Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-70

70. országot Ülés november 16. 1869. 297 ség csak ürügyül fognak szolgálni; igen, csak ürügyül szolgálnak, hogy sem itt, sem ott ne legye­nek találhatók. (Helyeslés a hal oldalán.) Egyébiránt is, nehezen hitethetem el ma­gammal, hogy valaki egészen betöltse helyét, pl. mint államtitkár s egyszersmind főtörvény­széki biró és képviselő, mint miniszteri tanácsos és p. o. vidéki államvizsgái bizottság elnöke vagy egy nagyobb megye tanfelügyelője, mint p. o. az unghi államjavak fölügyelője, vagy bányata­nácsnok s egyszersmind képviselő. (Helyeslés a bal oldalon.) Nem szólok én itt azon függetlenségről, mely a tisztviselőnél hiányzik, minélfogva a kép­viselő hivatását a kormány ellenőrködésére be nem töltheti ; nem szólok arról, miszerint ama függést maga itt a házban, a képviselőállás com­promissiójával, a miniszter, ha akarja, az illető­vel nagyon meg tudja éreztetni: minderről akkor lesz szó, midőn az általam minden alakban any­nyira sürgetett incompatibiiitási ügy tárgyalás alá jövend. (Helyeslés a hal oldalon.) Bocsássanak meg illető érdekelt urak, bocsássanak meg szegény ősz fejemnek, ha kimondom, hogy hivatalok halmozásánál, vagy képviselőknek tisztviselősége mellett, valamint a hivatalosztók részéről semmi sem fogja eltörölni látszatát a nepotismusnak, valamint annak, hogy magoknak készséges esz­közöket, nevezetesen itt e parlamentben enge­delmes támogató tábort akarnak készíteni : ugy a hivatalnok képviselők és halmozott hivatalokra nézve semmi sem fogja eltörleni látszatát a nem legnemesebb nyerészkedésnek az állam rovására. Mondatik talán a hivatalosztók részéről, hogy kénytelenségből történik több hivatalnak egy személyre rakása, mert nincs elég alkalmas egyén ? ezt én kereken tagadnám a nemzet be ­csületére; s ha az illető urak az alkalmas egyé ­nek ismeretére nem juttatják magokat, akkor oly centralistikus vágyak mellett ez valóban igen szomorú dolog. De, igen is, lehet, hogy egyes megüresedós vagy akadályozás folytán a helyet­tesítés bizonyos időre egy más hivatal vagy tiszt­viselő által szükségessé válik; s azért ily esetről törvényjavaslaton! gondoskodik a 2-ik §-ban, mely így szól: „Államhivatalnokrendkívüli szük­ség esetében idegen teendőkre alkalmaztatván, illetőleg helyettesittetvén, ezen helyettesítés egy negyed éven túl nem terjedhet, s a minisztérium által meghatározandó méltányos helyettesítési díj a helyettesitett állás fél illetékét meg nem haladhatja. * A fenebbi okoknál fogva az állam takaré­kosságát igénybe akarom venni a képviselő irányában is, kinek napidíja az 1848-ki törvényen alapszik, azért tartottam szükségesnek törvényesen eziránt KÉPV. H. KAPLÓ 18i| III. intézkedni, s azért terjesztettem be mint törvény­javaslatot. Ha képviselőtársaim a 3-ik §-t, mely így szól: „Államhivatalnok, ki egyszersmind képvi­selő, az utóbbi minőségben dijakat nem húz", talán azért tartják fölöslegesnek, mert minden tisztviselőt ki akarnak zárni innen: ily feltétellel ebben szívesen megegyezem, annál is inkább, hogy ezen törvényjavaslat el nem fogadása ese­tére az incompatibilitás törvényét a legszigorúbb következetességgel kénytelen volnék sürgetni. Egyébiránt jótállok, t. képviselőház, ha e tőr­vény elfogadtatik és életbe lép, minden ambitio daczára ugy halmozott hivatalokba, mint képvi­selői székekbe a t. képviselők közül kevesen fog­nak tódulni. Az eredményt illetőleg, t. ház, én azt hi­szem, ez egyike a legeredményezőbb törvények­nek : mert ha ezen törvény elfogadtatik, a nye­reség már egyedül a t. háznak tagjai közt fel­éri azon egész segélyt, a mely a kir. egye­temnek egész évre adatott, feléri azt az összeget, melyet az ország a műegyetem fentartására fordít, a minisztérium tagjai közt a nyereség feléri azt a segélyezést, melyet az ország bármely tudományos ezélra, jelesül a jogakadémiák segé­lyezésére akar fordítani. íme, ezek voltak, t. képviselő urak, a mi­ket kívántam az előterjesztett törvényjavaslatban indokolni, a t. ház bölcsesége fogja eldönteni szavazás utján, vajon ezen törvényjavaslat tár­gyalás alá kerüljön-e vagy nem % De mielőtt ez megtörténnék, bátor vagyok hivatkozni az érdeklett uraknak loyalitására, ne kívánjanak szavazni, Ítélni, tulajdon zsebük ér­dekében. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ugyanis megvan a házszabályoknak 158. §-a, mely szerint átalában azoknak , a kiknek érdekében tár­gyaltatik valamely kérvény, nem csak a szava­zásban, hanem még a tanácskozásban sem szabad részt venni. Természetesen, ha a szavazás föl­állással történik, lesznek, hiszem, számosan, a kik ezen loyalitásra való fölhívást felfogva, ülve maradnak. (Derültség a jobb oldalon.) De engedje­nek meg, ezen ülvemaradás egyszersmind arra magyarázható lesz, hogy törvényjavaslatomat, mint alkalmatlant tárgyalni nem akarják. Azért, t. képviselőház, óhajtottam én a szavazás oly módozatát, a mely az ily loyalis képviselő­társaim loyalitását, egyszersmind azoknak, kik mint érdekeltek pro domo sua mindamellett sza­vaznak, szintén lelkületűket kitüntessék. Azért én és velem 28 más képviselőtársam ezen törvény­javaslatnak, vajon tárgyalás alá vétessék-e vagy nem % eldöntésére név szerinti szavazást köve­teltem. Elnök: T. ház! (Halljuk!) A törvényja­38

Next

/
Thumbnails
Contents