Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-49
49. országos ülés Julius 12. 1869. 539 nem fejeztetett, előlegesen vétessék tárgyalás alá, az ugy hiszem, a parlamentáris gyakorlattal meg nem egyezik. A mi a kérdés alatt levő törvényjavaslatot illeti, az kétségtelen, hogy a t. háznak határozata volt az iránt, hogy az osztályokhoz utasittassék. A kérdés az, hogy az osztályok befejezték-e a munkálatot vagy nem ? ha be nem fejezték, a mint eddig csakugyan csak négy osztály végezte be, a központi bizottságban e felett tanácskozni nem lehet, hanem a ház megújíthatja az iránti határozatát, hogy az osztályok tárgyalás alá vegyék; miután a t. háznak erre nézve már határozata volt: ugy hiszem, e kívánság nem méltánytalan. Csiky Sándor: T. ház! Én is csatlakozom ahhoz, a mit előttem szólott Deáky Lajos t. képviselő társam kimondott. Én igen csodálkozom a felett, hogy ujabban megint tanácskozás tárgyává tétetik azon kérdés, melyet a t. ház már egyszer az elnökség felhívása folytán többség által eldöntött. Az elnök felállásra szólitván a t. házat, a ház felállással a többséget elhatározta. Az elnökségnek tehát hivatása kimondani a többséget. Én tisztelem az elnöki jogokat, nem is akarok azokba beavatkozni; de tisztelem a ház jogait is, és tudom, hogy praesidium non est impérium. Ennélfogva az elnöki vétót a t. ház határozatának kimondása tekintetében elismernem lehetetlen, bármint tisztelem is jogait. Ezt pedig annyival inkább állítom, mert ez nagyfontosságú törvényjavaslat, mely valóban igen sok polgár személyes bátorságát s igen sok honfi nagyon régi óhajtását hordja szivében, és óhajtandó, hogy azon önkény, mely egyes tisztviselők által gyakoroltatni szokott, valahára korlátoztassék. Az osztályok elhatározták, hogy azt tárgyalni is akarjak; például a IX-dik osztályban Zsedényi Ede kéjiviselő társam elnöklete alatt volt kimondva, hogy az tárgyaltatni s a ház elé fog terjesztetni. Ezután megint az állitatott, hogy nincs reá idő. Ha van idő a többi tárgy megvitatására, melyek az osztályoknál vannak, ugyhiszem, ezen nagyfontosságú tárgyra is kell, hogy legyen idő. En tehát kívánom, hogy az osztályok délután üljenek össze és vegyék tárgyalás alá. (Helyeslés.) Elnök : Igazat adok a t. képviselő urnák, azon különbséggel, hogy én a határozatot nem mondtam ki, épen azért mert kétes volt a többség, miután egyik része a t. háznak felállott, a többi a napirendretérést kívánta. A képviselő házban minden képviselőnek joga van indokolt napirendre térést indítványozni. Szentiványi Károly képviselő ur pedig tettleg élt e jogával. Tehát ha szavazni kívánnak, ez az első kérdés : kíván-e a t. ház a Szentiványi Károly képviselő ur által tett indítvány szerint napirendre áttérni ? Én tehát a kérdést így teszem föl: kíván-e a t. ház a napirendre áttérni? A kik áttérni kivannak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A t. ház többsége a napirendre kíván áttérni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Schvarz Gyula: T. ház! Egy interpellatiom van a honvédelmi miniszterhez. A honvédség intézménye minden valódilag alkotmányos államban nem csak a háború munkásait, hanem a közművelődés munkásait is melegen érdekli; ez oldalról vagyok bátor egy interpellatiót intézni a honvédelmi miniszter úrhoz. Ezen interpellatio nem foglalkozik azon nagyfontosságú kérdésekkel, melyekkel talán első izben foglalkozni kellene, ha az ülósidény immár végét nem érné. Ily nagyfontosságú lenne, nézetem szerint és mások nézetei szerint is, mindenekelőtt azon erkölcsi elégtétel, melyet az 1848-iki dicső emlékezetű honvédeinknek a m ult országgyűlés meg nem adott, de melyet, reméljük, a mostani országgyűlés a jövő ülésszak alatt meg fog adni. Második sorban jönne a nagyfontosságú kérdés, az anyagi segélyezés kérdése és egy 3-ik nagj^fontosságu kérdés lenne módosítása az 1868. XLI. t. ez. 5. §. azon pontjának, hogy a honvédség egyelőre csak gyalogságból és lovasságból, nem pedig tüzérségből és hadmérnökségből is fog állani. E nagyfontosságú kérdésekkel az idő rövidsége miatt nem foglalkozom , hanem bátor vagyok csak a 3-ik kérdésre nézve a következő interpellatiót intézni a honvédelmi miniszterhez. „1. Vajon ugy kivánja-e érteni a honvédelmi minisztérium az 1868 XI. és XII. törvényezikkek folytán felállított honvédségre a eoncretual statust, miszerint a tiszti előléptetéseknél néhány évvel pl. 6 — 7 évvel ezelőtt cs. kir. (közös) hadseregbeli hadnagyokká kinevezett tisztek koridősbséget nyerjenek azon tisztek fölött, kik hadnagyi kineveztetésöket már az 18 48-ki honvédségben, tehát ezelőtt 21 évvel nyerték? Avagy kijelenti-e a magy. királyi honvédelmi minisztérium, miszerint a honvédségre nézve külön, önálló eoncretual status nem létezik, hanem a honvédelmi előléptetéseket a közös cs. kir. hadsereg eoncretual statusa szabályozza? ,,2. Vajon azon 48-ki honvédtisztek, kik 1848 előtt a cs. kir. hadseregben nem szolgáltak, az 1848—9-ki háború év beszámításával hány évig lesznek kötelesek az 1868: XL. és XLI. t. ez. folytán felállított honvédség tiszti karában szolgálni, hogy nyugdijképesek lehessenek? és „3. Vajon szándékozik-e a honvédelmi minisztérium a jelen nyomasztólag drága honvéd tiszti ruhákat jutányosabbal felcserélni, tekintettel arra, miszerint a jelen nyomasztólag drága egyenruha föltétele 48-ki hőslelkü, de anyagilag korlátolt 68*
