Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

71. országos ülés november 20.1869. 315 kaczérkodjék a parlamenti pártokkal, s ez által a parlamenti párt uszályhordozójává legyen. Ez, t. ház, Damokleskardjaként függne örökké a bi­róságok feje felett, ez a legrettentöbb erkölcsi torturává fajulhatna a biróra nézve, sőt volna ezen intézménynek még nagyobb veszélye is, és ez az, hogy a birói hatalmat lassankint átját­szana a parlament kezébe, azon ellenállhatlan erkölcsi pressió folytán, melyet a parlament ezen intézmény segítségével a bíróságra gyakorolhat­na, A koronkint változó többségeknek csak egy kis visszaélést kell elkövetniük a jövőben, hogy ez intézmény valóságos erkölcsi nyaktilóvá vál­jék a birói intézmény felett. Bocsásson meg a t. képviselőház, sine ira et studio szólok a dologhoz; de nekem egészen máj3 fogalmaim vannak a birói hatalomról: az én nézetem szerint ez oly nagy hatalom, mely fölött nem állhat semmi más hatalom; oly ha­talom ez, a melyet semmi nemű más hatalom sem erkölcsi, sem anyagi pressióval le nem szo­rithat mindenekfelett álló magaslatáról. (Helyes­lés a jobb oldalon.) Felfogásom szerint a biróság a megtestesült törvény, mely előtt mindenki, boldog és szegény egyiránt, sőt a leghatalmasabb parlamenti pártok is tisztelettel és hódolattal kötelesek meghajolni. Önök, uraim, alkothatnak törvényeket a jövőre, de mindaddig, mig önök ujabb alkotásai életbe nem lépnek, szintúgy mint a hazának bár­mely más polgárai, tartoznak tisztelni a létező törvényt, ós épen azért, mert a biró a létező törvény megtestesülése: tehát önök a bírónak alatta állanak, de felette nem állhatnak soha. Nekem ez személyes meggyőződésem a birói hatalom függetlenségéről és tekintélyéről; s épen azért, mert félek, hogy ezen indítvány megtá­madná, sőt megsemmisítené mind a birói függet­lenséget, mind a birói tekintélyt : én arra nem szavazhatok. Ám határozzon a t. ház fölötte, de mind eszem, mind szivem ellenkezik vele, s ellenezném azt még akkor is, ha nem itt, hanem az ellen­zék padjain ülnék. (Helyeslés jobb felől.)^ Ludvigh János: T. ház ! Én a birói felelősségnek és függetlenségnek garaneziáját a 35. §-ban nem találom, és hogy az abban nem is található, arról leginkább meggyőződtem épen az igazságügyminiszter urnák jelen beszédéből, midőn Tisza Kálmán barátom módositványát azért támadja meg, mivel az a bírósági tagokat az alsóházból vagy a nemzet képviselői közül is kívánja megválasztatn't, mig ő a törvényhozásnak másik factorát kívánja csak tekintetbe vétetni. Minthogy tudniillik a t. miniszter ur is a tör­vényhozásnak egyik factorából választja meg a bíróságot, mindazon argumentumok, melyeket Tisza Kálmán barátom indítványa ellen fölhozott, állnak az ő javaslata ellenében is. Különben én azt hiszem, hogy az előttünk fekvő kérdések meg vannak már más országok­ban alkotmányilag oldva. Nem akarok Angol­honra hivatkozni, mert Tisza Kálmán barátom arra hivatkozott. De nem csak oly bűntettek forognak fön a legfelsőbb törvényszékeknél, me­lyeket be lehet bizonyítani, hanem olyanok is, melyeket nem lehet bebizonyítani; azért láttuk csak pár éve, hogy Angolhonban gyanúba véte­tett a lord-kanczellár, hogy fiának egyik rokona nem jól viseli magát, hogy ő, kit apja bírónak kinevezett, hivatalával visszaélt. A kamara ki­mondta fölötte véleményét, és ő kénytelen volt lemondását beadni. Különben is a legfőbb birói törvényszék alkotmányos eljárása fölött a krité­rium nem lehet más, mint a közvélemény. így hát példára hivatkozom. A svéd alkotmány meg­különbözteti a valóságos bebizonyítható bűnt és a megvesztegetés eseteit. Arra nézve, mikor a bűnt be lehet bizonyítani, nem bizza meg a köz­vádlót a per megindítására, hanem maga az or­szággyűlés nevez ki három évről három évre országgyűlési ügyészt, kinek jogában és köteles­ségében áll a felső törvényszéken jelen lenni, — néha-néha, mikor neki tetszik; neki befolyása nincsen az ítéletek hozására, neki hallgatni kell; az ügymenetre nézve azonban felügyelhet, és a jegyzőkönyveket bármikor megtekintheti, szóval, az eljárásról szerez magának bizonylatokat, és az országgyűlésnek referál koronkint. Már ha bűn­eset forog fön, akkor az országgyűlési ügyész indítja meg egy államtörvényszék előtt a pert. Az államtörvényszéknél most nem akarok beleereszkedni azon kérdés tárgyalásába: hogyan van az allamtörvenyszek alkotva ? mert nálunk nem kell szaporítani a nehézségeket, nem kell a törvényszékeket törvényszék, nem bírákat birák után nevezni ki, ugy is van elég; azon esetről is van gondoskodva, ha nem lehet bebizonyítani a tagok ellen a megvesztegetést, mert ily esetre kineveznek egy állandó bizottságot, mely arra ügyel, és ha ez az országgyűlésnek jelentést tesz. hogy a biró nem birja többé a közvéleményt, hogy ellene aggodalmak keletkeznek, hogy nem alkotmányosan, nem a törvény szerint jár el; azon esetben az országgyűlés mit tesz? felír a királyhoz, és az illető biró elmozdittatik, sőt az egész törvényszék is; de a király nyugalmaz­hatja.^ Én ezeknél fogva, bár szeretnék még Tisza Kálmán indítványán is túl menni, az ő indítvá­nyát pártolom, s szükségesnek látom azt helyze­tünkben elfogadni. (Helyeslés a bal oldalon.) Csernatony Iajos: A t. igazságügy­miniszter urnák rendkívüli sötét kilátásai lehet­40*

Next

/
Thumbnails
Contents