Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

512 43. országos ülés Julius 10. 1869. hogy a kormánynak rendkívüli esetekben meg van az a joga, ily szerződéseket életbe léptetni, a törvényhozó testület által történendő vizsgálat előtt is. Már pedig az igen t. miniszter ur, nem ugyan tüzetesen de átalánosságban érin­tette, hogy rendkívüli esetek forogtak itt főn. mert forma hiányok léteztek, melyeket helyre hozni szükséges volt. De én ennél nagyobb rend­kívüli esetet is ismerek, és gondolom ismeri az egész t. ház, mert ezen postaszerződés ugyan azonos a monarchia Lajtán túli tartományaira nézve is, és az ott már életbe is lép tettetett. Már pedig ha ezen szerződés ott életbe léptetett, ezt mi nálunk, miután a posták oly annyira összy esnek, hogy ugy szólván azonosak, lehetet­len életbe nem léptetni, mert különben a leg­nagyobb zavar történt volna a posták között. Én tehát ezt figyelembe véve, azt tartom, e te­kintetben is igazolva van a kormány, annál in­kább, mert a kormány régóta előterjesztette e szerződéseket,és igy nem a kormány az oka, hogy csak most vehetjük azokat tárgyalás alá. En tehát magam részéről minden észrevé­tel nélkül, annál inkább, mert maga az igen t. miniszter ur is megígérte, hogy jövőre tekintetbe fogja venni a központi bizottság óhajtását, mely, gondolom, mindegyikünk óhajtása: e törvényja­vaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan még valaki a tárgyhoz szólni? (Senki sem jelentkezik.) Azt hiszem tehát, hogy ki van merítve a tárgy. Méltóztassanak azt most pontonkint felvenni, és azután elhatározni; vajon elfogadják-e a központi bizottság jelentése végén kifejezett kívánságát? Méltóztassanak min­denekelőtt azon szerződéseket elővenni, melyek már régebben életbe léptettettek és csupán be­czibkelyezendők. (Helyeslés!) Ugy hiszem, nincs ellenvetés, hogy ezek a törvénybe beigtattassanak, (Helyeslés '.) annál is inkább, miután a szerződések mind itt, mind a felsőházban lényegben már el­fogadtattak. Urházy György előadó (olvassa a a német vámegylettel 1868. mari. 9., Bajorország­gal 1868. máj. 3., Nagy-Britanniával 1868. april 30., Svajczczal 1868. jul. 14. és 15-dikén kötőit szerződésekről szóló törvényjavaslatokat r ) Elnök: Nem magáról, a törvény lénye­géről hanem csak beczikkelyezéséről lévén itt szó, csak formaszerü dolog az egész. Kérdem: elfogadja-e azokat a t. ház? (Elfogadjuk?) E szerint a beczikhelyezés megtörténik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a Duna­fejedelemségekkel kötött posta-szerződés bevezetését. % ) ') Lásd az Irományok 39-dik számát. *) Lásd az Irományok 40. számának b) mellékletét. Urházy György előadó: A központi bizottságnak a bevezetés első sorára van észre­vétele, a mennyiben beiktattatni véli ezen szót: „Duna-fejedelemségek," amennyiben az „Egyesült fejedelemségek," szó nem egészen fejezi ki azon értelmet, melyet tulajdonképen neki adni aka­runk. (Helyeslés!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a „Duna­fejedelemségek" módosítást? (Elfogadjuk!) E sze­rint elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a szer­ződés l.ső csikkét.) Urházy György előadó: A központi bizottság részéről meg kell jegyeznem t. ház, hogy a szövegben több sajtóhiba fordulván elő, azok a második nyomtatványban kiigazittattak. Itt is a központi bizottság jelentése szerint ezen szó után: „császár" : „és" szót kivánt tétetni, de az már a második nyomtatványban ki van igazítva. Elnök: Elfogadja a t. ház az 1-ső czik­ket? {Elfogadjuk!) Az első czikk el van fogadva. Széll Kálmán jegyző {olvassa a 2-ik czikket.) Urházy György előadó : E szót „Stuata", mely sajtóhibából csúszott be, „Su­czava" szóval helyettesitni kívánja a központi bizottság. Elnök: A második nyomtatványban már helyesen áll e szó. Elfogadja a t. ház a 2-ik czikket ? (Elfogadjuk .') A 2-dik czikk el van fogadva. Széll Kálmán jegyző {olvassa a 3—6-ik czikkvket, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak. Olvassa a 7-diket.) Urházy György előadó: T. ház! A központi bizottságnak e czikk utolsó sorára vonatkozólag stiláris észrevételei vannak, a meny­nyiben az „irányítás'- (Instradirung) szót nem tartja szabatosnak nyelvünkben, mi helyett a központi bizottság „irányzat" szót javasolt; eleinte azon­ban, véleményem szerint, talán még helyesebb volna, ha mi az irányítás szót „irány" szóval fejeznők ki; e szót: „abroszokat" táblázatt szó­val cseréinők fel s akkor, ha a t. ház a központi bizottság, illetőleg szerény indítványomat elfo­gadni méltóztatnék, következőleg hangzanék a szöveg: „ Végre elkészíttetik s kölcsönösen közlik egymással a postai küldemények irányát jelző járat táblázatokat'" (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a 8—13-dik csikkeket, melyekre nem történik, észre­vétel. Olvassa a 14-diket.) Urházy György előadó: A központi bizottságnak a 14-ik czikkre stiláris észrevétele van, a mennyiben itt nem „érték nyilvánítását* kell a szövegbe igtatni, hanem „értéknyilváni­tást" és akkor következőleg hangzanék: „Az

Next

/
Thumbnails
Contents