Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-49
550 49. országos ülés Julius 12.1869. mai fel nem forog, e törvényjavaslat elejtését erélyesen sürgetném. Oroszország általi megtámadtatásunk esetében leginkább az éjszakkeleti és kassa-oderbergi vaspálya lesz arra hivatva, hogy a hazának hasznos szolgálatokat tegyen, és hiszem, hogy e két fontos pálya e tekintetben az ig-ényeknek tökéletesen meg is felelend. De ha a t. kormány a taktika terén is óhajt a hazának üdvös intézkedéseket létesíteni, akkor kívánatos lenne, miszerint figyelmét inkább kelet felé s főkép az aldunára fordítaná: mert ez irányból sokkal nagyobb veszély fenyeget minket. A keleten napról napra növekvő bonyodalmak, összekötve oly eszközlödésekkel, melyeket kellőleg méltányolnunk kötelesség, éberségre és cselekvésre szólítanak fel minket. Ha a t. kormánynak valósággal annyira a lelkén fekszik az országuak védelmi állapotba való helyezése, forduljon kérem őt, keletre; annyi, oly sürgős ott a teendő, hogy bizonyára minden rendelkezhető karnak és főnek elég foglalkozást ad. Ismételem, miszerint a támadás, minden valószínűséggel, ez irányból fog ellenünk intéztetni. De, t. ház, nem szándékom, e téren hosszasabban időzni. A mit eddig e tárgyra nézve hadászati szempontból felhoztam, azon egyszerű mondatban fogom resummálni, miszerint meg vagyok győződve, hogy daczára azon műszaki bejárások öszhangzó határozmányainak, melyekre a javaslatban némi ostentátióval hivatkozás történik, ezen vaspálya stratégiai fontossággal egyátalán nem bír és miután kereskedelmi és forgalmi tekintetben sem felel meg a kívánalmaknak, e szerint az államra nézve minden haszon nélküli tehernek tekintendő, ahoz sem átalánosságban, sem részletességben szavazatommal nem járulhatok. (Helyeslés hal felől.) Szirmay Ödön: T. ház! (Eláll!) Ha utánam nem fog felszólalni senki, el fogok állni a szótól. Elnök : Vannak még többen is feljegyezve. Szirmay Ödön: Meg fog eugedui a t. ház, hogy a tárgyhoz ennek folytán röviden hozzá szóljak. Az előttem szólott Henszlman Imre t. képviselő ur azt emlité, hogy a minisztérium ezen törvényjavaslatot gyorsan és gőzerővel akarja keresztül vinni és hogy neki nem is volt kellő ideje, e tekintetben elegendő tájékozást szerezni. Megvallom, a képviselő ur beszédéből épen az ellenkezőt tapasztaltam, mert ő összehasonlításokat tett több vonal között, az egyiknek előnyeit, a másik hátrányait mutatta ki, mi pedig világosan mutatja, hogy azon adatok, melyekből ezeket merítette, kezeinél voltak, és hogy e tekintetben csak az illető minisztérium és az illető osztályok által nyerhetett felvilágosítást. (Helyeslés.) Henszlman képviselő ur egészen más értelmet adott a t.ház tavalyi határozatának, mely is igy hangzik: „Megbízza a ház a minisztériumot, hogy ez eperjes-duklái, vagy eperjes-tarnovi, valamint a sátoraljaujhely-przemysli és a munkács-stryi vonalakat tanulmányozván az eredménynek megfelelő javaslatot terjeszszen a ház elé." Mind a négy pálya pedig nemzetközi pálya levén, a minisztérium legelső teendője volt, érintkezésbe tenni magát a lajtántúli minisztériummal, és mint azt a törvényjavaslathoz csatolt miniszteri indokolásból láttam, a tanácskozás eredménye az volt, hogy a przemyslii hadászati szempontból egyértelmüleg oly fontosnak mondatott ki, hogy Gácsország felől Przemysl fogadtatott el kiindulási pontnak. Természetes dolog, hogy ezen elvet elfogadván, csak azon két vonalról lehet szó, mely egy részről Magyarországból, még j>edig Mihályiból hiindulva Lupkov felé. más részről Eperjesről kiindulva Duklán keresztül Przemysl felé vezet. A miniszter tehát csak e tekintetben terjesztette ki figyelmét és tett munkálatokat; és a mint ezen törvényjavaslatból látjuk, az eredmény, melyre jutott, az volt, hogy előnyösebbnek tartotta a S.-A.-Ujhelyből Lupkov Przemysl felé vezető vonalat. En azt hiszem, a t. háznak műiden tagja elismeri, hogy hazánk vasúti hálózatában a legszükségesebb és legsürgősebb a gácsországi vonal. És miért? Mert Gácsország hazánkat 108 mrtföldnyí vonalon érinti, de szükséges azért is, mert ezt kívánja az élénk kereskedelmi forgalom; de különösen azon körülmény, hogy hazánknak idegen megtámadás esetében Gácsország lenne védfala; szükséges azért is, mert mindnyájan tudjuk, hogy e két nemzetet a szabadság érdekei közelebb fűzik össze. A kérdés tehát csak az, hogy a két vonal közöl melyiket válaszszuk? Én sem technicus, sem katona nem vagyok, és e két szempontból ítéletet mondani, nem tarthatom magamat illetékesnek, s csupán azon adatok után indulok, melyek eszempontokból technikai és hadászati capacitások által állíttattak fel. Meg fog engedni a t. ház, hogy röviden csak néhányat említsek meg. Hadászati szempontból azt méltóztattak az előttem szólott képviselő urak megemlíteni, hogy mi nem éjszakról, hanem keletről vagyunk fenyegetve. És ha kelet felől vagyunk fenyegetve, ki által lehetünk? A töröktől ugyan nem, de lehetünk az orosztól; mivel pedig mindnyájan jól tudjuk, hogy az oroszországi vaspályák sugarai systematice leginkább Galiezia felé vannak irányozva,
