Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-45
45. országos ülés jii!iU3 7. I8G9. 423 Ezen tervet módositványkép szerkesztve van szerencsém felolvasni és a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk ! Olvassa) : „Az első folyamodásu. bírák a népképviseleti alapon újjá szervezendő megyei bizottmányok s a városi képviselő testületek által a birói minősítéssel biró személyek közöl élethosszra, titkos szavazás utján, szabadon és átalános többséggel választatnak. „A birói minősítést egy szintoly módon és élethoszra választott öt tagú bizottmány ítéli meg. „Birói minősítéssel bírnak: „a) kik 24-ik éves korukat betöltötték, az ügyvédi vizsgát kiáltották s azóta legalább öt évig törvénytudománynyal foglalkoztak, „b) kik ezen tulajdonokon felül feddhetlen jellemüek. „A királyi tábla valamint a legfelső és semmitő törvényszékek biráit, az országgyűlés két házának tagjaiból sorshúzás utján alakított és hatvan tagból álló bizottmány választja a minősített személyek közöl s az illető törvényszék meghallgatásával. „A királyi táblai bíróságra minősítetteknek tekintendők, kik, vagy mint első folyamodásu bírák legalább öt évig szolgáltak, vagy mint ügyvédek, jogtanárok, vagy jogtani írók tíz év óta működnek, és feddhetlen jellemüek. „A legfelső és semmitő törvényszéki bíróságra pedig minősítettek azok, kik mint első fokú bírák legalább 10. vagy királyi táblai bírák legalább öt évig szolgáltak, vagy mint ügyvédek, jogtanárok, vagy jogtudományi írók legalább tizenöt év óta működtek és feddhetlen jellemüek. „Az országgyűlési választó bizottmány két harmadrészben a képviselő, egy harmadrészben a felsőház tagjaiból fog állani." En, uraim! sokkal következetesebbnek tartom azt, hogy ha a választási elvet az első fokú bíróságokra nézve elfogadjuk, azt a fölebbviteli bíróságoknál is megtartsuk, és annálfogva azt következetesen keresztül vittem, az első folyamodásu bíráktól a semmitő szék tagjaiig. Miután azonban azt tapasztaljuk, hogy sok módositvány nyújtatott be a szőnyegen forgó két czikkre nézve; ennél fogva csatlakozom előttem szólott Simonyi Ernő képviselő társam azon indítványához, miszerint mindezen módositványok az osztályokhoz vissza uttasittassanak. (Helyeslés. Éljenzés a szélső hal oldalon.) Jankovics Gyula: T. ház! Midőn az előttünk fekvő törvényjavaslat felett az átalános tárgyalás e házban megkezdethetett, azt monda több érdemes képviselő társunk, miszerint a mostani, illetőleg az ujabbkori országgyűlések egyikében sem volt oly fontos törvényhozási tényező, illetőleg oly fontos törvényhozási ügy a ház asztalán, mint a jelenlegi; mert ez oly mélyen benyúl alkotmányos életünk kebelébe, hogy alig van ága az életnek, melynek szálait e törvényjavaslat mélyen ne érintené. (Helyeslés bal felől.) E tárgynak e törvényjavaslatnak fontosságától magam is át lévén hatva, bátor vagyok annak egyes részleteiről szólani; (Halljuk!) noha elismerem, hogy ily fényes jeles szónoklatok után, mint a milyeneket hallottunk, nekem a felszólalás hálátlan pályát nyit: épen azért beszédemet szűk keretbe fogom szorítani. (Helyeslés a jobb oldalon.) A törvényjavaslat 2-dik szakaszát, mely igy szól: ,.A bírói hatalom ő felsége a király nevében gyakoroltatik, el nem fogadhatom, mert szerény nézetem szerint, a birói hatalom nem ö felsége a király, hanem a törvény nevében gyakoroltatik, és ellenmondást is látok a kitételben: mert, ha egy bizonyos ügyben az elsőfolyamodásu bíróság a király nevében hoz ítéletet, a másod folyamodásu biró pedig megváltoztatja ugyanaz ítéletet, és a harmad folyamodásu biró megsemmisíti : akkor ő felsége nevében háromféle Ítélet hozatott, a mi pedig nyilván ellenmondást foglal .magában. De különben is lehet oly eset, szerény nézetem szerint — meglehet, hogy csalódom, és azért mondom, hogy nézetem szerint lehet ily eset — hogy a király maga is, mint peres fél áll a bírósággal szemben, és akkor „a király" nevében hozatik ezen ítélet is. (Igaz!) De különben is régi törvénykezési szokásunk szerint az első bíróság nem itélt soha ő felsége nevében és nem látom e §. által indokolva, hogy a régi ős szokás mért változtattassék meg. A 3-dik szakaszt, mely szerint az ítélő bírákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király nevezze ki, hasonlag nem fogadhatom el, és pedig leginkább azon oknál fogva, mert ez ősi alkotmányunk legsarkalatosabb elvének, az önkormányzati jognak legfontosabb mozzanatát, a szabad választást semmisiti meg és ez által oly hatalmas tényezőt ragad ki nemzeti beléletünkből, melynek üregét más által helyre nem pótolhatjuk: mert én a t. tuloldalj ról felállított azon vezér elvet, mely szerint egy I institutio, ha az magában véve nem tökéletes és I a jelenkor kívánalmainak meg nem felel, megsemmisítő lenne, nem fogom követni. De igen is követem azon utat, hogy azon institutio emeltessék a jelenkor színvonalára és alakittassék át, a mai igényeknek megfelelőleg és ebből azt következtetem, hogy, ne a választás döntessék porba, hanem oly választási törvény alkottassák, a mely által a mai kor igényeinek és kívánalmainak meg fogunk felelni.
