Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-49

542 49. országos ülés Julius 12. 1869. gadna, sőt hogy a t. kormánynak szándékában sem lehet ily elveket ajánlani. Tehát miért alkalmaznak ily elveket most a Királyföldre, épen azon területre, melynek lakói és törvényhatóságai mindig pontosan engedelmeskedtek a törvénynek s a kormány elé semmi nehézségeket nem gördítettek ; azon területre, melynek rendes administratiója a kormánynak panaszra semmi alkalmat nem nyújt, sőt melynek rendes viszonyait csak minap méltóztatott pénzügyminiszter ur oly szép elismeréssel említeni. Mindezeknél fogva én részemről ily rendkívüli intézkedések sürgős voltát nem érthetem. Ezen eljárás indokolására nézve a belügyminiszter ur nem méltóztatott egyebet mondani, mint hogy kívánatos, hogy a Királyföld azon régi bureaukratikus rendszerből végre valahára kibontakozzék, hogy a valódi közvéleményt meg lehessen tudni. Ezen meglepő indokolásra nem kívánok bővebben felelni, bár felette sokat lehetne mondani; csak azt méltóztassanak elhinni, hogy ama már divatos jelszóvá vált bureaukratia valójában nem egyéb, mint rémkép, és hogy ily eszközök által a jogosult közvélemény tán ittott rövid időre megakasztható, de valóban kedvezőbb irányba alig lesz vezethető. A t. ház türelmét tovább fárasztani nem kívánván, a többieken át a végponthoz megyek. Az egyetem által felterjesztett javaslatra nézve a miniszter ur azt méltóztatott mondani, hogy a szász egyetemnek azon törvényes jogosultságát el nem ismerheti. Megvallom, a miniszter ur ezen nyilatkozata engem nagyon meglepett, és szó nélkül nem hagyhatom, hogy az erdélyi, most már ugy nevezett Királyföld egy munieipiuniot képez, mely hét százados múltjában törvényeken és szerződéseken alapuló jogokkal, főleg terjedelmes önkormányzati joggal birt, s törvényesen ma is bír, s azokat folyton élvezte ; mindezt kétségbe vonni, még lehetőnek sem tartom. Nincs szándékom, most e tárgyba bővebben ereszkedni; elegendőnek tartom ez alkalommal csak átalánosan a történelemre és törvényeinkre hivatkozni, s hivatkozni ugyanazon törvényre, melyre a belügyminiszter ur hivatkozott, t. i.ámult évi XLIII. törvényczikk 10. 11. §-aira. Ezen törvény nyíltan elösmeri, hogy a Királyföld törvényeken és szerződéseken alapuló jogokkal bír: mert nem ily jogok adományzásáról, hanem azok biztosításáról szólt. Elismeri, valamint alkotmányos államban máskép nem is lehet, hogy ezen jogok fölött csak az illető kihallgatásává] lehet intézkedni, elismeri az 1791, erdélyi XIII. t. ez. Ha a törvényhozás maga ezen jog fölött csak az illetők kihallgatásával intézkedhetik, én részemről nem értem, hogy lehessen a minisztériumnak jogosult, egyszerű rendelettel ezen jogok fölött intézkedni ? Mindezek után, azt hiszem, kétséget nem szenvedhet, hogy a t. minisztérium ezen eljárása, mely nem a törvényben kifejtett vezéreívek szerint történt, ugy a körülményekre, valamint keletkezeti módjára nézve a törvénynek meg nem felel. Meg vagyok győződve: ha a t. miniszter urnák sikerült volna a Királyföld viszonyairól valódi tájékozást nyerni: ezen rendelet ily módon nem szerkesztetett volna. De valóban ily rendkívüli eljárásnak nem is volt semmi oka,. mely az előleges kihallgatást elmellőzi. Hogy a Királyföld nem túlságos igényekkel lépett fel, hogy ezen rendelet tettszéssel nem találkozott, azon csudálkozni nem lehet. Ezen rendelet kibocsátása után a Királyföld minden részéből érkeztek indokolt folyamodások a t. miniszter úrhoz, melyek ezen rendelet visszahúzását sürgették. De hiába: mert a t. miniszter ur ezen rendelet végrehajtását még is megparancsolta, sőt annak foganatosítása már meg is kezdetett. De ezen rendelet, és főleg 2-ik része, a Királyföld lakóinak még anyagi érdekeit is fenyegeti. A Királyföldön az igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatás — minden, a mostani viszonyokban rejlő nehézség daczára — a legjobb rendben kezeltetett. A Királyföld lakói örvendenek ezen administratiónak, mely az átalános polgári jogokat nem sérti meg és nagy súlyt fektetnek valamennyi tisztviselői választásra. De szívesen tűri a nép az államjogi változtatást is, ha csak idő multával és alkotmányos , utón keletkezik az. Ámde most ily változásnak egy részt a féltételek épen nem kedvezők, más részt sem az alap javítására sem a valódi haladásra nem vezet. Épen azért a Királyföld lakói nem tartották ezé

Iszerűnek és szükségesnek ; elegendő ok nélkül, a mostani rendes administratiót megzavarni. Hozzá járul ehhez egy más körülmény is, I Alig telt el három hét ezen rendelet kibocsátása I után, midőn a t. kormány a legmagasabb trónj beszédben kifejezett átalános reformok beliozai tálát kitűzte, az igazságszolgáltatás reformját már meg is kezdette. Meglehet, a bíróságok újjá szervezése talán rövid idő alatt a szász törvényhatóságokban is szükséges lesz, miután ott az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elválasztva nincs, meglehet; de oly módon, hogy a Királyföldön tán egy év alatt háromszori tisztviselő változás történnék és igy a lakosok nagy kárával a mostani rendes administratio a legszomorúbb állapotba jönne. T. ház! Kötelességemnek tartottam teljes őszinteséggel nyilatkozni e tárgy felett és cse-