Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-49
49. országos Blés Julius 12. 1869. 559 pán a tényállás reetifieálására azokat, miket elmondottam, előterjeszteni. (Helyeslés balról. Szavazzunk! jobbról.) Bujanovics Sándor: T. ház! (Szavazzunk! Eláll!) Nem fogom íigyelmöket hosszú ideig szavazatom indokolása végett igénybe venni; csak pár percznyi türelmöket kérem (Halljuk.) Midőn a t. ház a múlt országgyűlés végnapjaiban a bizottsághoz visszautasította a a törvényjavaslatot én is csatlakoztam azokhoz, kik a gácsországi összeköttetést más irányban jelesen az eperjes-duklai irányban az országra nézve czélszerübbnek hitték. Most a minisztérium által eszkőzlöfct tanulmány előttünk áll és abból meggyőződtem, hogy ugy a bécsi, mint a magyar kormány, főleg a közös hadügyminiszternek véleményezése nyomán kirekesztőleg hadi szempontból a przemysli vonalt elfogadta. A ki sürgősségét szükségességét egy gácsországi összeköttetésnek elismeri, nem szándékozhatik ezeu vasút elfogadása ellen nyilatkozni. Midőn azonban azt elfogadom, kérem a t. házat, hogy a forgalmi és kereskedelmi tekintetnél fogva anynyira fontos eperjes-tarnovi vonalra nézve a bizottság határozati javaslatát elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés jobbról.) Támogatja ezen vonalat elismert kereskedelmi és forgalmi fontossága ; támogatja ezen vonalat a hadászati szempont is, melyet Klapka tábornok ur is előhozott, hogy t. i. egy 180 mértföldnyi határ megvédésének nem felelhet meg egy vasútvonal; támogatja azon körülmény is, hogy ez csak 7 és fél mértföld vasút kiépítése által semmi akadályokba nem ütközve könnyen létesíthető; támogatja főleg az, hogy Magyarországot illetőleg az összeköttetés Gralieziával kereskedelmi szempontból szükséges. Azért én, midőn ezen törvény javaslatot elfogadom, kérem egyszersmind a házat, hogy a határozati javaslatot elfogadja. 'Helyeslés.) Elnök: A felsőházhoz átküldendő egy üzenet, mi végett a jegyzőkönyvet kellene hitelesíteni: méltóztassanak megengedni, hogy a tárgyalást rnegszakaszszuk, és a jegyzőkönyvet meghallgatni. (Halljuk.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Az átküldendő törvényjavaslatokat e jegyzőkönyv kapcsában a mélt. főrendeknek ma d. u. 5 órakor tartandó ülésébe Mihályi jegyző ur fogja átvinni. Hollán Ernő államtitkár : T. ház! (Zaj, felkiáltások : már 2 óra: Vége as ülésnek! Halljuk ! folytassuk!) A tanácskozás ezen előhaladott stádiumában igen röviden csak néhány észrevételre akarok szorítkozni, melyet a tanácskozás folyamában merítettem. Bátor vagyok röviden megjegyezni, hogy valamely vasút fontosságára, czélszerüségére és hasznosságára nézve igen sokféle tekintet van befolyással; de bizonyosan meg nem fog felelni rendeltetésének egy vasút, ha ezen szempontok bármelyikére egyoldalulag lett volna tekintet fektetve: mert akkor igen természetesen nem felel meg azon egyéb fontos tekinteteknek is, melyeket szintén számba kell venni hasonló nagy közlekedési eszközök tervezeténél. Fontosak mindenekelőtt a nemzetgazdasági és a kereskedelmi viszonyok, de nem kevésbé fontosak a technikai és forgalmi viszonyok, valamint figyelmen kívül nem lehet hagyni a katonai és stratégiai fontosságot sem. Ha a vasútnak vagy csak az egyik vagy csak a másik tekintetét vesszük figyelembe, annak mindenesetre káros következménye lesz, minden többi tekintetben, az vagy az egyik vagy a másik irányban czéltalannak fog mutatkozni. Tán Gubody t. képviselő társunk kivételével nem volt a t. házban senki, ki kétségbe vonta volna átalában egy galicziai vasúti kapcsolat szükségességét; mindnyájan — még azok is, kik a javaslatba hozott irányt megtámadták — elismerték, sőt hangsúlyozták szükségességét egy ilyen vasutkapcsolat minél hamarabbi előállításának, Tehát csak az irányra nézve lehet eltérés; és különösen hadászati szempontból lett a kitűzött irány két oldalról megtámadva. Nevezetesen Clementisz és Máttyus Izidor képviselő társam ezen momentumát a kérdésnek emelték ki s ezen szempontból támadták meg az irány helyességét és azért röviden csak ezen észrevételekre akarok szorítkozni. Clementisz barátom először a történelemre utalt s abból keresett következtetést és érvet arra nézve, hogy a választott irány nem helyes; másodszor a Károly-Lajos-vaspálva irányát vette kiindulási pontul annak megítélésére : vajon a tervezett vasúti kapcsolat helyes-e vagy nem 1 és végre azt emeli ki, hogy a fő figyelmet inkább a keletre .s az Al- Dunára kell fordítani, mint a honnan a támadás leginkább várható. A mi illeti a történelemre hivatkozást: meg fogja engedni t. barátom, hogy e tekintetben roppant nagy változás állott elő azon idő óta, hogy Árpád alatt apáink a Kárpátokon keresztül jöttek, s azon idő közt, a melyben láttuk, hogy Francziaország a gőzmozdonyok és gőzflották segítségével egész hadsereget a tengeren küldött és szállított át Marseilletöl a Krimbe. Nem lehet összehasonlítani a hadmiveleteket azon korbői, midőn ős apáink foglalták el e
