Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-55

16 55. országos ülés október 18. 1869. ban eltérés mutatkozik annyiban, hogy a kata­ster költségei, melyek eddig a rendkívüli költsé­gek sorozatában fordultak elő, a rendes kiadá­sok közé vétettek fel; továbbá, hogy az állam­bányászatnál az átfutó bevételi és kiadási téte­lek kihagyattak. A horvát minisztérium és horvát átalány a horvát kanczellária költségei helyébe lépett, és a főszámszók, mint uj tétel vétetett fel; végre a városok királybér hátralékai most a rendkí­vüli budgetben soroltatnak elő. A pénzügyminiszteri szükségletnél némileg nagyobb tételek vétettek fel, mint a múlt év­ben, még pedig 507,800 írttal, mi azonban indo­kolva van a nagyobb bevételekkel, melyek elő­irányoztattak. — Atalában szükségesnek tartot­tam az összes pénzügyminiszteri rendes szükség­letre és fedezetre vonatkozó indokolást elkészít­tetni, mely szintén nyomtatás alatt van, és a mely minden egyes nevezetesebb tételre nézve, vagy ott, hol változás történt, a szükséges indo­kolást megadja. A jövedékeknél és az államvagyonnál előfor­duló eltérések ezen utólagosan teendő előterjesz­tésemben szintén indokoltatni fognak ; itt most csak azt jegyzem meg, hogy a jövedék és állam­vagyon tiszta jövedelme a jövő évre az 1869­dikinél nagyobb összegben van előszámitva. Végre még esak azt kívánom megj'egyezni a pénzügyminiszteri költségvetésre nézve, hogy a kiadásoknál ugy, mint eddig, a jövő évben is a legszigorúbb takarékosságot kívántam fentar­tani, (Helyeslés.) és ha a rendes szükségletnek egyes tételeit vizsgálni méltóztatnak, meg fog­nak arról győződni, hogy a pénzügyigazgatás költsége — tekintve a tiszta jövedelmet, melynek kiszámításánál a jövedékekre és államvagyonra eső igazgatási költségek levonandók — mér­sékelt, miután a tiszta jövedelemhez arányo­sítva csak valamivel megy többre 5 százaléknál. (Élénk tetszésnyilvánítások.) Mindamellett azonban — mint mondám — ha 4rV 2 millióval nagyobb tiszta jövedelemre szá­mithatunk is 1870-ben, mint 1'869-re előszá­mitva volt : azért a legnagyobb takarékosság igényeltetik, hogy a várt jövedelmek és az elő­számitható rendes költségek közt a súly egyen fentartassék. Sok nevezetes teendő vár még a törvény­hozásra. Az adóreformok keresztülvitelére vonat­kozólag a pénzügyminisztérium nem mulasztotta el a legfontosabb adónemekre nézve enquéte­bizottmányokat összehím, melyek azonban mun­kálataikat még be nem fejezték; de ha ezen bizottmányok munkálataikat befejezték, és a munkálatok eredményei tudva lettek volna is, miután több adónem csupán ezen év utolsó nap­jáig szavaztatott meg, és a jelen évben még hátralevő idő alig volna elégséges, hogy a tör­vénjmozás az adótörvényekre vonatkozó reform­javaslatokat részletesen tárgyalhatná : azon adó­nemekre nézve, melyek csak ez év végéig sza­vaztattak meg, nem marad más hátra, mint azok érvényét ujabb törvényhozási intézkedés által meghosszabbítani. Ennélfogva van szeren­csém beterjeszteni az adótörvények érvényének meghosszabbítása végett négy törvényjavaslatot: u. m. a czukoradóról, a bor- és húsfogyasztási adóról, a házjövedelem- és személykereseti adó­ról és a dohányjövedékről; továbbá az 1868. XXIII. törvényczikk 30. §-a és XLVIII. törvény­czikk folytán egy törvényjavaslatot a pénzinté­zetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg- és illeték-szabályozásról. Mindezen törvényjavaslatokat, ugy az 1-870. államköltségvetésre vonatkozó füzeteket és az 1868. évi államszámadást méltóztassék a pénz­ügyi bizottmánynak tárgyalás és véleményadás végett kiadatni. Végre áttérek a harmadik és utolsó előterjesz­tésemre, az ingatlan államvagyonról. (Halljuk!) Nincs oly komor kép, melynek ne volna legalább egy fénypontja, oly komoly és terhes feladat, melynek ne volna legalább egy köny­nyebben megoldható és szivesebben teljesíthető része. így azon különféle súlyos teendők közt, melyek az alkotmányos élet kezdetén reám, mint magyar pénzügyminiszterre nehezedtek, a legkevésbbé terhes s legkönnyebben viselhető foglalkozásnak tekintem az ingatlan államvagyon kezelését: nem csak azért, mert ehhez talán ala­posabb ismeretekkel birtam, a követendő út vá­lasztásánál magamat könnyebben tájékozhattam; de különösen azért, mert midőn minden más közjövedelmi forrás nevelésénél a nagyobb ered­mény elérésére esak az adózók keresetének és jövedelmének egy részét kell igénybe venni, ad­dig az államvagyon értékének és jövedelmének emelése által az adózók terhei könnyebbednek, s a haszon, mely előáll, nemcsak a nemzeti va­gyont, de egyenesen az állam vagyonát és jöve­delmét is neveli. (Élénk helyeslés.) Az államjövedelmek és kiadások mikénti ke­zeléséről a zárszámadás minden részletben tanús­kodik, s igy az államvagyon jövedelméről is; az államvagyon kezelésénél javaslatba hozott kiadá­sok a költségvetés részleteiben foglaltatnak; azon­ban a felelősséggel azt véltem még inkábbí meg­egyeztethetőnek, ha összeállítom az ingatlan államvagyon, úgymint az államjószágok, állam­erdőségek, bányászat, sóbányák és épületek állo­mányát , a miniszteri működésemet megelőző évek kezelési eredményének átlagát, a kezelésem két első évének eredményét s mindazon fonto-

Next

/
Thumbnails
Contents