Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
460 45. országos ülés Julius 8. 1869. san foglalnak el a világiak közöl, sőt, mint tudjuk, majdnem az összes egyházi ügyek világiak kezében vannak. Azon esetre pedig, ha a katholikus autonómia is létre talál jönni, és e szerint katholikus is viselhet világi vagy egyházi hivatalt, ezek is kizáratnak. Már pedig azt hiszem, t. ház, a legkisebb incompatibilitás sincs egy protestáns gondnok és egy biró állása közt; sem belső, sem külső incompatibilitást — ha szabad igy kifejeznem magamat — egyátalában nem látok. Mert ÜZj ti ki ilyen hivatalt vállalt el, vallásos, és általában a közügy iránti buzgalomból teszi, mi az illető egyént mindenesetre kedvezően qualificálhatja. A mi pedig azon incompatibilitást illeti, hogy hivatalos kötelességeit mulasztaná : erre nézve igen jól tudjuk, hogy az ilyen egyházi hivatalok korántsem veszik annyira igénybe az illetők idejét és tevékenységét, hogy a birói állomásnak teljesen meg nem felelhetnének. Az pedig, ugy hiszem, egyátalában nincs a kormány érdekében, hogy a világiakat az egyházi dolgok kezeléséből kizárja, mert azt igen jól méltóztatik tudni, kik ezen dolgot közelebbről figyelemmel kisérték, hogy a világiak befolyása az egyházi ügyekbe mindenkor csak enyhitőleg és visszatartólag hat, az egyháziaknak mindig élesebb felekezetiessóge ellenében. És ha korlátoztatnak a felekezetek, a protestánsok, zsidók, abban, hogy szabadon válaszszák elöljáróikat, ez némileg a szabad vallásgj r akorlat rovására történnék, a mennyiben eddig nem voltak korlátolva abban, hogy kit válaszszanak, kit ne válaszszanak; napjainkban pedig a szabad vallásgyakorlat és annak minden követelménye, ha valaha valami, a korszellemnek érett gyümölcse gyanánt tekinthető. A mi illeti a d) pontot, itt az mondatik, hogy a biró „nem lehet tanár vagy tanító." Ezt igy egyszerűen kimondatni nem szeretném, hanem czélszerünek tartom, megengedni azt, hogy magántanárok, úgynevezett docensek, birói személyek is lehessenek. En sem kívánom, hogy a biró, akár az állam, akár egyes testületek által rendes fizetéssel ellátott rendes vagy akár rendkívüli tanár legyen: mert az ily állomás túlságosan igénybe veszi az időt, és némileg függetlenségi tekintetben is árthatna. De azt, hogy különösen a vidéken, hol nagy hiány van az ilyen emberekben, például épen szaktudományokból, a jogtudományokból, ne adjon tanítást, ezt én egyátalában nem tartom szükségesnek kimondani, annyival inkább nem, mert azt hiszem : a biró előnyére válhatik az, ha annyira qualificált a tudományosság tekintetében és annyi vonzalmat tanusit a tudományok iránt, hogy képes is, kész is ismereteit másokkal közölni. A mi illeti az eredeti szerkezetnek a központi bizottság által csekély módosítással meghagyott e) pontját, erre nézve bátor vagyok azon véleményemet nyilvánítani, hogy ezt egészen kihagyandónak vélném. E pont szerkezete is hibás; mert nézetem szerint egymástól nagy mértékben eltérő és különböző dolgot tartalmaz. Kimondja ugyanis először, hogy a biró nem folytathat kereskedést vagy iparüzletet; másodszor kimondja, hogy a biró nem folytathat oly foglalkozást, mely hivatalos kötelességének elmulasztását vonhatná maga után; végre azt is mondja, hogy a biró nem folytathat oly foglalkozást, mely a biró függetlenségével össsze nem fér. E három különböző tárgy, de mindenesetre két különböző tárgy, t. i. a két utóbb említett átalános intézkedés és az, hogy ipart és kereskedelmet nem folytathat, akként van e pontban összeszorítva, a mint az nézetem szerint törvényben, hol a szerkezetnek s irálynak lehetőleg correctnek kell lenni, igen helytelen. De azt hiszem, lényeg tekintetében sem fogadható el. Különösen nem tartom jónak, átalánosságban beigtatni, hogy a biró nem folytathat oly foglalkozást, mely a. biró függetlenségével össze nem fér. Ha vannak ily dolgok, lehet azokat a törvényben specifiee elősorolni, a minthogy a következő paragraphusok ily egyes eseteket foglalnak magukban; de ily átalános intézkedések által a bírákat kiteszszük annak, hogy a felsőbbség bármi ürügy alatt beléjök köthessen, ki vannak téve örökös secaturának, s ez által épen függetlenségök van koezkára téve. Ezt tehát kihagyatni kívánnám. Kihagyatni kívánom azon intézkedést is, hogy a biró nem folytathat ipart és kereskedést. Ez azon intézkedések egyike, mely leginkább fogna közreműködni arra, ha törvénybe megy, hogy a biró a rendes társadalmi állásából kiszakittassék, és azon érdekek és kötelékek, melyek a birót, mint más embert, a társasággal összekötik, nagy mértékben megszakittassanak. A biró gyakorló kereskedő vagy iparos nem lehet, ezt nem szükséges törvénybe kimondani, magától értetődik, hogy nem lehet boltos vagy mesterember. De helytelen átalánosságban felállítani azon elvet, hogy iparüzletet és kereskedést nem folytathat. Megvallom, t. ház, azon benyomást teszi rám ennek kimondása, mint ha az ipar és kereskedés természeténél fogva oly valami volna, mi oly állású személynek, minta biró, derogálna, holott épen a szabadelvüség és a demokratia, melynek eszméjét, azt hiszem, a ház mindkét oldalán sajátunkul követeljük, azt kívánja, hogy a munka egyátalán tisztességes dolognak tekintetik. Megvallom, hogy abban, hogy birói személy kereskedést vagy iparüzletet ne folytathasson, aristocratikus felfogást látok, sőt némileg azon czopfbs időkre emlékeztet? melyeknek azon bureaukratikus