Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-44

44. országos ülés joiíus 6. 1869. 891 felszabadítjuk, és a birói hatalom és jog gyakorlatát oly független felelős bírákra bízzuk, kik, a mint felülről a törvény által részükre biztosított önállóságuknál fogva mi kegyelmi befolyástól sem függenek, ugy alulról megválasztatásuk miatti hálakötelezettség és a népszerűség hajhászata bilincsei alól felszabadítjuk ? A birói hatalomnak, függetlenségnek s önállóságnak törvény általi biztosítását elkerülhetlen szükségesnek tartom arra, hogy ugy a büntető, mint a polgári eodex kidolgozásához sikeresen hozzáfoghassunk. Bár mily szabad alapon dolgoztassák is ki a büntető vagy polgári törvénykezés , ha a bírónak a keze akár felülről befolyás, akár alulról népszerűség hajhászata által kötve vagyon, a legüdvösebb tárgy is alkalmazásában mindig azon axiómán forog: favor in judice, lex in coclice. Francziaországban a Code Napóleon 63 évi fenállása óta még ma is annyira életrevalónak tanúsítja magát, hogy bár az időviszonyok főbb pontjainak átalakítását követelnék, de épen azért, mivel a birói függetlenségre és önállóságra van fektetve, illetőleg az által szabályozva, még eddig egy hang sem találkozott, mely átalakítási követelményekkel lépett volna fel, pedig annak több pontja , mint képzelni is lehet, ha keletkezésének idejét tekintjük, magán érdekeket mélyen érint. Magyarországnak a codificatió és igazságszolgáltatás gyorsítása egyik fő életfeltétele; hogy azonban ez sikeresen történhessék, kell, hogy a birói hatalom és függetlenség, ugy önállóság, törvény által biztosítva legyen. Az igazság ügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslat által ezt elérve látom, azért ezen 2. és 3-ik pontokra és az eredeti szervezetre szavazok. (Elénk, helyeslés és éljenzés jo'-b felöl.) Szaplonczay József: Több módositvány terjesztetett ugyan elénk a 2 és 3-ik §-ra; miután azonban azok közöl azt fogadom el, melyet Tisza Kálmán képviselő társam beadott, a többihez csak akkor szólhatnék, ha ez elejtetnék. A választások ellen az átalános vita alkalmával igen sok érv hozatott fel; de megvallom, hogy ha végig gondolok az érveken, a melyek elmondattak, ugy találom, hogy alig mondatott el érv. maga a princípium ellen, hanem inkább csak azon visszaélések emiitettek fel, melyek a választásokkal járnak. így maga a t. igazságügyminiszter ur is inkább elemezte a visszaéléseket, melyek elkövettetnek a választásoknál, nem pedig magát a választási elvet; egyet mégis emiitett, mi a választások véghezvitelét jövőre nehezítheti, t. i. azon törvényszékekre nézve, a hol egy királyi városban megyei és városi törvényszékek léteznek, a hol a választások mostanáig együttesen nem történtek. De a választási kihágásokra nézve, fájdalom, hogy elmondattak olyanok, kivált fájdalom, hogy épen az igen t. igazságügyminiszter ur által mondattak el olyanok, melyek, ha a külföld olvasni fogja, igen nagy homályt fognak borítani reánk. Mert hiszen lehet, hogy történtek ily dolgok a képviselőválasztásoknál, de nem történtek ezek a megyei tiszti választásoknál. Mert kérem vegyük fel. mostan a választások sokkal szűkebb körre vannak szorítva, egy-egy községből alig egy pár ember jelenik meg a választásoknál, s ezeknek is inkább az intelligentia teszi legnagyobb részét; de a baj ott rejlik, hogy mindig a múltra tekintünk, s nem akarjuk tekinteni a jövőt is. Mi nem a múltból indulunk ki, hanem beszélünk a jövőről, s kívánjuk : alkottassák oly választási törvény, mely mellett a választás tovább is fönmaradhasson. Epén a most előttem szólott tisztelt képviselő ur előhozza a múltból: mily sokfélék voltak a visszaélések. Hisz ki akarja, hogy a bíró megmaradjon azon állapotban, hogy egyszersmind közigazgatási tisztviselő is legyen? Itt,fekszik a hiányoknak az oka a múltban, mert a kettő nem volt elválasztva és egy ember ezen kettős munkát nem volt képes teljesíteni s ezért ha feleletre vonatott, mindig azt mondta, hogy nem lehet, és igy hátramaradtak az ügyek. Miért tulajdonitja ennek hátrányait, a választásoknak? Hiszen, ha a közigazgatás el lesz választva az igazságszolgáltatástól, s ha a felelősség ki lesz mondva a tisztviselőkre nézve, akkor ezen érvnek nincs semmi hatása a jövőre: mert, legyen elválasztva a közigazgatás az igazságszolgáltatástól, és ha a tisztviselő akar és lehet hanyag, fog is hanyag lenni, ha pedig nem akar és nem lehet, inert felelős, ugy nem is lesz hanyag, és a munka nem lesz hiányos; tehát ezen érv a jövőre nézve nem lehet döntő. Fölhozatott az átalános vita alkalmával, épen Tóth Vilmos képviselő ur által, hogy a választásoknál a vallás és nemzetiségi felekezetek sokszor tekintetbe vétetnek, s ezzel az illető qualincatiőnak köre szűkebbre szőrit! atott; azonban megfeledkezett egy felekezetről, a mi mostan az uralkodó felekezet : a párt felekezetről. Hiszen a kinevezéseknél a párt felekezet sokkal nagyobb szerepet fog vinni, mint vitt eddig a választásoknál a vallási és nemzetiségi felekezet. Hiszen ha szabad ily következtetéseket vonni, akkor én is felemiithetem a most ujonan kinevezett honvéd tiszteket; ha azoknál megkívántatik, hogy bizonyos pártfelekezethez tartozzanak — mert különben nem védhetik meg a hazát s nem lehetnek jó katonák — akkor igen természetes, hogy a birói kinevezéseknél is csak a pártra lesz tekintet, s akkor sokkal nagyobb mennyiség marad ki azon körből, mint eddig, a vallási és nemzetiségi