Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

172 64. orezágos Illés november 4. 1869. jának dotatiója, a válság alatt, ugy a váltók leszámítolására nézve, mint ujabb időben a lombardüzletre nézve is több millióval fölemeltetett. (Helyeslés.) Továbbá, miután vannak bizonyos összegek, melyeknek kezelése a pénzügyminisztériumra bízatott, s melyek haszonhajtólag voltak elhelyezve: ebből nevezetes, több millióra menő összeget fordított a pénzügyminisztérium, azon czélból, hogy jó hitelű és teljes biztonságot nyújtó intézeteknél letett váltók reescomptiroztatván, ez a pénzválságnak enyhítésére szolgáljon. (Helyeslés.) Ez volt az, mit a minisztérium, azon hatás körénél fogva, melylyel bir, és átalában azon hatásnál fogva, melyet közvetve gyakorolhat, a pénzválság enyhítésére tett Elismerem, hogy a válság még ma is folyvást tart, és hogy vannak különösen iparvállalatok, melyeknek fölsegélésére a szükséges intézkedéseket megtenni czélszerü. E czélból tisztelt barátommal a közgazdasági miniszterrel együtt épen a tegnapi napon tartottunk tanácskozmányt a pesti kereskedelmi testület legkitűnőbb tagjaival, annyival inkább miután a kereskededelmi kamara, a kormányhoz beadott emlékiratában a kormányt e részbeni gondoskodásra hivta fel, és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ha mód és alkalom nynjtatik a kormánynak arra, hogy bizonyos pénzösszegeket , melyeknek hasznos elhelyezése szabadságában áll, teljes biztonsággal, tehát az állam pénzének veszélyeztetése nélkül, bizonyos iparágak fölsegélésére hitelnyújtás által fordíthasson, ezt a kormány készséggel meg fogja tenni; de mindenekelőtt megjegyzem, hogy az államnak ily pénzválságok enyhítésére egyenes befolyást gyakorolni nem föladata. Azonban bizonyos pénzösszegeket, biztos iparvállalatok számára rendelkezésre bocsátani föladata akkor, ha az itt helyben létező nagyobb pénzintézetek biztosítják az államot arról, hogy az állam ezen hitelezés által veszteséget nem fog szenvedni, és hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzt a maga idején pontosan az állam pénztarába visszaszolgáltatják. (Élénk helyeslés.) Prileszky Tádé: Részemről teljesen megnyugtatva találom magamat a válasz által; és kívánom, hogy a mit a pénzügyminiszter ur, a kormány részéről mint jószándékot méltóztatott előadni, tetté valósuljon, és az által hazánk ipara fejlődjék. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház a pénzügyminiszter válaszát tudomásul veszi. lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Két interpellátió intéztetett hozzám a bankügyben: az egyiket Irányi Dániel, Pées városa t. képviselője tette, a másikat a rákövetkező ülésben, Jókai Mór képviselő ur. Mindkét interpellátió a bankkérdésben azonnal törvényhozási intézkedések javaslatbahozatalát követeli a kormánytól. Mindenesetre annyira fontos kérdés ez, hogy a létező és fenálló körülmények tekintetbevétele mellett e kérdés elébb-utóbb leendő tárgyalásának szükségét — ha valaki — bizonyára a kormány érzi legjobban; s miután vannak kérdések melyeknél a hozandó törvények oly mélyen belevágnak a hitel, s különösen az egyesek vagyoni viszonyaiba, hogy azok megoldásánál nem csupán a „quid juris" hanem egyszersmind a „quid com silii" is irányadó; s nem annyira az dönt, hogy a tudomány theoriában mit követel, hanem hogy az adott viszonyok közt mi kivihető? Ugyanazért minden lépés, a mit ez irányban tennünk lehet és kell, a leghiggadtabb megfontolást teszi kötelességünkké. A jegybankok kérdésére nézve átalában véve, az első tudományos tekintélyeknél is különböző, s egymással ellentétben álló vélemények uralkodnak; de még ha a bank-theoriát illetőleg határozott véleményünk van is: minő elvek alapján történjenek intézkedések egy bizonyos országban? azt csak minden adott viszony tekintetbevétele, és a teendők érett megfontolása után lehet megállapítani. Mennyivel nagyobb megfontolást érdemel ez oly országban, hol léteznek a múltból fenmaradt viszonyok, melyeket feledni nem lehet, s különösen hol nem érez-, de papírpénz van forgalomban, hol az ipar és kereskedés csak az alkotmányos kormányzat ideje alatt nyert nagyobb lendületet, s a hitelintézmények csak az ujabb időkben jutottak szabadabb fejlődésre ! Ha tehát oly nemzetek is, melyeknél imént emiitett súlyosító körülmények nem léteztek, szükségesnek, sőt nélkülözhetlennek látták, minden a jegybankkérdésre vonatkozó intézkedésnél a törvényhozás végleges megállapodása előtt e fontos kérdést, mely a hitelre, kereskedelemre, forgalomra oly mélyen behat, szakismerettel bíró férfiak higgadt és komoly tanácskozása alá bocsátani , ha Angolhonban és Francziaországban mellözhetlennek vélték a bankügyre vonatkozó reformoknál meghallgatni az ország pénzügyi nevezetességeit, s véleményt kérni az iparés kereskedelmi kitűnőségektől: akkor bizonyára nálunk nem lehet a kormánytól azt követelni, hogy e fontos és némileg kényes tárgyban rögtön határozott törvényjavaslattal álljon elő. Mint magánegyén tartózkodás nélkül felelhetek azon kérdésre: vajon, elméletileg véve, a kiváltságos nemzeti bank, vagy a bankszabadság mellett nyilatkozom-e? Én igenis a törvények által felállított korlátok között a banksza.