Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-33

32 33. országos ülés június 22. 1869. összegeket, melyeket még múlt év deezember ha­vában tartozott volna lefizetni, nem fizette le, és ez által a birtokosok meg levén jogaikban sértve, a munkálatok megakadályoztattak. 2-szór. Az alvállalkozókkal, kiknek több fizetést kellett volna teljesítenie, a földmunka]átok iránt perbe keve­redett, mely Pesten a választott bíróság előtt folyamatban van. Továbbá a vállalkozók, da­czára annak, hogy Nagy-Károlytól Szatmárig semmi nemű akadály nem volt, ott semmi mun­kálatokat nem tettek, midőn Szatmár városa a vasúthoz, és saját határára megkívántató slipperek­hez, a hidak építéséhez, az anyagokat a vele kötött egyesség szerint kiszolgáltatni kész volt, és azokat, ki is szolgáltatta. Ennélfogva bátor va­gyok az e tárgyra vonatkozó törvényhatósági csatolmányok, s az idézett „Alföldi Lap" hozzá csa­tolásával interpellatiómat beadni. Majláth István jegyző (olvassa Kis János interpellatióját): „ 1. A Debreczen Szatmár Némethi Tekeházán át Szigetig terjedő vasút­vonal építésére vonatkozó jelentésénél, a minisz­térium micsoda adatokból merité hivatalos tudo­másait, s minő alapokon tette nyilatkozatait? „2. Szatmár-Németi szabad kir. városa vasut­ügyében mindig teljes készséggel járván el, ha a társulat képviselője megkereste — a hivatalos eljárás formái között — segélyre lenni avagy nyilatkozni mitsem mulasztott el — mi lehet an­nak oka, hogy a különben is késett közigazgatási bejárás óta — mely a szatmári oldalon két irányban tervezett vonal egyikét akkor megálla­pította , a magánosokkal legnagyobb részben bevégzett becsű és egyezség után, a földmunka tekintetében még mi sem történt? A vállalkozót ebben mi akadályozza? Hivatalos adatai nyomán kérek felvilágosítást. „3. Van-e arról tudomása a minisztérium­nak, hogy Stroussberg fővállalkozó ellen, alvállal­kozók a velők kötött kötvény megsértése miatt pert kezdettek Pest városa törvényszéke, mint választott bíróság előtt — még pedig azon okon, mert a fővállalkozó a földépités megtehetéséhez megkívántató mérnöki terveket tartozott volna 186S. deezember 9-én átadni, hogy igy az al­vállalkozók szerződvényök értelmében a földmun­kákat 1869. szeptember 1-ső napjára elkészít­hessék — azonban azon terveket a fővállalkozó csak április végén adta át, sőt minden tervek még most sincsenek át adva — más részről a fizetéseket a kiszabott időre pontosan nem tel­jesiti, hanem azon vaspályára időnkint felszedett pénzzel más vállalatokra csinál speculatiókat ? „Kívánja-e ezen visszaéléseket megszüntetni, és a fővállalkozót az alvállalkozókkal kötött szer­ződése teljesítésére szorítani — hogy a vasúti munkák kellő rendben és gyorsan folytathas­sanak ? „Az interpellatiót igazoló 4 rendű határo­zatok és egy hírlap ide csatoltatnak. * Elnök : Közöltetni fog az illető miniszté­riummal. Érkövy Adolf: Csanád megyebeli ki­rályi kincstári pusztán letelepült Apácza község lakói ezen kérvényben azért esedeznek, hogy a népesedés szaporodásának indokából a helyettes haszonbérlői telkek szintén szaporittassanak. In­dokolás nem tartozván ide, van szerencsém azt egyszerűen bemutatni. Bujanovics Sándor : Az eperjesi pol­gári kereskedelmi testületnek a vásáros kereske­dők visszaéléseinek megszüntetése iránti kérvé­nyét van szerencsém a t. háznak benyújtani. Bobory Károly: Tisztelettel benyúj­tom Czegléd városa kérvényét, melyben mind a községi vagyonnak, mind az egyes lakosoknak hosszú évek során át katonai szállásol ás általi tulterheltetését panaszolván, ennek törvényal­kotás utján szabályozását és orvoslását kéri. Rákóczy János: T. ház! Van szeren­csém bemutatni Duna-Pataj mezővárosa közönsé­gének 600 polgára által aláirt kérvényét, mely­ben kérik, hogy a bíróságok a megyékkel és a községekkel együtt az önkormányzat elvének megtartásával szerveztessenek. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Szontagh Pál (gömöri) : T. képviselő­ház ! Gömörmegyei Eosnyó város kereskedő tes­tületének kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a 3. felsőmegyóben vándor kereskedő, ugy nevezett sáfrányosok által a törvény és jog­egyenlőség ellenére, állítólag a hűségi jutalom fejében, egy, 1852. évi miniszteri rendelet alap­ján a hetivásárok alkalmával gyakorolt privilé­gium megszüntetését és az ipar és kereskedelem áldásainak alkotandó törvény által az ország mmden polgáraira kivétel nélkül való kiterjesz­tését kérik. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak, Kiss Lajos: Sz. k. Debreczen városa közönségének kérvényét az iránt, hogy a bíró­sági szervezet megállapítása a törvényhatóságok rendezésével együtt intéztessék és állapíttassák meg, azon tiszteletteljes kéréssel van szerencsém benyújtani, hogy azt, a szabályok értelme sze­rint, a kérvényi bizottságnak kiadatni és az idő sürgős volta tekintetéből a bizottságot haladékta­lan jelentéstételre utasítani méltóztassék. (He­lyeslés a bal oldalon.) Almássy Sándor: T. képviselőház! Csiky Sándor képviselőtársam egy kérvényt nyúj­tott be a képviselőházhoz, még 1868-dik .év

Next

/
Thumbnails
Contents