Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

481 47. országos ülés Julius 9. 1869, a törvényhozó testület a rokonság fokozatát számítani. En úgy hiszem, nem csalódtam, ha felteszem, hogy a t. igazságügyminister ur is, ezen ízek távolsága alatt a római jog szeriDti távolságot és nem az egyházi jog szerintit érti. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Addig, mig polgári törvénykönyvünk nem lesz, természetesen Verböczy szerint fog számíttatni, miután más eynosura nincs. Elnök: Elfogadja a ház a 15. illetőleg a 16 §-t a központi bizottság szerkezete szerint? (Elfogadjuk!) a kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja következik a 16, illetőleg 17. §. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa a 16. illetőleg 17. %-t.) Horváth Döme előadód A központi bizottság szövegezése szerint a 16. §. első bekezdésének végszavai „képtelenné vált" helyett tétessék: „többé nem képes." Ezen kifejezést, mint corectebbet ajánlja a központi bizottság. Irányi Dániel: T. ház! Igen kényes, mondhatni kellemetlen feladat valakit arra figyelmeztetni , hogy hivatalos kötelességének többé megfelelni nem képes. A ki a birák nyugdíjaztatásáról szóló törvényjavaslatot olvasta, lehetetlen, hogy fájdalmat ne érzett légyen, midőn azon eljárást látta, melyet az öreg biró ellen ott követni szükséges. (Ugy van! halról!) Tudjuk, hogy az öreg emberek szívesen megvallják, hogy testileg megfogyatkoztak, szellemi tehetségeiknek elernyedését bevallani nem szeretik. Ennek aként vette elejét a franczia törvényhozás, hogy meghatározta azon kort, melyben a biró tetszik nem tetszik, nyugalomba lépni köteles. Francziaországban ezen kor a 70-ik esztendő minden bíróra nézve, kivévén a semmisítő törvényszék tagjait, kikre nézve a 75. év van meghatározva. En azt gondolom, ezen példát nekünk is lehetne és kellene követnünk azon különbséggel, hogy talán nem lenne szükséges a 75-ik esztendőig menni, hanem meg lehetne állapodni a 70-ik esztendőnél azon hozzáadással, a mi Franeziaországban szintén létezik, hogy kivételes esetekben joga legyen az igazságügyminiszternek megmarasztalni a bírót a 70-ik esztendőn is tul, ha kötelességének tökéletesen képes megfelelni. (Helyeslés.) Ily esetek, ha ritkán is, de mégis előfordulnak. Előfordult különösen Dupinnél, ki, gondolom, épen 75 éves korában szólittatott föl a főállamügyészség elvállalására és a ki azt halála nabjáig, mely 83 esztendős korában történt, vitte. Én ennélfogva ezen szakaszra nézve a következő módositványt vagyok bátor indítványozni. (Halljuk!) „A biró, midőn 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve ha az igazságügyminiszter által hivatalának folytatására felszólittatik és tovább szolgálni kíván. Ezen kívül csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozása mellett hivatalos kötelességeinek teljesítésére többé nem képes. A nyugdíjrendszert a bírákra nézve külön törvény határozza meg." (Atalános helyeslés!) Horvát Boldizsár igazságügyimniszter: Kérném még egyszer felolvastatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa Irányi Dániel módositványát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T, ház! Ezen indítványt minden ellenvetés nélkül elfogadom. Elnök: Elfogadja a t. ház Irányi képviselő ur módositványát? (Elfogadjuk!) Beáky Eajos: T. ház! Én csak ezen „midőn" szót kívánnám kihagyatni, mert a ,70-ik év" azt is megmondja, hogy „mikor." Horvát Boldizsár igazságügy miminiszter: „Midőn" helyett „miután" szót lehetne tenni. Elnök: Legjobb lenne talán: „miután 70-ik évét betöltötte." (Atalános helyeslés.) Tehát a 16. §. helyett jön Irányi képviselő ur módositványa az imént elfogadott szó módosításával. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 17-ik, most már 18-ik %-t.) Horváth Böme előadó: A központi bizottságnak e §-ra nézve nincs észrevétele. Várady Gábor: T. ház! Nekem ezen szakasz tartalma ellen semmi észrevételem nincs azon esetben, ha az néhány szóval megtoldatik. A szerkezet igy szól. ,,Minden biró évenkint hatheti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrendtartás intézkedik." A toldás ez lenne: ,,mely ügyrendtartás a törvényhozás elé terjesztendő. Nincs kétségem az iránt, hogy a t. igazságügy miniszter ur szándékkal hivatkozott a javaslatban az ügyrendtartásra, hogy azt annak idejében a törvényhozás elé fogja terjeszteni tárgyalás végett. Van az ügy rendtartásnak oly része, melyre nézve szorosan véve nem szükséges, hogy a törvényhozás intézkedjék. Ilyen a hivatalos órák meghatározása, az igtató és kiadó hivatal, ugy szintén az irattár rendben tartása s átalában mindaz, mi a belső kezelésre vonatkozik. Ezek kétségtelenül az ügy rendtartásnak csekélyebb, és jelentéktelenebb részeit képezik. Hanem van az ügyrendtartásnak egy más, sokkal fontosabb része, mely részletesebben intézkedik a birói hivatalok betöltéséről, vezetéséről, ugy szintén az ellenőrzésről, továbbá a birák közötti rokonsági viszonyokról, a fegyelmi eljárás részleteiről a minősitvényi táblázatokról, átalában a birák és birói hivatalok kötelességéről és teendőiről, a távollevő birák helyettesítéséről s több ezekhez