Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
47. országos ülés Julius 9. 1S69. 493 hogy a competentia kérdése gyakran a kormány és a törvényhatóságok közt is e kérdés, és hogy fordulhatnak elő esetek, melyekben a biró és közigazgatási hatóságok közt az illetékességi kérdésnek meghatározása a kormányt közvetlen érdeklő ügyekre vonatkozik, és ily ügyekben a kormány, mint saját ügyeinek birája, az illetékességet a körülmények és saját érdekei szerint állapithatja meg, mellőzve, mondom, azon visszaélések eshetőségeit, melyek az ilyen fonák eljárásnak természetszerű következményei szoktak lenni : csak azt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy, ha a 24. §-t minden változtatás nélkül elfogadja, akkor a t. ház következetlen lenne önmagához, következetlen lenne azon elvhez, melyet ugyanezen törvényjavaslatnak előbbi szakaszaiban már megállapítani méltóztatott. Megdöntetnék az 1. §-nak elve, melyben kimondatott, hogy „az igazságszolgáltatástól a közönség elkülönittetik;" mert hiszen a közigazgatásnak legfelsőbb orgánuma, a kormány, mind a két hatalmat gyakorolja, ha az illetékességi kérdésekben birói jogokat is gyakorol. Meg lenne döntve továbbá a bírák függetlenségének elve is; mert a birói hatalom jogkörének csonkítása folytán a közigazgatás az igazságszolgáltatás fölé emeltetik és igy a bíróság a minisztériumnak alárendelve lesz. De következetlen lenne a t. ház az első §. második pontjában lefektetett elvhez is, melyben az mondatik, hogy „sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak": mert ha a kormány illetékességi kérdésekben bíráskodik, ezen cselekvénye által a bíróság hatáskörébe avatkozik. Több jeles szónok az átalános vita alkalmával hangsúlyozta azon elvet, miszerint a törvénynek egyes esetekre alkalmazása felett Ítéletet, határozatot hozni, — a törvényt egyes esetekben magyarázni, egyedül a biró lehet hivatva, még a közigazgatási bíróságok és a kormány irányában is. Ez az átalán elismert igazságok közé tartozik. Nem hiszem, hogy a t. ház a 24. §. elfogadásával ezen elvet meg akarná dönteni. Többen az igen t. jobb oldal szónokai közöl nagy előszeretettel hivatkoztak az európai közvéleményre. Igen helyesen. Méltóztassanak most is erre gondolni; gondolják meg, hogy mit mondana ezen közvélemény, ha a mi szabadelvű igazságügyminiszterünk törvényjavaslatát Oroszország törvényeivel összehasonlítaná, és ha látná, hogy mig az orosz törvény az illetőségi kérdés elintézését a törvényes bíróságra ruházza, addig ezen törvényjavaslat ugyanezen jogot a kormánynak akarja fentartani: félek, t. ház, hogy a szabadelvüség elismerése bajosan lenne a mi előnyünkre eldöntve. Nem szándékozom én, t. ház, a mintául szolgálható államokra hivatkozni, valamint azt hiszem, hogy más részről a t. jobb oldal szónokai sem fognak a franczia államtanácsra, mint e tekintetben mintára, hivatkozni; de szabad legyen arra figyelmeztetnem a t. házat, hogy a szomszéd örökös tartományoknak 1867. deczember 21-én kelt államtörvényében is az illetőségi kérdések eldöntése egy bíróságra, a Reichsgeriehtre van ruházA T a. A t. igazságügyminiszter ur azzal védte törvényjavaslatát, hogy ő a kormányra ezen jogot csak ideiglenesen akarta ruházni; a törvénynek további intézkedéséig. (Halljuk!) Mondani méltóztatott továbbá, hogy eredetileg a kormány ugy fogalmazta ezen §-t, hogy „ily kérdésekben az állambiróság legyen döntő; de miután ez még felállítva nincs, és mivel nem tartotta helyesnek egy korábbi törvényjavaslatban hivatkozni oly intézményre, mely még nem létezik, megállapította a törvényjavaslat jelenlegi szövegét." Bocsánatot kérek, t. ház! de ez nem mentség. A mely elv magában véve rósz, annak ideiglenes alkalmazása is helytelen. Azután ha nem létezik még állambiróság, vannak más főtörvényszékeink, melyek birói jogokat gyakorolnak; itt van p. a semmisítő törvényszék, mely a törvény további intézkedéséig az ily illetőségi kérdéseket elintézhetné. De arra, hogy a birói jogi kört, habár ideiglenesen is, a kormány ragadja magához, én részemről, t. ház! semmféle ürügyet el nem fogadhatok. Azután egészen tisztelettel kérdem a tiszt, igazságügyminiszter úrtól, hogy ha valóban nem tartja helyesnek egy korábbi törvényjavaslatban hivatkozni oly intézményre, mely még nem létezik: méltóztassék nekem megfejteni, hogyan találja ezen elvvel, hogyan találja saját következetességével összeegyeztethetőnek azt, hogy a birói felelősségről szóló törvényjavaslatban az uj intézmények egész halmaza és számos oly hivatal említtetik, melyek a még nem létezők sorába tartoznak ? Kérdem a t. miniszter úrtól: hogyan tudja a következetességgel összeegyeztetni azt, hogy tegnap Pest belvárosa érdemes képviselőjének indítványát nem csak elfogadta, hanem arra szavazott is? Ezen inditvány pedig azt foglalta magában, hogy egy még nem létező intézmény, az állambiróság, már most — tehát előzőleg — a törvényben megemlittessék és arra jogok ruháztassanak. Egész tisztelettel bátorkodom a t. igazságügyminiszter urat figyelmeztetni, hogy a következetesség nem csak az igazságnak, hanem némileg a tekintélynek is alapféltétele.
