Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-73

73. országos ülés november 25. 1896. 351 Babes Vincze: T. ház! (Nagy zaj. Föl­kiáltások a jobb oldalon: Napirendre!) Kérem, méltóztassanak kihallgatni. (Nagy zaj.) Szemé­lyes kérdésben akarok szólni. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Személyes kérdésben akar szólani, s ehhez joga van a t. képviselő urnák. Babes "Vincze: Kérem, méltóztassanak meghallgatni. Igen rövid leszek, csak egy sze­mélyemre vonatkozó tényről akarok szólani. Ha azonban ezt nem engedi meg a t. ház, szívesen elállók. (Halljuk!) Én azt tartom, joga van szólni azon kép­viselőnek, ki interpellátiót intéz a minisztérium­hoz. (Föíkiáltás jobb felől: Ez nem személyes kér­dés!) Méltóztassanak végig meghallgatni szavai­mat, mielőtt ítélnek, hogy személyes kérdés-e vagy seml "ügy sem leszek hosszú, mert tudom, hogy nincs is itt sok sikere az ily fölszólalás­nak. (Nagy zaj) Ismétlem, hogy azt tartom, mi­szerint, ha valaki a minisztériumot vagy egyes minisztert interpellál s a miniszter az interpel­látióra válaszolt, akkor az interpelláló képvise­lőnek jogában áll észrevételeit megtenni. (Föl­kiáltások jobb oldalon: Hadd tette volna meg észre­vételeit ! De nem volt jelen!) A képviselő történe­tesen nincs itt. (Fölkiáltás a jobb oldalán: Köte­lessége itt lenni! Elnök csenget.) En a kérdéshez akartam szólani; ha azt méltóztatnak állítani, hogy ezt sem lehet, akkor egyszerűen azt állí­tom, hogy addig nem lehet kimondani a tudomá­sul vételt, mig az interpelláló képviselő nincs itt. (Nagy zaj. Fölkiáltások a jobboldalon: Napirendre!) Elnök (csenget): Kérem a t. házat, mél­tóztassék a képviselő urat meghallgatni, szemé­lyes kérdésben kivan szólam. Babes Vincze: Méltóztassanak türelem­mel lenni; hiszen ha folytonosan félbeszakítanak, csak annál hosszabb leszek. Kállay Ödön: Nem türelemmel lenni, hanem a képviselő jogát tiszteletben tartani! (Fölkiáltások a szélső bal oldalon : Ugy van! Igaz!) Babes Vincze: A t. elnök ur rosza­lást mondott ki rám azért, mivel én ugy nyi­latkoztam, hogy nem tartom helyesnek azt, hogy a t. ház határozata addig, mig az interpelláló képviselő jogával élve észrevételeit megtette, ki­mondassék. Ha már most e roszalás érdemetle­nül tétetett, akkor talán csak fog állani jogom­ban megmagyarázni, miért követeltem volna, hogy nem lehet a határozatot kimondani addig, mig a képviselő jogával nem élt. (Zaj jobb felől.) Ha a t. ház többsége más véleményben van, én nem vagyok azon vélem enyhem En azt tartom, ezt a jogot elvenni egyes képviselőtől, önkényre vezet, és azért tettem észrevételemet, mert azt tartom s ugy vagyok meggyőződve, hogy az el­nöknek nem volt joga észrevételemet roszalni. (Jobb felől fölkiáltások: Joga volt!) Ugyanazért azt el nem fogadom és visszautasítom. (Zaj.) Madarász József: T. ház! (Jobb felől zaj. Fölkiáltások: Nem lehet szólni! Elnök csenget.) A házszabályok értelmében szót kérek. Én azt hiszem, a többségnek még inkább van érdeké­ben, mint a kisebbségnek, hogy tanáeskozmányai alkotmányosan és mindenesetre önmaga a több­ség által hozott házszabályai szerint folyjanak. (Jobb felől fölkiáltások: A házszabályok melyik sza­kasza értelmében kivan szólni ?) Az ellenfélen levő t. képviselőtársaimnak, kik a házszabályok illető szakaszát ismerni kívánják, fel fogom olvasni; s épen a házszabályok következtében meg fogja nekem engedni t. elnöke a háznak az előttünk levő kérdésben szólni, melyben képviselő társam nyilatkozott. Bár ne nyilatkozott volna addig, mig én nem nyilatkozom. A házszabályok sze­rint, nem tekintve azon kötelességet és jogot, melyet a házszabályok az elnökségnek adnak, és melyet a házszabályok értelmében mindig tisz­teletben fogok tartani, az elnök a magán közbe­szóló képviselő ur cselekvényét roszalta az elnöki székről. Először eltekintve, hogy csak magának szólt, miként e kötelességet magunknak is kérjük megengedtetni mások irányában. Áttérek,hogyha képviselő társam nyíltan szól vala, ezt a házsza­szabályok 133. §-a szerint, roszalást az elnök ön­maga soha, csakis a ház mondhat ki és kimond­hatja a ház roszalását, ha már kétszer rendre uta­síttatott egy tárgyban a szónok; kimondhatja másodszor a rendre utasítást akkor, midőn ma­gát a szónok kifejezte. En tehát, meggyőződve az elnöknek értelmiségéről és alkotmányszerete­téről, (Jobb felől ellenmondások) az ellenvéleménynek irányában is, mikor kimondom azt, mit azonban tisztelek, ép e tiszteletnél fogva reményemet feje­zem ki, hogy midőn felolvasandom a házszabályok 133. §-át, igazságot fognak nekem adni. A házsza­bályok 133. §-a, melyet a képviselő ur tudni kivan,, igy szól: „Egyedül az elnöknek van joga a szólót, még pedig beszéde megszakasztasaval is rendre utasítani; s ha a rendre utasítás azon egy elő­adásban már két izben megtörtént, a szónok elő­adván mentségét, a ház az elnök kérdésére a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat." Önök, a t. háznak ellenvéleményü. képviselői, és maga a t. elnök ur is ítélhet, va­jon igy folyt-e le ezen incidens'? Én azt hiszem, hogy nem; és igy az elnöki tekintélynek nemcsak nem íog kárára válni, de ugy hiszem, az alkot­mányosság elvei szerinti vitatkozás szabadsága, s az elnöki jogok és kötelességek pontos teljesí­tése követeli a háztól, miszerint legalább egy­szerűen kimondja, hogy az elnök általi roszalás

Next

/
Thumbnails
Contents