Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-69
2/6 69> orszí 80s lilás november 15. 1869. vet eltulajdonítsa magának, ugy bizonyára azon idegen ajkúak is méltán megvárhatják a kormánytól, hogy oly alkalmat nyújtson nekik, melyben a hazai nyelvet könnyen sajátjokká tehessék. Elnök : A szabályok 154. §-a azt mondja, hogy a kérvényeket benyújtó képviselő kérvénye tárgyát minden indokolás mellőzésével röviden adja elő: kérem tehát e szabály figyelembe vételét. (Ugy van! bal felől.) Horváth Mihály: Tehát van szerencsém e kérvényt benyújtani. Azonkívül bátor vagyok benyújtani a kassai jogtanári kar fizetésnagyitás és házbérpótlék eszközlése iránti folyamodványát. Elnök: E kérvények szintén a kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Eorgách Antal gr.: Losoncz városa és vidéke közönségének váltó- és kereskedelemügyi birói hatáskörrel felruházandó királyi országos törvényszéknek Losonczra helyezését kérő folyamodványát van szerencsém bemutatni. A kik a magyar felvidéket ismerik, tudni fogják, hogy a felvidék iparának nagy része Losoncz vidékén központosul; Losoncz vidéke magyarajku lakossága (Fölkiáltások a bal oldalon: Nem szabad indokolni!) Losoncz városa folyamodványát tehát mind politikai szempontból mind ipari s anyagi tekintetből a ház kiváló figyelmébe ajánlom. Elnök: Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. Makray lászló : Hunyad megye Déva városában lakó özvegy Baló Benjaminné, született Tüdős Júliának kérvényét van szerencsém bemutatni, melyben árva gyermekei számára országos alapból utalványozandó nevelési járandóság kegyes megadásaért esedezik. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Kiss János: Van szerencsém Szatmár városa összes iparosainak az ipartörvények létesítése tárgyában benyújtott kérvényét bemutatni, s kérni a t. házat, hogy e tekintetbeni nézeteiket az illető törvény alkotásakor tekintetbe venni méltóztassék. Bátor vagyok továbbá a sz. Anna városában lakó rokkant honvédek kérvényét bemutatni, melyben a debreczen-szatmár-szigeti vasút vonalnál őrállomási szolgálatot kérnek, s egyszersmind ismételve kérni a t. házat, hogy ezeknek, kik daczára rokkantságuknak némi szolgálatra még képesek, ama vasútnál leendő alkalmaztatását eszközölni méltóztassék. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) T. ház! Bátor vagyok a t. háznak még egy kérelemmel alkalmatlankodni. Miután a t. ház legközelebb tárgyalás alá fogja venni a törvényszékek rendezését, és Szatmár megyének, mely 250 ezer lakossal bir, közepében fekszik Szathmár városa, hol mindig volt tőrvényszék, és hol helyiségek is vannak e czélra (Fölkiáltások a jobb oldalon: Nem szabad indokolni!) kéri e város a t. házat , hogy kebelében törvényszék felállíttassák. Irányi Dániel: T. ház! Van szerencsém két kérvényt benyújtani: egyikét Nagy-Bél közönségének 48 polgára, másikát Gelsei-Biró Vincze irta alá. Mindkettőben az iránt esedeznek a folyamodók, hogy a vallás teljes szabadságát, annak minden követelményeivel együtt és a hitfelekezetek egymás közti egyenlőségét haladéknélkül kimondani méltóztassék. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: Mindkét kérvény a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Buttyán Eászló: T. ház! Interpellatiót vagyok bátor az igazságügyminiszter úrhoz intézni, mely magában foglalván a rövid indokolást is, csak annyit kívánok megemlíteni, hogy noha meg vagyok győződve, miszerint a t. igázságügyminiszter ur az úrbéri és egyéb pátenseket mielőbb fel fogja váltani egy a ház asztalára leteendő törvényjavaslattal,. mindazonáltal félreértések és ebből következhető károk elhárítása tekintetéből bátor vagyok az úrbéri perekre vonatkozólag felvilágosítást kérni a t. igazságügyminiszter úrtól, mely kérelmemet irásba foglalván, ha a t. ház parancsolja fel fogom olvasni. (Fölkiáltások: Olvassa fel a jegyző !} Elnök: Majd a jegyző ur fogja felolvasni. Széll Kálmán jegyző (olvassa Buttyán László interpellatióját:) ,1. Az úrbéri viszonyok valamint Erdélyben, ugy a partiumokban sem levén 1848 előtt akként rendezve mint Magyarhonban, azért — noha ez utóbbiak 1861-ben tettlegesen visszakapesoltattak Magyarországhoz — az úrbéri perekre vonatkozólag, ezekre nézve nem az 1853-ik évi Magyarhonra, hanem az Erdély számára kiadott 1854. június 21-iki pátens rendeletei tartattak meg érvényben. „2. Mennyiben a nagyon tisztelt igazságügyminiszter ur 1868-ik évben október első felében Erdélyre nézve egy külön utasítást bocsátott ki, mely az emiitett 1854-ikévijunius 21-ki pátens rendeleteit több §§-ban lényegesen megváltoztatja, és mivel az érintett utasításban a partiumok megemlítve ninesenek, bátor vagyok a nagyon t. igazságügyér urat megkérdezni, hogy ezen utasítás érvényessége kiterjed-e a partiumokra is, vagy sem 1 ? és ha igen, mennyiben?" Elnök: Közöltetni fog az igazságügyminiszter úrral. Fodróczy Sándor: T. ház! Bátor vagyok az összes minisztériumhoz következő interpellatiót intézni. (Olvassa:) „Azon hirek, melyek
