Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
500 47. országos ülés Julius 9. 1869. nem szükséges, de nem is alkalmatos pont; nem szükséges azért, mert az összekötés Somlyónál is történhetik még pedig czélszerú'ebben mint Ozellnél, mivel a vonal Somylóig Győrből csak épen olyan hosszú mint Czellig, de e mellett a tér nehézség, és kiállítási költség is kevesebb, mert elmarad a szeles és ingoványos Marczal bozótja nak áttöltése, s hogy csak is ez a pont az egyedüli helyes, és a fenforgó viszonyok által igazolt, eléggé bizonyítja a múlt héten Horvát Elek, Hertelendy Kálmán s több érdeklettek által a képviselőházhoz benyújtott kérvény, melyben a czelli összekötő pontnak fenállása mellett is a győri szárnyvonalnak Pápától Somlyóig leendő kiterjesztését kérték. A vasúti bizottság e pótlólag kért vonalt a somlyó-czelli és pápa-ezelli vonalak fenállása mellett el nem fogadta, de e körülmény is igazolja azon állításomat, hogy a fő- és szárny-vonal közt Somlyó a természetes kapcsolati pont, s ennek létesülése esetében a czelli mint összekötő pontnak szüksége teljesen elenyésznék, de a czelli összeköttetés nem is czéíszerű: mert ha csupán arról volna szó, hogy Győrből, Gráczba melyik a legegyenesebb vonal? akkor igen is Czell bele esnék a Győrből, Pápáról Molnáriba vezető irányba, de e fontosság egészen megszűnik a sárvár-szombathelyi kitérés által, s tulajdonképen nem is erről lehet sző, mert a o-yőri mint rövid s kisebb fontosságú csak szárny-vonal, s ennek kell a fő vonalhoz idomulni s alkalmazkodni, azért belátni, s helyeselni semmiképen sem tudom, s egyenesen szabály ellenesnek kell megjelelnem, hogy a törvényjavaslati terv szerint a fővonal a szárny-vonal kedveért, igazabban ennek czimén. természetes egyenes irányából kivettetik, meggörbittetik, s utóbb mindkettő állítólagos nehézségek, vagy előnyök ürügye alatt eredeti rendeltetésétől meszszire elterelte tik. De vaunak a czell-szombathelyi kitérésnél a hosszasági többleten kivül más nehézségek is. Ugyanis: a két vonal Czellnél csatlakozván, mindkettő kedveért a Marczal berkét külön és közel egymáshoz át kell töltésezni: e berek itt legalább 3 / 4 mértföld széles, ingoványos, s a töltés nem csak hogy tetemes munkát és kiadást igényel, de e mellett nem is lesz állandó, mert e berek sajátságánál fogva több évig s fokonkint sülyedni fog, azonkívül a két vonal Czell felé csaknem parallel fut jó darabig egymás mellett, s itt egy ék alakú idomtalan szöget képez, ezután Sárvárnál a Rába folyót, mely sebes folyású, s ha megárad, kártékony, át kell hidalni, át kell tölteni, sőt a Rába déli oldalán lévő hegyet bevágni, mi ismét az előállítási költséget, növeli; ezen nehézségek mellett, de a nélkül hogy Czell Szombathely vidékének termelőképességét elvitatni akarnám, meg kell jegyeznem, hogy e vidék leginkább csak gabonát adhat a forgalomnak, egyéb kereskedésre alkalmas termény itt nem igen van, de a mi van is annak szállítását se veheti e tervezett vasút maga fel, mert a vitel megoszlik a már meglevő sopronkanizsai vonal közt, mely a Sárvár és Szombathely vidéke termelése szállítási igényeinek maga megfelel, a Rába és Marczal keleti részén levő vidék pedig meglelné terményének elszállítását a pápa-somlyói vonalon, melyhez elég közel van. Mindezen akadályok s nehézségek a jánosház-molnári vonalnál nem léteznek, mert Karakónál a Marczal ki van száradva, 3 /4 részszel keskenyebb mint Czellnél, a Rábát áthidalni nem kell, mert Vasvárnál a sopron-kanizsai pályával találkozván, ennek a Rábán már meglevő hídját felhasználhatja a Rába közvetlen déli oldalán levő hegység által okozott téremelkedés, s e miatti nehézség Sárvárnál, Molnárinál is egyformák, s e tekintetben előnyben egyik sincs. De fontos az, hogy a jánosház-molnárii vonal nagyobb vidéknek s többféle terménynek szállittását nyerné meg, mert az általa érintett vidéknek forgalmát más vasút (közel nem lévén) nem venné el, se vonal közelebb esvén Zala megyéhez is, nem csak Jánosháza vidékének nevezetes mennyiségű gabna- és dohánytermésének, hanem a Balaton melléke által előállítóit több százezer akóra menő, s világkereskedésre alkalmas bortermésének, mégis Sümeg vidéke gabna, különössel! kő- és mésztermelésének elszállittására szolgálhatna közvetítőül, mely forgalom a czellszombathelyi vonaltól elesik, a nélkül, hogy a már érintett vasúti concurrentia miatt más vidék, s más termények által pótoltatnék. Ezek mind oly tényezők, melyeket a jelen vasút irányának meghatározásánál figyelembe venni nem csak czélszerű, hanem szükséges is s ha már a tisztelt ház 6 vagy esetleg 11 mértföld vasútnak biztosítását szükség n< Ikül elfogadni hajlandó: tegye ezt máshol haszonnal s egy régen érzett szükséges vasút letesittése czéljából : ugyan is, ha a győri vasút Somlyóig lehozatik annak Sümeg, Tapolcza felé Keszthelyig folytatása 8 vagy 9 mértföld hosszaságra terjed, tehát kevéssel többet vagy esetleg kevessebbet, mint a Szombathelyi kerülő igényel, de ezen folytatás által jönne Győr a buda-kanizsai vasúttal s így a tengerrel össze köttetésbe, más részről két, illetőleg három, keléről nyugatra futó vasutat hozván összeköttetésbe, mindegyiknek forgalmát s jövedelmét növelné. Tudom, t. ház, hogy mindezek ellenében egy fontos érv hozathat!k fel, t. i. a múlt országgyűlésnek deczember 4-én 2970. szám alatt