Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

490 47. országos ülás Julius 9. 18S3. javaslatát mielébb terjeszsze a ház elé. (Felkiáltások: Ez már el van fogadva!) Várady Gábor: T. ház! Már az átalános tárgyalás alkalmával voltam bátor kifejezni azon nézetemet, hogy egy részről a polgárok jogainak megve'dése. más részről a birói függetlenség biztosítása érdekéből szükséges, hogy a a közigazgatási utón szenvedett sérelmekre nézve, a polgárok (Zaj. Felkiáltások: Helyre! Bálijuk!) a birő ótalmát vehessék igénybe. Nem hivatkozom Anglia példájára, amelyre annyiszor történt már hivatkozás, és a mely ország alkotmányának ez; egyik legsarkalatosabb alap elvét képezi; hanem hivatkozom a birodalmi tanácsban legközelebb alkotott törvényre, a mely szerint a birői ótalmat igénybe veheti a polgár minden közigazgatási utón szenvedett sérelmének orvoslása érdekéből. E tekintetben, hogy nagyon rövid legyek, t. ház, következő külön szakaszt vagyok bátor javaslatba hozni: (Olvassa:) „Uj szakasz a 24. § után:" 25. §. A közigazgatási utón hozott határozatok ellen az, ki magát jogaiban sértve lenni véli, jogsérelmének orvoslását a nyertes fél ellen a törvény rendes utján az illető birőság előtt követelheti. A jogaiban közigazgatási utón sértett polgár az ez utón hozott határozat ellen az illető állami, törvényhatósági, vagy községi hatóság vagy tisztviselő ellen a biró dtalmat igénybe veheti ? A közigazgatási rendeletek ellen elkövetett kihágásokért is a polgárok a törvényben határozottan kijelölt eseteken kivül csak illetékes birói ítélet folytán vonathatnak büntetés alá." Meg vagyok győződve, t. képviselőház, hogy az igeit t. igazságügyminiszter ur az itt foglalt elveket magáévá teszi, mint ezt beszédében több alkalommal ismételve kinyilatkoztatni méltóztatott. Talán csak azon kifogás tétethetnék ezen javaslat ellen •— nézetem szerint nem alaposan — hogy nem illik be ezen törvény keretébe. (Felkiáltások jobb felől: Ugy van!) Leszek bátor egynehány szóval előadni nézetemet, hogy igen is, beillik. (Halljuk!) Az igen t. igazságügyminiszter ur maga is ismételve kijelentette. hogy e törvényjavaslat nem egy rendszeres mű, hanem a törvényhozás elébe terjesztendő rendszeres munkáknak, mondhatni, csak némely elveit tartalmazza magában. Az én javaslatom is csak elveket tartalmaz, melyek homogének azokkal sok tekintetben, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak. Ezenkívül ezen javaslatom nem foglal magában másnemű intézkedéseket, mint meh ékre nézve á törvényjavaslat valósággal intézkedik, így például ezen tételek: „hogy a közigazgatás az igazságszolgáltatástól elkülönítessék", hogy ,,a birői hatóságok és közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatI kozhatnak", nem egyebek, mint az elveknek I főbb vonásokbani körvonalozása. Az én javasla; tom sem egyéb, mint ezen körvonalozásnak legi alább némi részben kiegészítése. De feltűnőbben mutatkozik az összhangzás az én javaslatom, és j átalában a törvényjavaslat intézkedései között a 24-ik §-ban, a hol a biró és a közigazgatási hatóságok közt felmerült illetőségi ütközések iránt ' történik intézkedés. Mind azt mutatja, t. képviselőház, hogy ezen javaslat nagyon is beillik, különösen az igazságügvminiszter urnák ismételve tett kijelentése nyomán, ezen törvényjavaslat keretébe. Én, tisztelt ház, bátor vagyok ezen javaslatot egyszerűen a ház figyelmébe ajánlani, miután kimutattam, hogy az elvekre nézve ez tökéletesen öszhangzásban áll azokkal, a miket t. igazságügy miniszter ur e házban több izben előadott ; de öszhangzásban áll magának a törvényjavaslatnak egész menetével. Ezen törvényjavaslat, t. képviselőház, komoly aggodalmakat keltett itt a mi körünkben, és kétségtelenül a hazában is több helyen. Mennyiben alaposak ezen aggadalmak, azt a jövő fogja megmutatni; de a t. képviselőháznak hatalmában áll, ezen aggodalmakat, legalább részben, már most megszüntetni, és ezen aggodalmak káros következményeit, legalább némi részben, már most mérsékelni az által, hogy ha javaslatomat elfogadni méltóztatnék. Hiszen a t. igazságügyminiszter ur a birói hatalmat és függetlenséget nem ugyan ezen törvényjavaslatban, hanem itt e házban több alkalommal mondott ! beszédében igen szép és magas polczra állította. Az én javaslatom nem egyebet czéloz, mint az igen t. igaztágügyminiszter ur beszédében fejtegetett elveknek, legalább részbeni megtestesitését. Igen kérem a t. házat, méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés bal felől) Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa Várady Gábor rnódositványát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Tiszt, képviselőház! Ha igen t. barátom. Várady Gábor, csupán csak azért tette ezen indítványát, hogy az ország meg legyen nyugtatva, akkor én kijelenthetem, hogy ezen elvek ellen semmi kifogásom nincs. Ha azonban indítványának czélja az, hogy ezen heterogén intézkedések a szőnyegen forgó törvényjavaslatba foglaltassanak, akkor kénytelen vagyok indítványa ellen szavazni. Hogy a közigazgatási visszaélések felett is a biró ítéljen, igen, ezen elvet elfogadom; de maga t. barátom is bele tette azt javaslatába, hogy ,,a törvényben meghatározott eseteken kivül," Ha maga is belátja indítványozó ur, hogy lehetnek kivételek, melyeket kü-