Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-48
534 48. országos ülés Julius 10. 1869. fogván fel a dolgot, a kellő értelemben vette a felügyeleti jogot. Mert igen természetes, hogy valamint a törvény niaga bizta meg a kö zponti bizottmányt a törvény végrehajtásával, ép ugy — ha hibát követett el — magának azon testületnek, mely a hibának helyrehozására van maga a törvény által felhatalmazva, mondom, %zen testületnek bírálata alá kell magát vetnie. Ez meg is történt; és egynémely képviselőtársunk — csak hallkan mondom, hogy, talán nem épen helyesen, de mégis — megválasztatásától elesett. (Zaj.) Nem akarom tovább folytatni előadásomat. (Helyeslés jobbról.) Nem azért nem akarom tovább folytatni, mintha azt hinném, hogy a t. túlsó oldal engem meg fog nyugtatni; hanem azért nem folytatom, mert meg vagyok győződve, hogy midőn majd a minisztérium, kötelessége szerint, a választási törvényekről javaslatot terjeszt elő, bizonyosan sokkal jobban fogja tisztelni a választási szabadságot, mint azok, kik e tekintetben eddig ellenem felszólaltak. (Helyeslés a bal oldalon.) Ürményi Miksa előadó: T. ház! Mielőtt néhány érvet hoznék fel, mely a kérvényi bizottságot vezérelte, midőn ezen alázatos véleményezését terjesztette a ház elé: legyen szabad, Eger városa képviselőjének néhány szavára észrevételt tennem, (Halljuk!) kinél azt tapasztaltam, hogy különös előszeretettel igyekszik felügyeletet gyakorolni a kérvényi bizottság fölött. (Derültség.) Már minapában t. képviselő ur azzal vádolta a kérvényi bizottságot, hogy nem végezte be munkálatait, és nem terjesztette azokat elő a háznak; ma meg azt mondja, hogy tehát szombaton az ő kívánsága szerint mégis előkerültek azok; azután azt kérdi, hogy miért terjesztette elő épen ezen tárgyat és mért nem mást? (Derültség.) Nekem, t. ház! az ellen semmi kifogásom sincs, sőt nagyon örülök, ha Eger városa képviselője ellenőrködést akar gyakorolni; de azon esetre őt arra kérem, hogy legyen szíves előbb a bizottság tevékenységérői magának meggyőződést szerezni. A kérvényi bizottság eddig 1 már —gondolom—160 kérvényt intézett el. A kérvényi bizottság azonban nincs hivatva kitűzni azok tárgyalását, hanem a ház. (Ugy van! jobbról.) A kérvényi bizottság tehát munkálatát bevégezte, és ha a ház nem látta szükségét, hogy egyes tárgyakat uapi rendre tűzzön: ez nem bűne a kérvényi bizottságnak, a miért is annak ezen bepanaszoltatását vissza kell utasitanom. (Helyeslés jobbról.) A tárgyra nézve magára — miután t. Simonyi képviselő ur nem hallotta — szabad legyen ismételnem a kérvényi bizottság véleményét. (Olvassa:) „Az 1848. t. czikk 45-ik §-a a belügyminisztériumot bízván meg a választási törvény rendeleteinek felügyeletével: ezen kérvény, elintézés végett, a m. kir. belügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik a kérvényi bizottság által." Ezen véleményezés fogalmazásában nem járt el ugyan a kérvényi bizottság Pest megye ráezkeveikerülete érdemes képviselőjének mai gondolkozása fonalán ; hanem megemlékezett legalább egy néhány tagja a bizottságnak arról is, mit a t. képviselő ur 1848-ban egy hasonló esetben mondott. (Halljuk! Halljuk!) Midőn ugyan is Kraszna megye zilahi választó kerületéről volt sző, azt méltóztatott mondani: „ha a belügyminiszternek ezen választásról tudomása lett volna, nem kételkedem, hogy be nem várva az országgyűlést, azt megsemmisítette volna. (Nagy derültség.) Nyáry Pál: Egyes kiragadott tételek! Ürményi Miksa előadó: A kérvényi bizottság azonban a t. képviselő urnák ezen messzemenő álláspontját sem foglalta el, (Derültség) mert egy perczig sem hitte, hogy a minisztériumnak joga volna egy választást megsemmisíteni ; hanem megközelítette Nyáry Pál t. képviselő urnák későbbi gondoíatfonalát, mely szerint ma is monda, hogy három tényező veendő e részben főleg figyelembe: először a központi bizotttmányok. második a minisztérium és harmadszor a ház. (Helyeslés.) Erre aztán a kérvényezési bizottság megnézte a törvény rendeleteit, s ugy találta, hogy az 1848. V-ik törvényczikk 47. § ugy szól: „azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetnék, a képviselő tábla intézkedik." Ezen §, folytán a kérvényezési bizottság azt hitte, hogy itt a választás fölött — miután bevégzett választás nincs — az országgyűlés nem ítélhet. Erre elolvasta a 46-ik §-t, mely így szól: „A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a minisztérium felügyel és az e végett megkívántató utasításokat és rendeleteket az illető központi bizottsághoz intézi" és a 47-ik törvény czikket. mely szerint a ház elé azon választások tartoznak, melyek bevégeztettek és melyeknek törvényessége — bármely tekintetből kérdésre vétetnék. A tényállás most abban van, hogy Pest megyének néhány képviselő választása a biróságok ! álta! megsemmisíttetett. Ennélfogva bevégzett váI Iasztás, melynek bírálata a házat illetné, nincs ! előttünk, de csak választás előtti állapotok. (Helyeslés ) Miután pedig a másik két fórum működését illetőleg a kérvényezési bizottság véleménye szerint a XLVE törvényczikknek ezen szavai: „e véi gett megkívántató utasításokat és rendeleteket"
