Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
438 46. országos ülés Julius 8." 1869. Bethlen Sándor gr. interpettatióját:) „Szándékozik-e a t. pénzügyminiszter ur az Erdély némely utjain fenálló ut- és hidvámokat megszüntetni s ezen utvámok jövedelmeit tavaly tett ígérete szerint a közelebbi év budgetjébe be nem venni?" Elnök: Közöltetni fog a j^énzügyminiszter úrral. Kuba János: T. ház! Az összes t. minisztériumhoz van szerencsém egy kérdést intézni. Indokolásra nem hozhatok fel egyebet, mint a mi magában az interpellatióban foglaltatik. Kérem tehát azt egyszerűen felolvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Kuba János interpellatióját:) „Sz. kir. Szakoleza város községe, a közte és a morvahoni straznítzi uradalom között fenforgó határvillongási ügynek orvoslása és e helyütt megháborított országhatárának helyreállítása végett, a t. képviselőházhoz még a múlt évben kérvényt nyújtott be, mely a t. képviselőháznak 1868. deczember 8-án 30 50. sz. a. kelt határozata következtében az öszszes minisztériumhoz azon kijelentéssel tétetett át, hogy ez az ezen tárgyra vonatkozó összes adatokat, s országos küldöttségek munkálatait véleményes jelentéssel a ház elé terjeszsze. Nehogy tehát ezen határvillongási ügynek országgyűlési elintézése továbbra is halasztassék: bátorkodom a mélyen t. összes minisztériumhoz tiszteletteljesen a következő kérdést intézni: „Mikor szándékozik a mélyén t. minisztérium a Szakoleza sz. kir. város, és a morvahoni strazniczi uradalom közt fenforgó határvillongási ügyre vonatkozó irományokat, s országos küldöttségek munkálatait véleményes jelentésével a ház elé terjeszteni V Szlávy József államtitkár: A belügyminiszter ur nincs ugyan jelen; de ha megengedi a t. ház, kész vagyok azonnal felelni helyette. (Halljuk!) A kérdés, melyet t. képviselő ur sürget, igen bonyolódott kérdés, mely az országot századokon át foglalkoztatja. Ismételve küldettek ki ez ügyben vegyes bizottságok ugy Magyarország, mint Morvaország részéről. A mennyire az iratok halmazából, a melyek előttem voltak, értesítést meríthettem, a magyarországi küldöttségek mindig elismerték Magyarországnak jogát, a morvaországi küldöttségek azonban azt tagadták. E kérdésben az ország határának kérdésével össze van vegyítve egyúttal magántulajdon jogi kérdés, a mennyiben egy bizonyos erdőt Szakoleza városa egyrészt, és a strasznitzi uradalom másrészt magán tulajdonául követel. A dolog tehát nem oly könnyen elintézhető, hosszas tanulmányt kivan, és a megváltozott államviszonyokhoz képest ki kell még találni az utat és a módot, a melyen lehet e czélhoz eljutni. A minisztérium előtt e kérdés különben tanulruáiryozás alatt van, és ugy reménylem, hogy midőn az országgyűlés ismét össze fog jőni, képes lesz a minisztérium a tisztelt háznak erről előterjesztést tenni. (Helyeslés.) Kuba János: A válaszban megnyugszom, nyugodtan elvárván a kilátásba helyezett előterjesztést. Mednyánszky Sándor: Azon válasz, melyet a Somogy megyébe küldött királyi biztos ügyében a minisztérium részéről nyertem, oly felületes, hogy azt a kormánynak egyik kitűnő tagjától ily komoly tárgyban nem vártam volna. Mert kérdem, miké}} lehet föltenni felelős miniszterről, hogy oly elhasznált najooleoni frásisokkal élvén : agrárius mozgalom, földfelosztási vágyak, a társadalmi rendet veszélyeztető szempontokról beszéljen, melyek őt annyira elrémítek és megzavarták józan íteletében, hogy meg sem várván a hivatalos jelentést, csupán, mint monclá, hitelt érdemlő egyesek felterjesztése folytán a hatalom minden attribútumát mozgásba hozá a cselből, hogy egy egészen békés megyét ostromállapotba helyezzen. Kérdve már most : mi az eredménye ezen rendkívüli vizsgálatnak? azon választ nyerjük, miszerint várjunk türelemmel, mert a királyi biztos, ámbár már két hónap óta működik, még csak néhán} 7 vizsgálatot fejezett be, melynek titkát természetesen, még leleplezni nem lehet. Az ily válasz kielégítheti ugyan az országgyűlés többségét, mert az nem talál alkotmányos sértést az ily eljárásban; (Helyeslés a jolh oldalon) de nem elégíti ki se Somogy megye közönségét, meby túlnyomólag a ház ezen oldalának (A bal oldalra mutat) tagjai által van itt képviselve, sem nem nyugtatja meg a közvéleményt, mely az országgyűlésen kivül nyilatkozik, és nem nyugtatja meg azon pártot, mely nem a jogfeladás, de a jogfentartás álláspontját foglalja el: (FelJdáltások a jobb oldalon: Rendre kell utasítani a szólót!) mert hiányoznak a miniszteri nyilatkozatban az adatok, melyek az eljárást igazolnák, ugy, hog} r most is a sötétben vagyunk kénytelenek tapogatózni. (Zaj.) Ecldig a parlamentális életnek fő kelléke volt a nyilvánosság; és mai nap a miniszterek, főleg a belügyminiszterek, kiknek ügyeiben nem kell tekintetet venni titkos diplomatikai utasításokra, mindig a nyilvánosság elvét szokták követni, nem csak a parlamentek többségei, hanem a törvényhatóságok és egyátalában az ország irányában. Nálunk azonban, ugy látszik, más elv uralkodik. A belügyminiszter bevallotta ugyan azon tényeket, melyek következtében szükségesnek látta nyakra főre kormánybiztost küldeni a megyébe, de e tekintetben Elnök: Bocsánatot kérek, hogy félbeszakítom a szónok urat; de figyelmeztetnem kell
