Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

466 4S. orjzígos iilís jai 1333. Következik az f) pont. Horváth Döme előadó (olvassa a központi bizottság szerkezetét.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Mocsáry Lajos módositványát, mely szerint a „tulajdonosa"' kimaradna.) Irányi Dániel: T. ház! Én a biró függetlenségével nehezen tudnám megsgyeztetni, hogy a biró valamely politikai folyóiratnak tulajdonosa legyen, s azt kívánom, hogy a biró pártokon kivül álljon, következőleg én elfogadom a szerkezetet. (Helyeslés.) IMetrich Ignácz : Én is, annyival inkább elfogadom a szerkezetet, mert az előbbeni pontokban ki van mondva, hogy nem lehet iparos vagy kereskedelmi üzlet tulajdonosa, (Helyeslés.) Elnök: E szakaszra tehát szavazni kell. A kik e szakaszt a központi bizottság szerkezete szerint elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Meg- .j történik.) A többség tehát elfogadja. Következik a 8-dik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 8-dik %-t.) Elnök (leszáll s helyét Gajzágó Salamon foglalja el.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság a következő változást kéri elfogadtatni: A 8-ik §. első sorában a magánosoktól szó után „sem" s a második sorban nyugpénzt szó után a következő szöveg közbetétessék: „sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást." Szilágyi "Virgil: Bátorkodom az egész 8-dik szakasz kihngyását hozni javaslatba. En ugy veszem fel a dolgot, hogy a nyugdíj átalán véve tulajdonát képezi annak, a ki ahhoz jogot nyert. Épen ugy tulajdonát képezi, mint akármely érték vagy tárgy, melyet valaki szerzett. Ha tehát valakitől nem lehet azt kívánni, hogy egy állásnak elnyerése előtt szerzett vagyonáról lemondjon: épen ugy nem lehet kívánni, hogy nyugpénzéről mondjon le. A nyugdíj két tekintet alájöhet. Vagy megszerezte és birtokába is lépett annak már kineveztetése előtt a birói hivatalnok, és akkor valóságos értéket képvisel; vagy az előtt már igényt nyert hozzá, jogát azonban később érvényesiti és ez esetben jogszerű követelést képvisel. En nem hiszem, hogy a biró állásának elnyerése után méltányosan kötelezni lehessen arra, miszerint akár értékéről, akár jogszerű követeléséről lemondani tartozzék. A nyugdijat átalában véve nem tekintem absolut összeférhetlenségi motívumnak. Nem tekintem épen ugy, mint nem tekintem azt, hogy ha valakinek adósságai vannak. Igenis elismerem, hogy a biró nem ítélhet oly egyének vagy oly családok ügyében, kiktől nyugdiját húz, vagy a kikhez tartozási viszonyban áll; de ez nézetem szerint nem a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvénybe tartozik; hanem tartozik máshová, jelesül oda, hol a birói felelősségről lesz szó, és tartozik a perrendtartásba. Azt igenis kívánom, hogy a perrendtartásban ki legyen mondva, miszerint a biró nem ítélhet annak ügyében, a kitől nyugdijat húz, vagy a kinek adósa; kívánom, hogy a felelősségi törvényben ki legyen mondva, miszerint a biró szigorú felelősség alá vonatik, ha ítélni mer olyannak ügyében, a kitől nyugdijat húz, és e körülményt elhallgatná. Hasonló tekintet alá kell jönni annak is, mit a központi bizottság a szóban levő §-ba igtatni kivan, midőn azt mondja, hogy a biró senkitől se adományt, se javadalmát el ne fogadhasson. Ez igen helyes; de azt tartom, szintén nem ide való. Hogy a maga helyén mindezt behozzuk, pártolni fogom; ide azonban, a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvénybe nem tartozik, s annálfogva e helyen azt kihagyatni kívánom. (Helyeslés a balközépen.) Szabó Miklós: T. ház! A nyolezadik szakaszra előttem szólott képviselő ur leginkább azt az észrevételt teszi, mintha ebben a tulajdoni jog megtámadtatnék; de ha ez állna, akkor állna az előbbeni szakaszban is, hol a mondatik hogy a ki birói hivatalt visel, annak nem lehet ipara vagy kereskedése. Nem a tulajdonjog van itt megtámadva, hanem egyszerűen csak az van kimondva: hogy az, ki iparűzlettel bír vagy olyat folytat, nem lehet biró; szintén nem lehet biró az, ki mások irányában bizonyos függésben van. Ez által senki igénye nem támadtatik meg, hanem kizáratnak a birói hivatal viseléséből mindazok, kik nem bírnak teljes függetlenséggel. Nyáry Pál: Hát adós lehet-e a birói Szabó Miklós: Adós lehet, hanem csak bizonyos határig, mert az 5-ik §. kizárja azt, a ki csőd alatt áll. Egyébbiránt ez mindenesetre a compatibilitás kérdéséhez tartozik: mert ha megengednők azt, hogy valaki nyugdijt, vagy más nemű adományt, vagy javadalmazást elfogadjon, legtágabb tér nyittatnék a visszaéléseknek; mert bárki is valamely hatalmas társulatnak zsoldjába állhatna nyugdíj czime alatt. Ugyanaz áll az adományra vagy másnemű javadalmazásra nézve is. Ennélfogva ragaszkodom ezen §. minden egyes kifejezéséhez és mellette szavazok (Elfogadjuk!) Dietrich Ignácz: T. ház! En is a szerkezet mellett vagyok, röviden megmondva, azon okból, mert a nyugdijt ugy értem, hogy azt oly embernek adják, aki szolgálatra nem alkalmas (Teítszés a jobb oldalon.) Nem tudom, helyes volna-e, ha a birói hivatalra oly egyént alkalmaznánk, ki a nyugdíj által alkalmatlannak bizonyult a további szolgálatra, hacsak más —