Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

468 46. országos ülés Julius 8. 1869. sem a minisztertől. Az, hogy ő a társadalmi élet minden erétől eízárassék, teljesen lehetetlen és a kinevezési rendszer mellett teljesen lehetetlen az is, hogy a kormány befolyásától teljesen elszigeteltessék. Most, ha ily körülmények közt, midőn őt a kormány befolyásától teljesen elszigeltetni nem lehet, azt akarjuk, hogy ő ne legyen egyoldalú, ne legyen e befolyás martalékául oda dobva : én azt tartom, hogy azoa elvet kell követni, melvet e tekintetben Amerika axiomának tekint: hogy, miután nem lehet minden társadalmi befolyástól elzárni, meg kell engedni, hogy a polgárokkal különféle oldalokról érintkezzék, mert akkor ezek egymást elutalják és igy sokkal függetlenekb lesz, mintha egy oldalról megengedtetik neki a befolyás, más oldalról pedig a részvéttől kizáratnék. Pártolom Péchy kédviselő ur módositványát. (Marad a szerkezet !) Dietrich Ignácz : Annyival inkább pártolom e módositványt, mely e § kihagyását kivánja, mert ugy hiszem, a bírótól e törvényjavaslat sem akarja elvonni a politikai jogot. A biró fog minden választásban részt venni, s igy igen furcsának tartanám, ha a politikai összejövetelekben nem vehetne részt. Kérem tehát részemről is e § kihagyását. Szeniczey Ödön: Én sem akarom magam részéről a birót politikai véleménye szabad nyilvánításától, jogaitól megfosztani, és azért a 10. § szövegében leginkább a politikai kifejezéssel nem tudok megbarátkozni. Mert vannak politikai testületek, melyeknek nincs agitationalis czéljok, és vannak olyanok, melyek csupán ily czélra alakulnak; én tehát oda kívánom tétetni, hogy a „politikai agitationalis."' (Elénk ellenmondások. Derültség.) Nyáry Pál: Én a politikai hitet épen olyannak tartom, mint a vallásit. Legveszedelmesebb az, midőn valaki nem meri kimondani véleményét, hanem titokban működik. Volt idő, mikor meghatározta a törvény, hogy csak ilyen és ilyen vallásbeli egyének alkalmasak a biróságra, alkalmasak a törvényhozásban részt venni; de később a felvilágosodás oda haladt, hogy a vallás-különbség teljesen megszűnt. Hát az Istenért! hogy alacsonyítaná magát Magyarország töivényhozása, hogy épen ezen politikai hitvallásra nézve nem állana az elv? Ez. gondolom, a legnagyobb érv arra nézve, hogy ez kihagyassék. Azt is hallottam, hogy lehetnek olyan politikai gyülekezetek, a melyeknek nem agitationalis czéljok van. Ennek nincs értelme. Mert ha agiíatio alatt azt értjük : tettleg megtámadni a mostani állapotot, akkor, azt gondolom, ily gyülekezetet itt nem értünk: mert az olyan egyesület a törvénybe ütközik, és az ilyennek megszüntetése iránt az illetékes biró intézkedik. Ezekről tehát nincs szó ; itt csak oly politikai egyesületekről, gyülekezetekről van szó, a melyekben vélemények váltatnak. De midőn a valláskülönbség iránt egy forma véleményben vagyunk, azt hiszem, nem lehet megtagadni az f egyformaságot a politikai véleményektől sem. Én, megvallom, oly embert, a kiről azt mondják, hogy nem szabad politikai véleménynyel birnia, nem választanék birónak: mert az épen olyan lehetetlenség, mint hogy vallása ne legyen. Szabó Miklós: Ezen szakasznak leginkább három részere tétettek észrevételek. Nevezetesen: a t. indítványozó ur azt mondotta, hogy ugy állitatik elő, mintha az a biró méltóságával nem férne össze. Erről egyátalában szó sem lehet: mert itt például az is fel van említve, kogy nem lehet országgyűlési képviselő;; pedig bizonyosan nem azért, mert ez nem fér össze a biró méltóságával. Ez érv tehát egyátalában nem áll. Az is hozatott fel továbbá, hogy nem szükséges elzárni a bírót a politikai társadalommal való érintkezéstől. Hiszen senki sem akarja kizárni, mert a biró szintúgy a társadalomban él mint bár ki. De ebből nem következik, hogy csak az él a társadalomban, a ki egyszersmind valamely politikai vagy munkás-egylet tagja is. Harmadszor az hozatott fel, hogy legyen a birónak politikai hitvallása. Igen, legyen, s különösen az alkotmányos élet szabad levegőjében nem lehet ezt tőle elvenni. Körülbelül mindenki tudja a másikról, micsoda véleménynyel bir. De az egészen más, hogy olyan egyesületek és gyülekezetek tagja legyen,, a hol a politikai szenvedélyek hullámzásai a legmagasabb fokra szoktak hágni. A törvényjavaslat czélja az, hogy ezen hullámcsapásoktól megóvja a birót: mert igen gyakran jön azon helyezetbe, hogy a birónak ott, hol a súrlódás a legélénkebb, később Ítélnie is kell; tehát aggályossá válnék. En tehát ezen okoknál fogva e szakasz megtartását indítványozom. Babes Vincze: En egyszerűen azon kérdést intézem: lehet-e feltenni, gondolni, követelni, hogy valaki, ki e hazában született, hazáját szereti és hazafi, a hazai ügyek által ne érdekeltessék? (Eláll!) Ha pedig érdekeltetik, legyen az biró, pap, vagy akármi, nem lehet tőle megtagadni, hogy meggyőződése szerint véleményét kimondja ott, a hol alkalma van, és érvényesítse. Azt követelni, hogy neki a hazai ügyekről, illetőleg politikáról véleményt ne legyen szabad nyilvánítani, az természetellenes dolog, és ha ezt tiltja neki a törvény, titkos utakon fogja azt tenni, a mi sokkal roszabb. (Szavazzunk!) Már hiába, „naturam expellas furca, tamen usque re-