Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-50
568 50. országos illés Julius 13. ÍS69. fog, erről biztosítom a t. házat, — odáig terjedni, hogy a fiumei egyenes összeköttetést meggátolja; hanem igenis, nyilvánulni fog abban, hogy a Fiúméba vezető, s egy részről az alföldet, más részről Budát a tengerparttal összekötő magyar vasutaknak versenyezniük kellend a triesti pályákkal, melyek egy már régebben tervezett és nagy segédforrásokkal rendelkező társaságnak kezeiben vannak. Ezen körülmény kötelességévé teszi a kormánynak azt, hogy a Fiúméba vezető vasutakat akként építtesse, hogy azok minden tekintetben képesek legyenek jól felszerelt versenytársukkal a versenyt előnyösen kiállani; és különösen azt, hogy a különben tetemes természeti, nevezetesen földfelszinti nehézségekkel küzdő károlyváros-fiumei vonalszakasz a lehető legelőnyösebben építtessék. De ha sikerült a tengerpart felé vezető magj^ar vasutat akként építeni, hogy az a triesti pályával leendő előnyös versenyzés alapfeltételeit magában egyesítve, és ezen előnyös versenyt lehetővé tegye; ugy azon körülmény, hogy a tengerre szállítandó magyar termények két egymással versenyző pályára szállíttathatnak kereskedésünknek nagy előnyére fog szolgálni; mert a verseny minden vállalatnak legjobb oskolája, és az országok kereskedelmi virágzásának életfeltétele. Positiv kárt tehát hazánknak a déli vasúttársaság csak azon esetben tehetne, ha megakadályoztathatná a fiumei egyenes összeköttetés létre jöttét. De ez, erős hitem szerint, Istennek hála — megtörtenni nem fog. Én egyátalában nem osztozom a t. képviselő ur aggodalmaiban, mert veszélyt nem ismerhetek fel, hol az nincs. Egyébiránt birtokában azon hatáskörnek, melyet a törvény határai közt gyakorolhatok: mindazon befolyásokat és törekvéseket, melyek az ország érdekeivel ellentétes irányúak, mindig tudni fogom ellensúlyozni és visszautasítani, bár mely oldalról jőjenek. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ámbár Vukovics képviselő ur interpellatiója a közlekedési miniszter úrhoz intéztetett, mindamellett van annak egy része, melyre nézve annyival inkább kötelességemnek ismerem néhány szóval fölvilágosítást adni, minthogy a törvény végrehajtásával a közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter együtt bízattak meg. (Halljuk l) Az érdemes képviselő ur nem helyesli, sőt határozottan roszalja, hogy a zomborí indóház, illetőleg a zombori vonal iránt a kormány intézkedéseket tett. Erre nézve megjegyzem azt, hogy a kormánynak, különösen pedig a pénzügyminiszternek kötelessége őrködni a fölött, hogy az engedélyezett vonalak ott, hol helyfekvési nehézségek nem forognak fön, a lehetőleg legrövidebb vonalon vezettessenek annyival inkább, minthogy ez által a kamatbiztositás összege csökken. Már pedig Zombornál, mely az országnak teljesen sík részén fekszik, hol tehát semmiféle nehézséggel megküzdeni nem kell, az alföldi társulat Zombort megkerülve, jobbra egy körvonalban, mely fé! mértfölddel tenné hosszabbá a vonalat, tehát a kamatbiztositási összeget évenkint 18,000 fttal növelné, megkezdette, még pedig az indóház építésével együtt a munkálatokat, mielőtt az engedély-okmány határozata szerint ezen építkezésre a közlekedési minisztertől a végleges engedélyt megnyerte volna. Álláspontom, melyet e kérdésben elfoglalok, más nem lehet mint az, hogy a biztosítási összeg szükség nélkül ne neveltessék, nem csak az államkincstár érdekéből, de azért is, mert ily fontos kiviteli vonalnál — minő a szóban levő — hol a kiszállítandó áruczikkekre nézve egy félmértföldnyi kerülő fontos körülmény: a kormánynak azon kell lennie, hogy a társulat ezen saját akaratával és a minisztérium hozzájárulása nélkül létesített görbületet kiigazítsa, hogy e szerint e vonal kamatbiztositása csak azon összegig terjedjen, mennyit a dolog természete megkíván. A tárgyalások e részben folyamatban vannak s én azon imént jelzett álláspontot foglalom el, hogy minden olynemű cselekvény végett, melyet a társulat a kormány beleegyezése nélkül tesz, kártérítésnek nem lehet helye, hanem igenis azt kell követelnünk, hogy a szükség nélküli görbület kiigazittassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. képviselőház e miniszteri nyilatkozatokat tudomásul venni? (Tudomásul veszszülc!) Tehát tudomásul vétetnek. Következik a napi renden levő tárgyak elseje, tudniillik az „Első magyar-gácsországi vasút" építése tárgyában beadott törvényjavaslat részletes tárgyalása. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és i-sŐ §-j'át. ') Elnök: A központi bizottságnak erre nézve nincs észrevétele. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-dik %-í.J Röth László előadó: Bátor vagyok felemlíteni, hogy itt a kérelmezők szám szerint összesen 16-an azt óhajtják, miszerint a törvényjavaslatba mindenkinek neve belejöjjön. A központi bizottság tehát ezek neveit szintén fölvenni kívánja. (Helyeslés.) ') Lásd az Irományok 46-dik számát.
