Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-48
524 48. országos ülés Julius 10, 1869. tagadó félnek. Annak, a ki azt állítja, hogy van, módjában van azt mondani: itt a telekkönyvi kivonat, vagy itt van két tanú, ez bizonyítja. (Nem áll! balról.) Ilyen pedig volt akár hány. Negatív próbát ennem ismerek, (ügy van! Joliiról.) Hogyan bizonyítsam én azt, hogy igen t. barátomnak Tisza Kálmánnak Pesten nincsen háza ? En azt állítom, hogy nincs, és hogyha ö azt mondja, hogy van: neki nagyon könnyű a telekkönyvi kivonattal, vagy törvényes bizonyitványnyal igazolni állítását. (Igaz! jobbról: zaj balról.) És ilyen esetek nem csak gyakran fordultak elő, hanem ilyenek épen ott fordultak elő, hol nagyon is akarták keverni a kártyát, és a belügyminiszter egy kicsit maga is bele nézett a kártyába. (Közbeszólás halról: Keverte is!) Nem ő keverte, csak nem engedte, hogy kevertessék. Nem akarom hosszasabban folytatni már úgyis hosszura nyúlt beszédemet, nem akarván hosszas vitát előidézni ezen speciális kérdés fölött — mert hiszen e fölött napokig el lehetne tanácskozni — s mivel magam is azok közé tartozom, kik itt nagy óvatosságot tartanak helyén lenni s miután legközelebb úgyis uj választási törvényt reménylünk, s miután nézetem szerint a központi bizottság véleménye által, ha az elfogadtatik, sem a ház joga, sem az ügy nincs koczkáztatva : annál fogva elfogadására szavazok. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Simonyi Lajos b, : T. ház! Mindenek előtt az előttem szólott képviselő ur nyilatkozatára ki kell mondanom, hogy ő azon nyilatkozatokat, melyek ezen oldalról (A bal oldalra mutat) tétettek, teljesen félremag^yarázta. Ugyan is az igen t. előttem szólott képviselő ur t. barátaim nyilatkozatait oda magyarázta, hogy ők a közp. bizottmánynak souverain hatalmat akarnak tulajdonítani, melyek fölött semmiféle bírói intéz- j meny már nem létezik. Ezt azonban határozottan megczáfolta Nyá^ Pál t. barátom az által, midőn kimondotta, hogy egyes coneret esetben ítélni a képviselőháznak joga van. En ezen nézetben teljesen osztozom, és azért azt hiszem, egyedül egyes concrét esetben képes és van feljogosít Vtü> cl képviselőház határozatát kimondani: mert átalános elvekre nézve Ítéletet mondani jogosítva nincs, és pedig azért, mert még vannak más törvényhozási factorok is. Az igen t. képviselő ur azt is mondta, hogy okvetlen kellett a minisztériumnak közbe lépnie a végett, hogy azon gyáros, kinek 30 ezer forintjövedelme van, a szavazók közé fölvétessék. Nézetem szerint azonban a t. képviselő ur elhallgatta a tényállás második részét. Ugyanis Temesvár szab. kir. városának központi bizottmányához 3599. szám' 1 alatt a misztérium részéről nem csak azoknak követeltetik megadatni a szavazási jog, kiknek ily nagy összegre menő 1 jövedelműk van, hanem kimondatik egyszersmind az is, hogy az állam- és törvényhatósági tisztvij selők és a magánosok hivatalnokai, a mint 105 I forint jövedelmök van, választóképesek. Nagy tetszést nyert a t. képviselő ur nyij latkozata, midőn monda, hogy jogosan vonatott j el azon iparosoktól a szavazati jog, a kik állandóan legényekké! nem dolgoztatnak mihelyt ezt az adóösszeirás alkalmával be nem vallották, de í a szavazás előtt mégis érvényesíteni akarták. S De bocsánatot kérek : nézték volna meg azok i adókönyvecskéit annak kitudására, hogy vajon j szól-e ez 105 frt jövedelmi bevallásról s vala| mint. azon kereskedelmi segédeknek vagy tisztvií selőknek, kik 105 frtnyi jövedelmet képesek kií mutatói. megadatott a jog, hogy szavazzanak, \ ugyanezen feltétel alatt ezeknek is meg kellett volna adni a szavazati jogot. Azt hiszem, t. ház, hogy azt, a mit igen t. Zsedényi képviselő ur elmondott, kellőleg figyelembe sem lehet venni: mert azt hiszem, a t. képviselő ur csak tréfálni vagy kissé I extravagálni akart, midőn azt mondta hogy a ; kormány félügyeleti joga akként magyarázandó, j hogy az illető miniszternek legyen egyszersmind joga a qualificatiót is meghatározni. En azt hiszem, t. ház, ezt komolyan nem mondhatja senki: mert a qualificatio fölött nem határozhat senki, hanem hogy az magának a törvényhozásnak teendője. Az igen t. képviselő ur még is azt mondta, hogy azon esetben, ha a kormánynak nem adatik nagyobb jog, a kormány nem volna egyéb, mint benevolus spectator. Én részemről azt hiszem, a választási eljárásnál nem is lehet a kormány egyéb, mint benevolus speetátor, s nem akarnék neki adni oly nagy befolyást, hogy a választásoknál saját vagy pártja érdekében eljárjon. A mi azt illeti, hogy mi nem járunk el a 48. törvények szellemében, erre nézve megjegyzem, hogy a t. képviselő ur nem méltatta kelí lőleg figyelmére azon főelvet, mely keresztülvonul I az 1348-iki törvényeken, s mely kiüönösen abban i alapszik, hogy a tisztviselőknek semminemű beI folyást nem ád a választásoknál és ezen elvnél I fogva nézetem szerint igen helyesen intézkedtek I az 1848-iki törvények abban, hogy a választások | körüli intézkedéseket egészen más közegekre, mint | az állani hivatalnokaira bízták, a központi bizottI ságot ruházván fel e joggal, a mely mindenben rendelkezik. Ennek elnöke rendeli el ugyanis — ha a szükség azt hozza magával — : a katonaság közbejövetelét, s a megyei tisztviselőnek itt semmi dolga nincs.
