Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

48. országos ülés Julius 10. 1869. 517 hozza vagy legalább megbirálja a t. ház által kinevezett bíróság. Ez helyesen itél-e vagy nem, abban, más felülvizsgáló bíróság nem létezvén, meg kell nyugodni, miután a képviselőház a bíróságokra épen azon jogot ruházta át, mely a törvény értelmében a házat különben magát illetné. Alkalmazva már most ezt a fenforgó esetre, a dolog így áll. Én nem hiszem, hogy az országban egyetlen egy központi bizottság is leigyen, mely nem volt volna kénytelen értelmezni a választási törvényeket némely pontokra nézve, amelyekben a választási képesség követelménye "nincsen tisztán körülírva. Nagyon természetes, hogy miután minden választás iráib , a melyek így a központi bizottmányok felügyelete alatt hajtattak végre, ide kérvények be nem terjesztettek, .azokról a háznak tudomása sem lehetett. Pest megyében történt három vagy talán több választás ellen azonban terjesztetett a ház elé kérvény, és mindegyikben az volt a fő kifogás, hogy Pest vármegy ének központi bizottmánya utasítást adott az összeíró bizottságnak. Ezt, mint figyelmet nem érdemlő kifogást, két bíráló bizottság félrevetette, kettő pedig e kifogást olyannak tartotta, a melyért a ^választás megsemmisítendő. Én vélekedésemet ezen eljárásra nézve annak idején kimondtam, azt most ismételni nem tartom szükségesnek. Tehát hogyan áll a dolog? ügy áll, hogy akármikor, ha ezután történik választás és ezen bíróságok megmaradnak, ha valamit a központi bizottmányok nem aképen tesznek, mint ezen bíróság egyik vagy másikának föli fogásával megegyeznék, meg fog semmisittetni 'a választás és pedig ugy, hogy megtörténhetik, hogy ugyanazon okok mellett lesznek igazolva más képviselők. Hogy ezen végkép segítve legyen, azt hiszem, nem a jelen pillanatnak feladata; de a ház feladata az, hogy kimondja ezen kérvényre nézve, hogy a törvény mind a központi bizottmánynak, mind a minisztériumnak hatóságát, vonatkozólag a választásokra, eléggé körvonalozta, a képviselőháznak határozati joga pedig tovább nem terjedhet, mint oda, hogy, ha hozzá kórvények terjesztetnek, azon kérvényekre nézve (is; így tehát concret esetekben, a 47. §. szerint intézkedjék; következőleg ezen ide más czélból terjesztett kérvényben foglalt kérelemnek helyt nem adhat. (Helyeslés balról.) Igen sokat hallottak bizonyosan ezen montgtre-petitióról, mely 3000 és nem tudom hány emiber által íratott alá. Én azt tartom, a kérvényezési jog tulajdona minden egyes embernek és a képviselőház soha sem fogja azt tekinteni: hogy hányan kérvényeznek valamit, hanem azt, hogy mit kérvényeznek ? (Ugy kellene lenni! balról.) Egy idő óta mintegy divatba jött egy bizonyos clique részéről, mindent, a mit Pest vármegye tesz, rosznak, helytelennek, törvénytelennek akarni bebizonyítani és én itt tisztán kimondom, (Halljuk; jobbról!) hogy, a mi a követválasztásokat és a mi a központi bizottságok eljárását illeti, én merek hivatkozni az egész országra és valamennyi megyei központi bizottságra, hogy sehol azzal a praecisióval, (Nevetés jobbról) sehol azon lelkiismeretességgel nem jártak el, mint Pest vármegyében. (Zaj. Nevetés jobbról, piszegés balról.) Hozzá teszem, hogy ki tudnám mutatni, hogy épen ellenkezőjeért annak, a mi miatt két pestmegyei képviselőtársam választása megsemmisíttetett, a kormány által kiadott rendelet következtében, megsemmisíttetett a központi bizottság eljárása, ha jól tudom, Temesvárott. En, Pest megye részéről nem panaszkodhatom, mert az történt, a minek meg lehetett és kellett történni azon viszonyban, melybe helyeztetek a törvény által a központi bizottság a kormányhoz. A folyamodók, gondolom, épen azok, kik most kérvényeznek, a központi bizottság határozata ellen folyamodást tettek a minisztériumhoz. A minisztérium leküldte a központi bizottságnak a folyamodást, megjegyzéseket tett a központi bizottságnak tudva levő határozataira; de korántsem azt mondta, hogy parancsol: mert tudta, hogy a parancsolásnak joga e részben a kormányt nem illeti, esak a felügyeleté. Több pontra figyelmeztette a központi bizottságot, hozzá téve, hogy ha észrevételeit el nem fogadja, abban az esetben, ha a választások iránt kérvények adatnak be, és azon kérvények következtében azok megsemmisíttetnek, a felelősség terhe nem a kormányt, hanem a bizottságot fogja illetni. Azt hiszem, ezt tökéletesen az alkotmány körében és szellemében tette. De azt el nem fogadhatnám soha, hogy a kormány azon körbe avatkozzék, a mely kirekesztőleg a bizottságot illeti: t. i. a qualificatió megbirálásába. T. ház! Ezen kérvény czélja az, hogy a j kormánynak adassék hatóság, melylyel az nem ( bírhat törvény szerint, t. i. jövendőben beavat- j kőzni a választási ügyekbe. En ezen czélzással csaknem azonosnak tartom a kérvényi bizottságnak véleményét. S ezért azon vélemény, vagy határozati javaslat ellenében egy általam szerkesztett határozati javaslatot kívánok elfogadtatni. (Olvassa:) ,,A képviselőválasztásokra vonatkozó 1 S-iS-ik évi V. t. ez. által mind az, ezen törvény rendeleteinek végrehajtására, s átalában a választási ügynek minden ágazatábani kérdésére s vezérletére megbízott központi választmánynak törvényes hatásköre, mind a minisztériumnak e részbeni, a törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére való felügyeletnél tovább nem terjedhető törve-