történvén, az erről tudomással birt Kékessy szakaszbeli szolgabíró a vizsgálatot csak a királyi biztosnak ugyanazon hó 14-én kiadott rendelete következtében kezdette meg és akkor is oly lanyhán és részrehajlólag eszközölte, hogy az ottani izgatottság megszüntetése tekintetéből a királyi biztos szükségesnek látta, a vizsgálattal Kassay Bertalant, azon járás főszolgabíróját, megbízni, és ez alkalommal a patai elöljáróság és nevezett szolgabíró közt kifejlett kellemetlen súrlódás következtében ugyanazon szolgabírót arra is felhívta, hogy a szolgálat érdekében Pata községnek egy más szolgabírói szakaszba leendő beosztása iránt intézkedjék. Az interpellatiónak egy másik pontja így hangzik: „Füzes-Abonyban a bal párt befolyásos választóit, szám szerint hatot, utczai kihágás vádja miatt, minden kihallgatás nélkül, márczius 20-án elfogattatta és miután kiderült, hogy Antal Imre akkor, midőn a vádban forgó tény történt, otthon sem volt, két heti fogság után szabadon bocsáttatott.'"' „Pár nappal ezen elfogatások után több f'üzes-abonyi lakos — az elfogottakért kérelmezők— megjelenve a királyi biztos előtt: ez szitkok közt azon válaszszal kergette el őket, hogy ha még egyszer alkalmatlankodni mernek, őket is elfogatja." E kérdést illetőleg a dolog ugy áll: hogy a kir. biztos az elfogatás iránt csak egész átalánosságban intézkedett, meghagyván az illető szolgabírónak, hogy miatán Füzes-Abonyban f. évi márczius 17-én huszonegy ház és azok kerítéseinek megrombolásával nagyobbszerü verekedés történt, a nyomozást rögtön teljesítse s a bűnösöket tartóztassa le; de a letartóztatandó személyeket nem jelölte ki. Antal Imre is tehát nem a kir. biztosnak speciális utasítása folytán, hanem bírói vizsgálat után az illető szolgabíró rendeletére lett elfogva. Továbbá a hevesmegyei választás körül történt kicsapongások tárgyában ekkor már Borsod megye lévén az igazságügyi minisztérium által delegálva, nagyon természetes : hogy a kir. biztos a letartóztatottak szabad lábra helyezése iránti kérelmet nem teljesitheté, hanem a folyamodókat e kérelmük tárgyában a borsodmegyei delegált törvényszékhez utasította. Folytatja továbbá a t. képviselő ur: „a fügedi kerület jobboldali választóit, kiket Majzik Viktor főszolgabíró, verekedés miatt a megyei fogházba kisértetett, a királyi biztos szabadon bocsátotta, megparancsolván egyszerűen a várnagy által irott rendeletben a fügedi bírónak, hogy a hazatértekért 24 óra alatt kezesleleveleket terjeszszen be." Erre nézve is hibás forrásból meri ette értesülését a t. képviselő ur. Ugyanis a különböző politikai vélemény árnyalathoz tartozó fügedi és boczonádi lakosok közt verekedés fej-
